Előfordul, hogy miután étteremben vagy idegen helyen étkezünk, esetleg fogorvosi kezelés után, a szájüregünkben apró, de fájdalmas keléseket tapasztalunk. Ezeket a keléseket aftának nevezik. A szájüreg nyálkahártyáján kialakuló, fájdalmas fekélyes elváltozás ez. Hogyan ismerhető fel, hogyan kezelhető és mik a megelőzési lehetőségek? Részletesen megmutatjuk, mit érdemes tudni az aftáról.
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Hogyan diagnosztizálják az aftát?
Milyen eredményességgel gyógyul az afta?
Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?
A megelőzés fontossága és módszerei
Az afta a szájüreg nyálkahártyájának gyulladásos betegsége, amelyet kerek vagy ovális alakú fekélyek jellemeznek. Ezek a fekélyek fehér vagy sárgás színűek, vörös, gyulladt szegéllyel. Kiterjedésük általában néhány milliméter. Az afta nagyon fájdalmas lehet. A fájdalom miatt nehezíti az evést, ivást és beszédet.
Az afta 7-14 nap alatt magától is gyógyul. Érdemes azonban a háziorvos által javasolt ecsetelővel kezelni, szájüregi öblögetést végezni az orvos által előírt készítménnyel, egyrészt a felülfertőződés, tovább terjedés elkerülése, másrészt a mielőbbi gyógyulás és a fájdalom enyhítése érdekében.
Az afta előfordulása nagyon gyakori: becslések szerint a lakosság 20-40%-át érinti legalább egyszer az életében. Az afta bármely életkorban kialakulhat, de a gyermekek és fiatal felnőttek körében igen gyakori ez a szájüregi nyálkahártya fertőzés.
Az afta tünetei:
Az afta okai nem teljesen ismertek, de több tényező is hozzájárulhat a kialakulásához. Ilyen tényezők lehetnek:
Sérülés: a szájüreg nyálkahártyájának sérülése (pl. harapás, fogmosás, fogszabályozás, égés) sebet okozhat, ami aftát eredményezhet.
Fertőzés: bár az afta nem fertőző betegség, egyes vírusok (pl. herpeszvírusok) vagy baktériumok (pl. Helicobacter pylori) szerepet játszhatnak az afta kiváltásában vagy súlyosbításában.
Stressz: a pszichés vagy fizikai stressz gyengítheti az immunrendszert, és elősegítheti az afta kialakulását.
Táplálkozás: egyes ételek vagy italok irritálhatják a szájüreg nyálkahártyáját, vagy allergiás reakciót válthatnak ki, ami aftát okozhat. Ilyen ételek lehetnek például a citrusfélék, a paradicsom, a csokoládé, a diófélék, a fűszeres vagy savanyú ételek. Emellett a tápanyaghiány (pl. B12-vitamin, folsav, vas vagy cink hiánya) is hajlamosíthat az aftára.
Hormonális változások: a női nemi hormonok szintjének ingadozása (pl. menstruáció, terhesség, fogamzásgátló) befolyásolhatja az afta kialakulását.
Egyéb betegségek: az afta társulhat más betegségekkel, amelyek hatással vannak az immunrendszerre vagy a nyálkahártyára. Ilyen betegségek lehetnek például az allergia, az autoimmun betegségek (pl. Behcet-kór), a bélbetegségek (pl. Crohn-betegség), a cöliákia, a leukémia vagy a HIV.
Az afta diagnosztizálása általában a tünetek és a fizikális vizsgálat alapján történik. A legtöbb esetben nincs szükség további vizsgálatokra, de ha az afta nagy méretű, egyszerre több is található a szájüreg nyálkahártyáján vagy nehezen gyógyul, akkor szükség lehet vérvételre (a vérkép ellenőrzésére), nyálkahártya-mintavételre (a kórokozók kimutatására) vagy biopsziára (a rosszindulatú elváltozások kizárására).
Az afta kezelésének az elsődleges célja a tünetek enyhítése és a gyógyulás felgyorsítása. A kezelés módja függ az afta méretétől, számától és súlyosságától. A lehetséges kezelési módok közé tartoznak:
Helyi kezelés magában foglalja a szájöblítést az orvos által előírt készítménnyel vagy gyógynövényes oldattal (pl. kamilla, zsálya, levendula); az orvos előírhatja sebgyógyító vagy fájdalomcsillapító kenőcs vagy gél alkalmazását.
Szisztémás kezelés magában foglalja antibiotikum, kortikoszteroid vagy az immunrendszerre ható készítmény szedését (ha az afta súlyos, gyakori, krónikus, vagy ha más betegségekkel társul).
Alternatív kezelés magában foglalja a homeopátiát, az akupunktúrát, az aromaterápiát vagy más természetes gyógymódot (ha az afta enyhe vagy közepes, és ha a beteg nem akar vagy nem tolerálja a hagyományos kezelést).
Az afta lehetséges szövődményei:
A fertőzés kialakulása vagy terjedése: ha az afta nincs megfelelően tisztítva vagy kezelve, akkor a fekélyben megtelepedhetnek baktériumok vagy gombák. Ezek súlyosbíthatják a gyulladást és a fájdalmat. A fertőzés a nyállal átterjedhet a szájüreghez közeli testrészekre is, mint például a garatra, nyelőcsőre, a mandulákra.
Étvágytalanság: ha az afta nagyon fájdalmas, akkor gátolhatja az étkezést és ivást. Az étvágytalanság miatt mérsékelt a tápanyagbevitel, ami testsúly csökkenéshez vezethet.
A kiszáradás: ha az afta nagyon fájdalmas, akkor gátolhatja az ivást. Ez csökkentheti a folyadékbevitelt és a nyáltermelést, ami kiszáradáshoz vezethet.
Az afta jól gyógyul, ha megfelelő kezelést kap a páciens. A gyógyulási idő általában 1-2 hét. A legtöbb esetben az afta nem hagy nyomot. Ritka esetben előfordulhat az afta helyén hegesedés.
A szakorvos általában akkor rendel el kontrollvizsgálatot, ha az afta súlyos, gyakran jelentkezik vagy nehezen gyógyul, illetve más betegségekkel is társul. A kontrollvizsgálatok célja a gyógyulás ellenőrzése, a szövődmények megelőzése vagy kezelése.
Az afta megelőzéséért a páciens is sokat tehet. Csökkenthető a kiújulás kockázata, ha az alábbi pontokat betartja: