Szívroham

Miokardiális infarktus: tünetek, okok, megelőzés

A szívroham (orvosi nevén miokardiális infarktus) potenciálisan halálos egészségügyi vészhelyzet. Az infarktus azért veszélyes, mert a szívizom, ha nem jut kellő friss, oxigénnel telített vérhez, akkor az érintett szívizomrész elhal. Mi miatt nem jut oxigéndús vérhez?

Milyen betegség a szívroham?

Mik a szívroham tünetei?

Mi okozza a szívrohamot?

Vannak-e a szívrohamnak kockázati tényezői?

Hogyan diagnosztizálják a szívrohamot?

Hogyan kezelhető a szívinfarktus?

Megelőzhetem a szívrohamot?

 A szívbe vért szállító artériák elzáródása okozhat ilyen rendellenes működést. A szív vérellátásának gyors helyreállítása hiányában a szívroham tartós szívkárosodást és halált okozhat. Mivel kulcsfontosságú az idő tényező, nagyon fontos, hogy hamar felismerjük a szívinfarktus tüneteit.

Milyen betegség a szívroham?

A szívizomzatot behálózó koszorúerek valamelyikének, vagy akár többnek az elzáródása  akadályozza meg, hogy a vér eljusson a szívizomhoz, és a vérellátás hiánya váltja ki a szívrohamot.

A miokardiális infarktus, vagy köznapi nevén szívroham, rendkívül veszélyes állapot, mert a szívizomnak a vérrel el nem látott területe elhal.

A vérellátás hiánya sok különböző tényező miatt fordulhat elő, de általában a szív egy vagy több artériájának elzáródásával függ össze. Vérellátás hiányában az érintett szívizom elhalása kezdődik. Ha a szívizom vérellátását nem sikerül haladéktalanul, nagyon rövid időn belül helyreállítani, a szívroham tartós szívkárosodást okoz, ami miatt a beteg meg is halhat.

A szívinfarktus életveszélyes betegség. Amennyiben a tapasztalt tünetek alapján úgy gondolja, hogy szívrohammal van dolga, hívja a 112-t (vagy a helyi sürgősségi ügyelet telefonszámát).

Az idő kritikus a szívroham kezelésében, és még néhány perc késlekedés is tartós szívkárosodást vagy halált eredményezhet.

Szívrohamot elszenvedhetünk mi magunk és persze a környezetünkben tartózkodó személyek.  Nagyon fontos, hogy magunkon és másokon is fel tudjuk ismerni a szívinfarktus jeleit.

Mik a szívroham tünetei?

A szívrohamnak számos tünete lehet. Bizonyos tüneteit gyakrabban megfigyelték. A szívroham leggyakrabban leírt tünetei a következők:

• Mellkasi fájdalom (angina). A mellkasi fájdalom lehet enyhe, de súlyos, szorító fájdalomnak is érezheti a beteg. A fájdalom rendszerint a mellkas területéről kiindulva sugárzik ki más területekre, például a bal kar (vagy mindkét kar), váll, nyak, állkapocs, hát vagy a derék irányába.
• Légszomj vagy légzési nehézség.
• Fáradtságérzet, kimerültség.
• Alvászavar (inszomnia).
• Hányinger vagy gyomortájon érzett kellemetlen fájdalom. A szívrohamot emiatt gyakran tévesztik össze emésztési zavarral vagy gyomorégéssel.
• Szívritmuszavar.
• Szorongás vagy „közelgő veszedelem” érzése.
• Izzadás.
• Szédülés, ájulás és eszméletvesztés.

A férfiak és férfiként születettek (AMAB), valószínűleg eltérő szívroham tüneteket tapasztalnak, mint a nők és nőként születettek (AFAB).

Szívroham tünetei nők és nőként születettek esetében:

Nők esetében kevésbé jellemző a mellkasi fájdalom, és az emésztési zavarnak tűnő kellemetlenség.

A nők inkább légszomjra, fáradtságra és alvászavarra panaszkodnak a szívrohamot megelőző időszakban. Nőkre tipikusan jellemző tünet továbbá a hányinger és hányás. Fájdalom tekintetében leginkább a hát, váll, lapocka, nyak, kar területére vagy hasba sugárzó fájdalom előzi meg a szívinfarktusukat.

Mi okozza a szívrohamot?

A szívroham eseteinek túlnyomó többsége azért következik be, mert a szívet ellátó egyik vérér elzáródik. Az érelzáródást plakk okozza, ami az artériák belsejében halmozódik fel (szemléletesen hasonlítható ez a jelenség a mosogató lefolyócsövében lerakódó konyhai zsiradékhoz, ami dugulást okoz). Az artériákban plakk képződéssel járó kórkép az érelmeszesedés, vagy atherosclerosis.

A szívizomzatot vérrel ellátó koszorúér artériákban képződő plakk kifekélyesedhet vagy megrepedhet. Ezen a területen vérrög keletkezhet. Ha ez a vérrög elzárja az artériát, ez fogja kiváltani a szívizom károsodását a vérellátottság hiánya miatt, ami szívrohamhoz vezet.

Szívroham azonban kialakulhat érelzáródás nélkül is, de ez ritkábban fordul elő. Ezt a szívrohamot a következő okok válthatják ki:

• Koszorúér görcs.
• Ritka egészségi állapot, azaz olyan betegség, amely a vérerek szokatlan szűkülését okozza.
• Trauma, amely a koszorúerek repedését okozza
• Elzáródás, amely esetében a test más területén kialakult vérrög vagy légbuborék (embólia), okozza az elzáródást a koszorúérben.
• Elektrolit egyensúlyhiány.
• Evészavar (pl. anorexia): Idővel ezek károsíthatják a szívet és végül szívrohamot okozhatnak.
• Takotsubo vagy stressz kardiomiopátia.
• Abnormális koszorúerek (veleszületett szívrendellenesség).

A szívroham kockázatát több tényező fokozhatja. Sajnos ezen kockázati tényezők egy részét nem tudjuk befolyásolni, vagy kontrollálni.

Vannak-e a szívrohamnak kockázati tényezői?

1. Kor és nem: A szívroham kockázata növekszik, ahogy öregszünk. A nem is befolyásolja, mikortól fokozódik a szívroham kockázata. Férfiaknál a szívroham kockázata jelentősen növekszik 45 éves kortól. Nők esetében a szívroham kockázata jelentősen fokozódik 50 éves kor felett, illetve a menopauzát követően.
2. Szívbetegség családi anamnézise: Ha a szülő vagy testvér szívbeteg vagy átesett már szívrohamon különösen fiatalabb korban, a genetikai hasonlóság miatt nagyobbnak tekinthető a szívinfarktus kockázata.
3. Életmód: Nem szívbarát életmód növelheti a szívroham kockázatát. Káros hatása lehet a szívre a fizikai aktivitás hiányának, a magas nátrium-, cukor- és zsírtartalmú étrendnek. Káros a szívre a dohányzás vagy egyéb dohánytermékek használata (beleértve a passzív dohányzást és az elektromos cigarettát is). Túlzott mértékű alkoholfogyasztás is károsan befolyásolja a szív egészségét. Drog használat (különösen a fiatalabb korban).
4. Bizonyos egészségi állapotok vagy betegségek: Vannak olyan betegségek, amelyek megterhelik a szívet, és növelhetik a szívroham kockázatát is. Ilyen betegség a cukorbetegség, elhízás, magas vérnyomás (hipertónia), a magas koleszterinszint (hiperlipidémia). terheseknél a preeclampsia kialakulása, evészavarok (pl. anorexia fiatalabb korban).

Hogyan diagnosztizálják a szívrohamot?

Jellemzően a sürgősségi osztályon diagnosztizálják a szakorvosok a szívrohamot. A szívinfarktus tüneteivel a kórházba bevitt betegen a szakorvosok fizikális vizsgálatokat végeznek. Ennek része a pulzus, a véroxigénszint és a vérnyomás ellenőrzése, valamint a szívhang és a tüdő hangjainak meghallgatása.

A szakorvos a szívinfarktus diagnózisát az alábbiakra alapozhatja:

• Anamnézis és tünetek felmérése
• Vérvizsgálat: A szívrohamon átesett, és károsodott szívizomsejtek miatt kémiai marker jelenik meg a véráramban, ez a kardiális troponin. A szívroham diagnosztizálásának egyik legmegbízhatóbb módszere emiatt a vérvizsgálat, amely ezt a markert kimutatja.
• Elektrokardiogram (EKG): Ez az egyik első vizsgálat, amelyet a sürgősségi osztályon elvégeznek a szívroham gyanújával kórházba szállított betegen.
• Echokardiogram: Ultrahanggal (magas frekvenciájú hanghullámok) az echokardiogram képet készít a szív belső és külső részéről.
• Angiogram: Ezzel a vizsgálattal azokat a területeket térképezik fel, ahol csökkent mértékű vagy nincs véráramlás a szívizomban.
• Szív CT vizsgálat: Ez rendkívül részletes képet készít a szívről.
• Szív MRI: Ez a vizsgálat erős mágneses mezőt és számítógépes feldolgozást használ arra, hogy képet alkosson a szív állapotáról.
• Nukleáris szívvizsgálat: Hasonlóan az angiográfiához, ezek a vizsgálatok radioaktív festéket használnak, amelyet a véráramba injektálnak. Az angiogramtól abban különbözik ez a vizsgálat, hogy computer tomográfia (CT) vagy pozitron emissziós tomográfia (PET) vizsgálatokat alkalmaznak.

Hogyan kezelhető a szívinfarktus?

A szívroham kezelésének a legfontosabb célja a véráramlás helyreállítása a lehető leghamarabb az érintett szívizom területén a vérrög feloldásával, vagy a koszorúér ballonos tágításával és fémháló (sztent) beültetésével.

A szívroham kezelése többféleképpen történhet: gyógyszeres kezeléstől a műtétig.

Kiegészítő oxigénkezelést is kapnak az infarktus egyéb kezelési módjai mellett azok a betegek, akiknek légzési nehézsége van vagy alacsony a véroxigénszintje. Az oxigénkezelés a vérben keringő oxigén mennyiségét fokozva csökkenti a szív terhelését.

Megelőzhetem a szívrohamot?

Általánosságban elmondható, hogy sok olyan dolog van, amit tehetünk a szívroham megelőzése érdekében.

• Kerüljük a dohányzást, a passzív formáját is.
• Vezesse be életmódjába a rendszeres testmozgást.
• Táplálkozzon egészségesen.
• Mérsékelje az alkoholfogyasztást.
• Kerülje a kábítószerek használatát.
• Kerülje vagy tanulja meg kezelni a stresszhelyzeteket.
• Végeztesse el rendszeresen az előírt orvosi vizsgálatokat és vegyen részt a rendszeres szűrővizsgálatokon.