Kiszáradás: tünetek, okok és megelőzés
Szervezetünk vízháztartásában a víztartalom egy részének a kiürítéséért a verejtékezés és a vizeletürítés a felelős. Amikor a kiürített folyadék utánpótlása bármilyen okból elmarad, a szervezetünk a kiszáradás állapotába kerül, azaz dehidratálttá válik. Milyen körülmények között szokott ez bekövetkezni, és hogyan előzhetjük meg a kiszáradást?
Kiszáradás okai és előfordulása
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Hogyan diagnosztizálják a kiszáradást?
Hogyan kezelhető a kiszáradás vagy dehidratált állapot?
A kezeletlen kiszáradás lehetséges szövődményei
A megelőzés fontossága és módszerei
A kiszáradás vagy más szóval dehidratáltság akkor következik be, amikor a testünk vízháztartásának egyensúlya felbillen. A folyadékürítés mennyisége meghaladja a bevitt folyadék mennyiségét, azaz kevesebb folyadékot fogyasztunk, mint amennyit a szervezetünk igényel, így dehidratálttá válunk.
A kiszáradást okozhatja hányással, hasmenéssel járó betegség, de akár egyszerűen a kánikulai hőségben is fenyegethet kiszáradás veszélye, főképpen intenzív verejtékezéssel járó testmozgás vagy nehéz fizikai munkavégzés miatt. Az aktív életmódot folytatóknak, sportolóknak és a magas hőmérséklet ellenére a szabadban vagy zárt helyiségben munkát végzőknek növelniük kell a vízbevitelt, hogy elkerüljék a dehidratáltság állapotát.
Normál esetben a nők számára ajánlott folyadékfogyasztás napi 8-12 pohár víz, míg a férfiaknak 10-15 pohárnyi vizet is jól hasznosít a szervezetük.
A szervezet sejtjeinek, szöveteinek és szerveinek a szabályos működéséhez ugyanis elengedhetetlen a víz. Veszélyes komplikációkhoz és akár sokkos állapot kialakulásához is vezethet a súlyos kiszáradás, vagyis amikor a szervezetünk a víztartalmának túl nagy hányadát elveszíti.
Ezeknek a szövődményeknek az elkerülése érdekében feltétlenül szükséges mihamarabb visszahidratálni a szervezetünket, vagyis pótolni a kiürített folyadékmennyiséget.
Attól függően, hogy milyen súlyossá vált a kiszáradás és mennyire veszélyezteti a szerveink működőképességét, az enyhe kiszáradást általában lehet otthon kezelni, míg a súlyos kiszáradást kórházban vagy sürgősségi ellátás keretében gyógyítják.
Nemcsak a közvetlen napsütésben sportolók vannak kitéve a kiszáradás veszélyének. Akár a testépítők, sőt még az úszók is olyan sportolók, akiknél fennáll a kiszáradás veszélye, ha intenzív testmozgást követően a kiürített folyadék visszapótlását elmulasztják.
Kik esetében tekinthetjük nagynak a kiszáradás kockázatát?
Verejtékezés:
A verejtékezés a testünk természetes hűtő mechanizmusának a része. Amikor felhevül a testünk, a verejtékmirigyek intenzív működésbe lendülnek. A cél, hogy a bőrfelületre juttatott verejték a test hőjétől a bőrfelszínről elpárolog, ezzel a párolgással pedig hőt von el a szervezettől, azaz hűti. Minél fokozottabban verejtékezünk, annál több verejték párolog el a testfelületünkről, hatékonyan hűtve a testünk hőmérsékletét a párolgással elvont hő miatt. A verejtékezés hidratálja is a bőrünket, és fenntartja az elektrolit-egyensúlyt a testünkben.
A verejtékünk főként ásványi sókat és vizet tartalmaz. A túlzott verejtékezés, a folyadék visszapótlásának a hiányában kiszáradáshoz vezethet, mivel a testünkön kiterjedt felületen egyidejűleg nagy mennyiségű vizet veszítünk. A túlzott verejtékezést hiperhidrózisnak is nevezzük.
Betegségek:
A folyamatos hányással vagy hasmenéssel járó betegségek kiszáradáshoz vezethetnek. Mind a hányás, mind pedig a hasmenés útján túl sok víz távozik a szervezetünkből. A vízmennyiséggel fontos elektrolitok is távoznak e folyamatok során. Az elektrolitok olyan ásványi anyagok, amelyeket a testünk az izmok, a vér kémiai összetétele és a szervi folyamatok szabályozására használ. Ezek az elektrolitok megtalálhatók a vérben és a vizeletben, és mindenhol a szervezetünkben lévő folyadékállományban.
A hányás vagy a hasmenés útján bekövetkező folyadékvesztés a szervezetünkben működési zavarokat, súlyos komplikációkat okozhat.
Lázas állapot:
Amikor lázasak vagyunk a testünk a hőt a teljes testfelületünkön igyekszik leadni verejtékezéssel, ezzel csökkentve a lázat, vagyis a túl magas testhőmérsékletet. Rendszeres folyadékpótlás elengedhetetlen a lázas betegnél, annak érdekében, hogy a szervezete kiszáradását elkerüljük.
Vizeletürítés:
A vizeletürítés útján szabadul meg a testünk a méreganyagoktól. Amennyiben a szervezetben a kémiai egyensúly felborul, a vizeletkiválasztás fokozódik. Gyakoribb vizeletürítés mellett fontos odafigyelni a folyadékpótlásra, hogy elkerüljük a kiszáradást. A problémák elkerülése érdekében mindenképpen fontos az, hogy képesek legyünk felismerni a kiszáradásnak a tüneteit.
Mik azok a jelek, amelyek segítenek felismerni a kiszáradást? A dehidratáltság, vagyis kiszáradás tünetei attól függően változnak, hogy az állapot enyhe vagy súlyos. A kiszáradás tünetei előre jelzik az állapot romlását, és megmutatkoznak, mielőtt ténylegesen bekövetkezne a dehidratáltság.
Az enyhe és közepes kiszáradás tünetei közé tartozik:
Az enyhe kiszáradás tünetein túl, a súlyos dehidratált állapotot jelzik az alábbi tünetek:
A súlyos kiszáradás orvosi vészhelyzet. Azonnali orvosi beavatkozást igényel.
Gyermekek és az idős felnőttek esetében még akkor is orvosi beavatkozás szükséges, ha csupán a dehidratáltság, vagy kiszáradás enyhébb tüneteit mutatják.
Elengedhetetlen a sürgősségi ellátás korosztálytól függetlenül, amennyiben az alábbi tüneteket tapasztaljuk:
Mielőtt bármilyen tesztet elvégezne, az orvosunk átbeszéli velünk a tüneteinket. Ez alapján ki tud zárni minden egyéb betegséget. Az anamnézis felvétele után, az orvos ellenőrzi az alapvető életfunkciókat: a szívritmust és a vérnyomást. Alacsony vérnyomás és gyors szívritmus utalhat dehidratáltságra vagy kiszáradásra.
Vérvizsgálat szükséges az elektrolitszint megállapításához. Ennek a vizsgálatnak az eredménye is segíthet azonosítani a folyadékhiány mértékét. Vérvizsgálattal ellenőrzik továbbá a szervezetünk kreatinin szintjét is. Az eredmény a kiszáradás mértékéről a vesefunkció alapján ad képet a szakorvosnak.
A vizeletvizsgálat a vizeletminta alapján térképezi fel, hogy van-e baktérium a vizeletben. A vizeletminta mutatja az elektrolit-veszteség mértékét is. A vizelet sűrűsége, színe is jelezhet dehidratáltságot, de egyértelműen csak akkor, ha a többi tünet is megállapítható. A sötét vizelet önmagában nem jelez kiszáradást.
Amikor az orvos megállapítja a kiszáradás tényét, olyan kezelési módot állít össze, amelynek része egyrészt a folyadékpótlás, vagy rehidratálás, másrészt az elektrolitpótlás. A hasmenés és hányás kezelése is mindenképp szükségessé válik ezekben az esetekben.
A sürgősségi kórházi kezelés nem hagyatkozik a folyadék ivással történő pótlására, mivel a hányás és hasmenés miatt a folyadékvisszatartás nem mindig valósul meg. Hatékony folyadékpótlás elektrolitokat tartalmazó vizes oldat intravénás adagolásával történik kórházi körülmények között.
Akiknél a kiszáradást nem hasmenés és hányás okozza, a vízbevitelt ki kell egészíteni elektrolitokat tartalmazó rehidratáló itallal. Ilyenek az alacsony cukortartalmú sport- vagy elektrolititalok.
Kiszáradás esetén a rehidratálás, vagyis a folyadékpótlás nem tartalmazhat alkoholt, túlságosan édes, cukros italokat vagy koffeintartalmú italokat. Ezek ugyanis a dehidratáltságot tovább súlyosbíthatják.
A kezeletlen kiszáradás életveszélyes szövődményekhez vezethet, ezek a:
Hasznos tudni, hogyan előzhetjük meg a kiszáradást?
A kiszáradást nem csupán a nyári hőség okozhatja, hanem dehidratálttá válhat a szervezetünk heveny hasmenés és hányás hatására is. Gyakran vannak apró jelek, mint a fejfájás, amelyek figyelmeztetnek arra, hogy elfelejtettünk elegendő vizet inni. Nagyon fontos, hogy kánikula idején és intenzív verejtékezéssel járó fizikai aktivitás közben és után mindenképpen gondoskodnunk kell a folyadékpótlásról, hiszen ez az egyetlen módja annak, hogy a súlyos kiszáradásállapotát megelőzzük.
Forduljon mindenképpen orvoshoz, ha a fentiek alapján úgy gondolja, hogy a tünetei a kiszáradásra utalnak!