Hőkimerülés
Hőkimerülés: tünetek, okok és megelőzés
Nyáron fokozottabb körültekintéssel kell felkészülnünk arra, hogy a szabadban vagy rosszul szellőző, meleg helyen fizikai tevékenységet gond nélkül tudjunk folytatni. A magas külső hőmérséklet miatt a szervezetünknek több folyadékra lesz szüksége ahhoz, hogy izzadással hűteni tudjuk magunkat. Előfordulhat azonban, hogy még az óvintézkedések ellenére is bekövetkeznek egészségügyi problémák. Köztük a legáltalánosabb a kánikula idején előforduló hőkimerülés.
Milyen betegség a hőkimerülés?
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Hogyan kezelhető a hőkimerülés?
A megelőzés fontossága és módja
Milyen betegség a hőkimerülés?
A hőkimerülés akkor következik be, amikor a testünk túlmelegszik (túl forróvá válik) és a magas környező hőmérséklet miatt nem tud hőt leadni, nem képes lehűlni. A hőkimerülés jellemzően a forró és párás kánikulai melegben végzett intenzív fizikai tevékenység, edzés vagy fizikai munkavégzés közben alakulhat ki, ha a test nem képes elég hőt leadni.
Fizikai aktivitás közben a testünk folyadékot veszít. Nélkülözhetetlen a folyadékpótlás, máskülönben nem képes kellőképpen hűteni a testünk magát izzadással. Ez az állapot kiszáradáshoz és hőgutához vezethet, amely viszont már életveszélyes állapot.
Tipikus tünetek és megjelenési formák
A hőkimerülés tünetei jelentkezhetnek hirtelen, de kialakulhatnak lassabban, viszonylag hosszú idő, akár több nap alatt.
Mielőtt a hőkimerülés konkrétan érzékelhető tünetei megmutatkoznak, a bőrön megjelenhetnek melegkiütések vagy tapasztalhatunk a hő hatására fájdalmas izomgörcsöt is. Ezek a fájdalmas izomgörcsök bármelyik izmot érinthetik, de leggyakrabban a kar- és a lábizmokban jelentkeznek.
A hőkimerülést könnyen felismerhetjük az alábbi tünetekről is:
- Szédülés, látászavar és fejfájás.
- Láz, általában 39-40oC körüli.
- Fáradtság, gyengeség vagy ájulás (szinkópe).
- Hányinger és hányás.
- Szapora, de felszínes légzés.
- Gyors, de gyenge pulzus.
- Heves izzadás mellett hideg tapintású, nedves (nyirkos) bőr.
- Duzzadt boka vagy láb és a kéz (hőödéma).
- Gyenge, gyors szívverés és alacsony vérnyomás felálláskor (ortosztatikus hipotónia).
Kezelés hiányában a hőkimerülés hőgutához vezethet, emiatt nagyon fontos tudatában lenni annak, hogyan segíthetünk a hőkimerülésben szenvedő betegen minél gyorsabban.
Hogyan kezelhető a hőkimerülés?
Mivel a magas hőmérséklet és páratartalom váltja ki intenzív mozgás mellett a hőkimerülést, az első lépés a beteg nyugalomba helyezése árnyékos, hűvös helyen.
Gyakran fordulnak elő ilyen hipertermia által kísért tünetek, mint a hőkimerülés azok körében, akik kitartóan folytatják az edzésprogramjukat akkor is, ha beköszönt a kánikulai párás hőség, vagy éppen kénytelenek a forróságban kitartó fizikai munkát végezni.
Vannak olyan tényezők, amelyek miatt nagyobb az esélye a hőkimerülés kialakulásának. Ezek közé tartoznak az alábbiak:
- túlsúly vagy elhízás
- jelentős fogyatékosság
- napégés
- 13 év alatti vagy 65 év feletti életkor
- néhány vényköteles gyógyszer szedése szívbetegség vagy magas vérnyomás esetén, különösen a vízhajtók ilyenek
- hirtelen hőmérséklet-változás, például hideg, klimatizált helyiségből kilépve a kánikulai forróságba
- hűvösebb éghajlatról a forró éghajlatra tett utazás
- huzamos ideig tartózkodás extrém hőségben a szabadban, vagy zárt térben, anélkül, hogy lehetőségünk lenne lehűteni a testünket, vagy hűsölni bármilyen formában.
A megelőzés fontossága és módja
A hőkimerülés megelőzésének a legjobb módja, ha a kánikula idején igyekszünk minél többet árnyékban tartózkodni. Jó stratégia lehet az is, ha az intenzív tevékenységeket meghatározott időszakonként hűsöléssel heverjük ki.
Amikor az előrejelzés szerint közeledik a kánikula, fontos tudni, hogyan lehet megelőzni a hőséggel kapcsolatos betegségeket. A cél mindig a folyadékpótlás és a test hűtése.
A következő stratégiák segíthetnek:
- a nap legmelegebb óráiban tartózkodjunk épületen belül vagy árnyas, jól szellőző térben
- akkor is próbáljunk árnyékban maradni, amikor a szabadban tartózkodunk
- igyunk meg a szokásos napi mennyiségen felül további 2-4 pohár vizet akár óránként, ha nagyon magas a környezetünk hőmérséklete
- tartsunk rendszeres időközönként, lehetőleg minél gyakrabban szüneteket, ha meleg napokon dolgozunk vagy szabadtéri edzést tartunk
- viseljünk laza, világos színű ruházatot
- zuhanyozzunk vagy fürödjünk a szokásosnál hidegebb vízben
- viseljünk széles karimájú kalapot, ami védi nemcsak a fejtetőnket, hanem az arcunkat és a tarkónkat is a naptól
- lehetőleg kerülnünk kell kánikula idején a kiszáradást okozó, koffein- és alkoholtartalmú italokat
- viseljünk jól szellőző ruházatot, pamut anyagúakat a szintetikus keverékek helyett
- töltsük a nap egy részét légkondicionált helyen, akár egy plázában, könyvtárban vagy moziban, ha egyéb lehetőség nem adódik.
Nagy melegben senkinek nem szabad egyedül maradnia parkoló autóban. Ez különösen veszélyes lehet a gyerekekre és a 65 év felettiekre nézve.
Hogyan segíthetünk lehűteni valakit, akinél a hőkimerülés jelei mutatkoznak?
Kövesse az alábbi lépéseket:
- Vigye az érintettet hűvös helyre.
- Vegye le róla a felesleges ruhadarabokat: kabátot, pulóvert, inget, pólót vagy zoknit.
- Itasson a beteggel sport- vagy rehidratáló italt, vagy hideg vizet.
- Hűtse le a bőrfelületét – permetezze a bőrfelületét vagy törölje át a testét hűvös vizes kendővel, és legyezze.
Tehetünk egy csomag jeget kendőbe csomagolva az érintett tarkójára vagy a hónaljának területére a vérkeringés gyors hűtéséhez. Maradjon a beteggel, amíg jobban nem lesz.
Legfeljebb 30 percet vesz igénybe a fenti módszerekkel a testhőmérséklet gyors csökkentése, vagyis maximum fél óra alatt jobban is kell, hogy érezze magát a beteg.
A kánikula közeledtével érdemes felkészülnünk a szervezetünk védelmére a hőséggel szemben. A fenti útmutatást követve elkerülhetők a súlyosabb problémák.
Ha bármi kétsége van, foglaljon időpontot orvosaink egyikéhez a minél előbbi segítség érdekében:
