Az elektrokardiográfia (röviden EKG) a szív működéséről ad képet. A szív elektromos jelenségeit vizsgálja, a szívizom-összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség rögzítésével.
A szív összehúzódása elektromos inger hatására jön létre. Az inger a sinuscsomóból indul el és a szív saját ingerületvezető rostjain keresztül a szívizomsejtekhez jut. Ezt az elektromos ingerületet a test felszínére helyezett elektródokkal fel lehet jegyezni. Az EKG-hullám szabályos görbe, melynek egyedi sajátossága van.
Az EKG a szív elektromos tevékenységét hosszú papírra rajzolt görbékben jeleníti meg. Vizsgálják vele a percenkénti szívverések számát, szabályosságát, a szív ingerképzését, ingervezetését, ritmuszavarokat, stb.
EKG-vizsgálat során a szív elektromos aktivitásán keresztül jelzi a szív állapotát. A végtagi és mellkasi elektródákból gyűjtik össze a jeleket. Minden elvezetés más-más szögből figyeli a szívet. Ez a 12 elvezetéses EKG.
Egyes betegségek jelei csak terhelésre jelennek meg az EKG-n. A terhelés fizikai terhelés, mely lehet kerékpározás vagy futópadon való futás. A vizsgálatot e mozgás közben végzik. Ezt nevezik terheléses EKG-nak.
Némely ritmuszavar jelei nem jelentkeznek állandóan, csak a napnak egy-egy, ilyenkor 24-órás vizsgálatra van szükség, melyet egy hordozható EKG-készülékkel végeznek. Ezt hívják Holter-vizsgálatnak.