Búzaallergia

A búzaallergia a búzát tartalmazó ételekre adott allergiás reakció. Az allergiás reakciókat kiválthatja a búza elfogyasztása, de vannak olyan esetek, amikor elegendő az is, ha az érintett személy egyszerűen belélegzi a búzalisztet.

Mit érdemes tudni a búzaallergiáról?

Milyen tünetekről ismerhetjük fel a búzaallergiát?

Mi az anafilaxia?

Mi okozhat búzaallergiát?

Miben található búzafehérje?

Mi a búzamentes étrend?

Mi a gluténmentes étrend?

Hogyan diagnosztizálják a búzaallergiát?

Hogyan kezelhető a búzaallergia?

Alkalmazható-e gyógyszeres kezelés búzaallergia kezelésére?

Önmagunk védelme

Mit érdemes tudni a búzaallergiáról?

A búzaallergia tüneteit elsősorban úgy lehet kezelni, ha egyszerűen nem fogyasztunk, és lehetőleg távol is tartjuk magunktól a búzalisztet. Ez azonban nem mindig olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik.

A búza sokféle élelmiszerben megtalálható, még olyanokban is, amelyekre nem is gondolnánk, például a szójaszószban, a fagylaltban, még akár a virsliben is. Ha véletlenül búzát fogyasztunk előfordulhat, hogy gyógyszerekre van szükség az allergiás reakciók kezeléséhez.

A búzaallergia és a cöliákia nem azonos állapot, jóllehet sokan összekeverik a kettőt.

A búzaallergia során a szervezet ellenanyagot termel a búzában található fehérjék ellen.

A cöliákia állapotára pedig az jellemző, hogy a búzában található egyik specifikus fehérje – a glutén – vált ki a szervezetben a saját sejteket és szöveteket károsító eltérő típusú rendellenes immunreakciót.

Lisztérzékenység vagy búzaallergia? Nem ugyanaz!

Bár elsőre hasonlónak tűnhetnek, a lisztérzékenység (más néven cöliákia) és a búzaallergia két különböző állapot, eltérő kiváltó okokkal és mechanizmusokkal. A lisztérzékenység egy autoimmun betegség, amelyben a szervezet tartósan és tévesen támadja meg a saját bélrendszerét, amikor glutén – egyes gabonafélékben (pl. búzában, rozsban, árpában) megtalálható fehérje – kerül a szervezetbe. Ez a reakció bélkárosodást okozhat, és élethosszig tartó gluténmentes étrendet igényel. Ezzel szemben a búzaallergia egy klasszikus ételallergia, amelyet az immunrendszer túlzott válasza vált ki a búza különféle fehérjéire. A tünetek akár a bőrön, a légutakon vagy az emésztőrendszerben is megjelenhetnek – például pékasztma formájában a liszt belélegzése után. Gyermekeknél gyakrabban fordul elő, és sok esetben kinőhető.

A kezelés mindkét esetben az érintett gabonafélék elhagyását jelenti, de míg búzaallergiánál főként a búzát kell kerülni, addig lisztérzékenységnél (cöliákia) a glutént tartalmazó összes gabonafélét – így például a kuszkuszt, tönkölyt, vagy árpát – valamint minden egyéb olyan étel és készítmény elfogyasztását is kerülni kell, amely glutént tartalmaz.

Búzaallergia esetén nagyon fontos, hogy szigorúan ki kell iktatnunk a búzafehérjéket tartalmazó kozmetikumok használatát is az életmódunkból, mert ezek is kiválthatják az allergiás tüneteket.

Milyen tünetekről ismerhetjük fel a búzaallergiát?

A búzát tartalmazó étel elfogyasztását követően, de akár a búzafehérjéket tartalmazó élelmiszerrel vagy készítményekkel érintkezve a búzaallergiás gyermek vagy felnőtt rövid időn belül tüneteket tapasztal.

A búzaallergia tünete lehet:

• A száj vagy a torok duzzanata, viszketése vagy irritációja
• Légzési nehézség, köhögés
• Csalánkiütés, viszkető bőrkiütés vagy a bőr duzzanata
• Orrdugulás
• Fejfájás
• Hasi görcsök, hányinger vagy hányás
• Hasmenés
• Anafilaxia

Mi az anafilaxia?

A többi allergiához hasonlóan a búzaallergia is kiválthatja ezt az életveszélyes reakciót, amelyet anafilaxiának nevezzünk.

A búzaallergia egyéb jelei és tünetei mellett az anafilaxia a következőket is okozhatja:
• A torok duzzanata vagy szorító érzés
• Mellkasi fájdalom vagy szorítás
• Súlyos légzési nehézség
• Nyelési nehézség
• A légszomj miatt megsápadt, kékes bőrszín
• Szédülés vagy ájulás.

Mi okozhat búzaallergiát?
Ha búzaallergiánk van, akkor minden, ami tartalmazza a búzafehérjét az immunrendszerünket allergiás reakcióra készteti. A búzában található négy fehérjecsoport – az albumin, a globulin, a gliadin és a glutén – bármelyike okozhat allergiát.

Miben található búzafehérje?

Vannak olyan élelmiszerek, amelyek nyilvánvalóan tartalmaznak búzafehérjét, például a búzalisztből készített kenyér, de búzafehérje – vagyis az albumin, globulin, gliadin és glutén – számos feldolgozott élelmiszerben, sőt egyes kozmetikumokban, tisztálkodószerekben és még a gyurmában is megtalálható.

Búzafehérjéket tartalmazhatnak az alábbi élelmiszerek is:

• Kenyérfélék és a kenyérmorzsa
  • Sütemények, muffinok és kekszek
  • Gabonapelyhek
  • Tésztafélék
  • Kuszkusz
  • Búzadara
  • Szemolina
  • Tönkölybúza
  • Kekszek
  • Hidrolizált növényi fehérje
  • Szójaszósz
  • Húsáruk, mint például a virsli
  • Tejtermékek, például fagylalt
  • Természetes aromák
  • Zselatinizált keményítő
  • Módosított élelmiszer-keményítő
  • Növényi eredetű gumi

A búzamentes étrend kevésbé korlátozó, mint a gluténmentes diéta.

A gluténmentes étrend és a búzamentes étrend között több fontos különbség van a kizárandó összetevők szempontjából, mert egyáltalán nem mindegy, hogy mi okozza az adott egészségi állapotot.

Mi a búzamentes étrend?

• A búzamentes étrend kizár minden búzafajtát és búzából készült terméket (közönséges búza, durum, kamut, spelt, tönköly, emmer, einkorn) .
• Ezt az étrendet általában azok választják, akik búzaallergiában vagy búzaintoleranciában szenvednek. A búzaallergia az immunrendszer reakciója a búzafehérjékre, amely bőrkiütéseket, légúti tüneteket és emésztési panaszokat okozhat.
• A búzamentes diéta célja a búza miatt jelentkező allergiás szimptómák vagy az intolerancia tüneteinek, például puffadás, hasi görcsök, hasmenés mérséklése.

Mi a gluténmentes étrend?

• A gluténmentes étrend kizár minden glutént tartalmazó gabonát, így nemcsak a búzát, hanem a rozst, árpát, tritikálét is, amelyek mind tartalmaznak glutént .
• Ez az étrend elengedhetetlen a cöliákia (lisztérzékenység vagy coeliakia) esetén, mivel ebben az esetben a glutén fogyasztása autoimmun reakciót vált ki, és károsítja a vékonybél  nyálkahártyáját .
• Emellett a gluténérzékenység (nem cöliákiás gluténérzékenység) és bizonyos emésztési problémák (pl. IBS) esetén is javasolt a gluténmentes diéta.

A kétféle étrend közötti különbségek áttekintése:

Fontos megjegyezni az alábbiakat:

• Minden gluténmentes étel búzamentes is, de nem minden búzamentes étel gluténmentes, mivel tartalmazhat árpát vagy rozst.
• A búzamentes diéta gyakran alkalmazható akkor is, ha nincs cöliákia, de valaki búzára allergiás vagy érzékeny.
• A gluténmentes diéta szigorúbb, és csak gasztroenterológus, dietetikus vagy allergológus szakorvos diagnózisa (például cöliákia) esetén kötelező betartani.

A búzamentes étrend kizárja a búzát, és elsősorban búzaallergia vagy búzaintolerancia esetén javasolt, míg a gluténmentes étrend kizárja a búzát és más gluténtartalmú gabonákat is, és elsősorban cöliákia vagy gluténérzékenység (glutén intolerancia) esetén szükséges. Ezért a gluténmentes diéta szigorúbb és szélesebb körű gabonakizárást jelent, míg a búzamentes diéta csak a búzára fókuszál.

Hogyan diagnosztizálják a búzaallergiát?

A fizikális vizsgálat, a részletes kórtörténet, valamint a specifikus tesztek segítik a gasztroenterológus szakorvost a diagnózis felállításában.

Az alábbi vizsgálatokkal és diagnosztikai eszközökkel a szakorvos meg tudja állapítani, ha búzaallergiánk van:

• Bőrpróba. Tisztított allergénkivonatok – beleértve a búzafehérjék kivonatát is – apró cseppek formájában viszik fel a bőr felszínére, általában az alkarra vagy a hát felső részére. 15 perc elteltével az orvos vagy az ápoló megvizsgálja a pácienst, és ellenőzi, hogy jelentkezett-e allergiás reakció a bőrén.
  Ha azon a helyen, ahol a búzafehérje kivonatát cseppentették, piros, viszkető dudor jelenik meg, akkor valószínűleg búzaallergiáról van szó. A bőrtesztek leggyakoribb mellékhatása a viszketés és a bőrpír.
• Vérvizsgálat. Előfordulhat, hogy valamilyen bőrprobléma vagy bizonyos gyógyszerekkel szemben tapasztalt érzékenység miatt nem lehet bőrtesztet végezni. Ilyen esetekben a szakorvos rendszerint vérvizsgálatot rendelhet el, amelynek a célja, hogy konkrétan az allergiát kiváltó antitesteket keresik a vérmintában.
• Ételnapló. Az orvos kérheti, hogy vezessen a páciense részletes jegyzetet arról, mit és mikor eszik, és mikor jelentkeznek a tünetek.
• Eliminációs diéta. Ennek keretében az orvos javaslatára ki kell zárnunk az étrendünkből azokat az ételeket, amelyek tartalmazzák az allergéneket. Orvosi felügyelet mellett fokozatosan visszavezetik ezeket az ételeket, és figyelik, mikor térnek vissza a tünetek.
• Ételprovokációs teszt. Azt vizsgálják, hogy a gyaníthatóan allergiát okozó ételből bizonyos mennyiség elfogyasztását követően jelentkeznek-e a tünetek. A vizsgálat során az adott étel mennyiségét fokozatosan növelik. Folyamatos orvosi felügyelet kíséri ezt a vizsgálatsorozatot.

Hogyan kezelhető a búzaallergia?

Alapvetően az allergiák esetén a tüneteink nem jelentkeznek csak olyankor, ha valamilyen módon érintkezünk az allergiánkat okozó allergénekkel.

Ennek megfelelőan a búzaallergia tüneteinek a megjelenését is a búzafehérjék kerülésével tudjuk megelőzni. Mivel a búzafehérjék sok késztermékben jelen vannak, mindenképpen ajánlott figyelmesen elolvasni a termékek címkéjét, amelyről tájékozódhatunk az adott élelmiszer, vagy egyéb árucikk, például gyógyszerkészítmény összetételéről.

Alkalmazható-e gyógyszeres kezelés búzaallergia kezelésére?

Az alábbi gyógyszerkészítményeket alkalmazhatja az allergológus szakorvos, vagy gasztroenterológus, illetve a dietetikus abban az esetben, ha szükségessé válik búzaallergiánk gyógyszeres kezelése:

• Antihisztamin: enyhítheti az enyhébb búzaallergia tüneteit.
• Epinefrin az anafilaxia sürgős kezeléséhez nélkülözhetetlen gyógyszerkészítmény.

Önmagunk védelme

Megtehetünk bizonyos lépéseket annak érdekében, hogy elkerüljük a búzafehérjékkel való érintkezést, illetve biztosítsuk a mielőbbi kezelésünket, ha véletlenül mégis bekövetkezik a búza miatt az allergiás reakció.

• A környezet tájékoztatása. Ha gyermekünknek búzaallergiája van, gondoskodnunk kell arról, hogy a gyermek nevelésével és oktatásával foglalkozók tudjanak a gyermek allergiájáról és ismertessük meg velük azokat a tüneteket, amelyek utalnak arra, ha a gyermek búzával érintkezik.

Ha a gyermek epinefrint hord magánál, gondoskodjunk arról, hogy a bölcsőde, óvoda vagy az oktatási intézmény személyzete tudja, hogyan kell használni ezt a gyógyszerkészítmény injektálására alkalmas  tollat. Tudniuk kell, hogy azonnal sürgősségi ellátást kell igénybe venni, ha jelentkezik az allergiásnál az anafilaxiás sokk, vagy az anafilaxia bármelyik tünete.

Tájékoztasd barátaidat, rokonaidat és munkatársaidat saját búzaallergiádról is.

• Viselj karkötőt. Az allergiára vonatkozó információkat tartalmazó és a sürgősségi ellátás szükségességére figyelmeztető orvosi azonosító karkötő segítheti a mielőbbi kezelést, ha anafilaxiás reakció lép fel, de a karkötő viselője nem tud kommunikálni.
• Mindig olvasd el a címkéket. Ne bízz abban, hogy egy termék mentes az allergizáló anyagtól, amíg el nem olvastad a címkét. A búzafehérjéket – különösen a glutént – sűrítőanyagként használják, és sok váratlan helyen előfordulhatnak. Ne feltételezd, hogy egy termék, amelyet korábban már biztonságosan használtál, mindig biztonságos marad – az összetevőin ugyanis bármikor változtathat a gyártó külön figyelmeztetés nélkül is.
• Vásárolj gluténmentes élelmiszereket. Egyes szaküzletek és szupermarketek kínálnak gluténmentes ételeket, amelyek biztonságosak a búzaallergiás emberek számára. Ugyanakkor ezek az élelmiszerek gyakran más gabonaféléket sem tartalmaznak, amelyeket esetleg fogyaszthatnánk. Így a gluténmentes ételekre való szigorú átállás feleslegesen korlátozhatja az étrendünket.
• Legyél óvatos még az éttermekben is. Tájékoztasd az étterem személyzetét az allergiádról, és arról, milyen súlyos következményei lehetnek, ha búzát tartalmazó ételt fogyasztasz. Kérdezd meg, hogyan készülnek az ételek, és rendelj egyszerű, friss alapanyagokból készült fogásokat. Kerüld az olyan ételeket, mint például a szószok, amelyek rejtett búzaforrásokat tartalmazhatnak.

Jó hír lehet a szülők számára, hogy a búzaallergia –, mint minden egyéb allergia kinőhető – mivel ez azonban egyénenként is eltérést mutathat, rendszeres kontrollvizsgálattal kíséri figyelemmel az érintett páciens állapotának alakulását a kezelő orvosa.

A búzaallergia kezelése leginkább a tudatosságon múlik. Bár kezdetben rendkívül sok nehézséget jelenthet az étrend átállítása és az új szokások kialakítása, idővel ezek a lépések rutinná válhatnak.

A legfontosabb, hogy ne maradjunk egyedül a problémával: kérd allergológus, dietetikus vagy gasztroenterológus segítségét – és merj kérdezni!

Az egészséged és jó közérzeted megér ennyit.