Mi okozhat orrvérzést (epistaxis)?
Az orrvérzés sokak számára ijesztő élmény lehet, különösen akkor, ha hirtelen, látszólag minden előzmény nélkül jelentkezik. Jó hír, hogy az esetek túlnyomó többségében nincs ok komoly aggodalomra.
Orrvérzés: Mi állhat a hátterében, és hogyan tudsz segíteni magadon?
Mi történik az orrunkban orrvérzéskor?
Milyen okai lehetnek az orrvérzésnek?
Miért vérzik az orrunk éjszaka?
Mikor fordulj orvoshoz?
Mit tehetsz, ha vérzik az orrod?
Mit tehetsz a megelőzésért?
Az orrvérzés – szakszóval epistaxis – igen gyakori jelenség, amely a lakosság több mint felét érinti legalább egyszer élete során. Bár kellemetlen és néha látványos, legtöbbször ártalmatlan, és néhány egyszerű lépéssel otthon is kezelhető.
De miért vérzik egyáltalán az orrunk, és mikor kell komolyabban venni a problémát?
Az orr belső felszínét apró, hajszálvékony erek hálózzák be, amelyek segítenek felmelegíteni és párásítani a belélegzett levegőt. Ezek az erek azonban a nyálkahártya felszínéhez nagyon közel helyezkednek el, így különösen érzékenyek a környezeti hatásokra.
Száraz, fűtött levegőben – például télen a lakásban – a nyálkahártya könnyen kiszáradhat, és emiatt az erek hajlamosabbá válnak a repedésre. Egy egyszerű orrfújás, orrpiszkálás vagy tüsszentés is elegendő lehet ahhoz, hogy valamelyik ér megrepedjen, és vérzés induljon el.
A leggyakoribb orrvérzés típus az úgynevezett elülső orrvérzés, amely az orrnyílásokhoz közelebb lévő hajszálerekből ered. Ez általában nem jelent súlyos problémát, és néhány percen belül magától el is áll.
Ezzel szemben a ritkábban előforduló hátsó orrvérzés mélyebb területekről ered, és a vér gyakran a torokba csorog, ami hányingert, sőt akár hányást is okozhat. Ez utóbbi esetben már orvosi segítségre lehet szükség.
A legtöbbször a környezeti tényezők, például a túl száraz levegő felelősek a nyálkahártya kiszáradásáért és az erek sérülékenységéért. Emellett gyakori kiváltó tényező a felső légúti fertőzés vagy allergia, ami miatt az orr belseje gyulladttá válik és fokozottabb az irritáció. Nem ritka az sem, hogy egy kisebb sérülés vagy akár egy intenzív orrfújás váltja ki a vérzést.
Orrvérzés hátterében gyógyszeres kezelés is állhat, főképpen azok esetében, akik vérhígítót szednek, vagy akik gyakran használnak érösszehúzó hatású orrspray-t.
A túlzott orrspray-használat ugyanis hosszú távon kiszárítja és elvékonyítja a nyálkahártyát, így növeli a vérzés kockázatát. Egyeseknél az orrsövényferdülés, krónikus arcüreggyulladás, orrpolip vagy más anatómiai elváltozás is szerepet játszhat az orrvérzés kialakulásában.
Ritkább esetekben a háttérben komolyabb betegségek – például véralvadási zavarok, leukémia vagy magas vérnyomás – állnak.
Terhesség alatt, hormonális hatások következtében szintén fokozódhat az orrban lévő erek érzékenysége és emiatt előfordulhat gyakrabban orrvérzés is.
Sokan tapasztalják, hogy alvás közben vagy közvetlenül ébredés után indul meg az orrvérzés. Ez többnyire a páratartalom csökkenésének, a száraz levegőnek és az alvás közben felvett testhelyzetnek tudható be.
Ha valaki oldalt fekve nyomja a fejét vagy az orrát nyomja alvás közben a párna, az egyébként is érzékeny nyálkahártya erre a nyomásra érzékenyen, vérzéssel reagálhat – könnyebben megsérülhet.
Allergiás reakció vagy kezdődő fertőzés is állhat az éjszakai orrvérzés hátterében.
Ha az orrvérzés húsz percnél tovább tart vagy az erős vérzéssel, szédüléssel, légszomjjal, hányingerrel, esetleg vérhányással jár, akkor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérni.
Ugyanez érvényes, ha a vérzés visszatérően jelentkezik, esetleg új gyógyszer szedése mellett alakul ki, vagy ha más tünetek – például kék-zöld foltok a testen, fáradékonyság, sápadtság – is társulnak hozzá. Különösen fontos a gyors orvosi vizsgálat abban az esetben, ha két év alatti gyermeknél észleljük a rendszeres orrvérzést.
A legfontosabb, hogy maradj nyugodt. A stressz csak növeli a vérnyomást, ami fokozhatja a vérzést is. Ülj le egyenesen, és dőlj kissé előre – ez segít megelőzni, hogy a vér a torokba folyjon. Ezután a hüvelyk- és mutatóujjaddal óvatosan, de határozottan szorítsd össze az orr puha részét, közvetlenül az orrcimpák felett. Ezt a nyomást tartsd fenn legalább 15 percig, miközben a szájon át lélegzel. Ha letelt az idő, engedd el az orrod, és ellenőrizd, elállt-e a vérzés. Ha nem, ismételd meg a folyamatot.
Ha elállt a vérzés, érdemes aznap még pihenni, és kerülni minden olyan tevékenységet, ami fokozhatná az orrban lévő nyomást – például az orrfújást, erőlködést vagy forró fürdőt.
A megelőzés alapja az orr nyálkahártyájának nedvesen tartása. Hasznos lehet a rendszeres sós vizes orrspray-használat, különösen a fűtési szezonban, amikor a lakás levegője eleve szárazabb.
Ha hajlamos vagy orrvérzésre, próbáld elkerülni az orr piszkálását, az erőteljes orrfújást, és ha tüsszentened kell, tedd azt nyitott szájjal, hogy ne növekedjen meg a nyomás hirtelen az orrban.
Gyermekek esetében érdemes odafigyelni arra is, hogy ne tegyenek idegen tárgyat az orrukba, és tartsuk rövidre vágva a körmüket, hogy ne sértsék meg magukat játék közben.
Ha sportolsz vagy olyan munkát végzel, ahol ütés érheti az arcodat, használj fej- vagy arcvédőt.
Bár az orrvérzés sokszor ijesztő, nem kell rögtön a legrosszabbra gondolni.
Ha visszatérően tapasztalod a vérzést, vagy gyanús kísérő tüneteket észlelsz, ne habozz a háziorvoshoz fordulni.
Egy alapos kivizsgálás segíthet kizárni a komolyabb okokat, és az orvosoktól választ kaphatsz az orrvérzéssel kapcsolatban is minden kérdésedre.