A Graves-Basedow-kór olyan autoimmun állapot, amely a pajzsmirigyet érinti. Ez a betegség túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormon termelést okoz, amit hipertireózisnak nevezünk. A pajzsmirigyhormon számos szervre hatással van a szervezetben, így a Graves-Basedow-kór tünetei is érinthetik ugyanezeket a szerveket. Bárkinél kialakulhat ugyan a Graves-Basedow-kór, de gyakoribb a 30 évesnél idősebb nők körében. Milyen tünetek jellemzik ezt a betegséget és kezelhető-e?
Mi okozza a Graves-Basedow-kór kialakulását?
A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség oka
Milyen tünetekről ismerhető fel a Graves-Basedow-kór?
Pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség tünetei
Graves-Basedow-dermopátia tünetei
Mely kockázati tényezők válthatják ki a Graves-Basedow-kórt?
Hogyan diagnosztizálható a Graves-Basedow-kór?
Hogyan kezelhető a Graves-Basedow-kór?
A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség kezelése
Milyen szövődményekkel járhat a Graves-Basedow-kór?
A Graves-Basedow-betegséget az okozza, hogy a szervezet védekező rendszere nem működik megfelelően. Az immunrendszer normális esetben antitesteket termel, amelyek a vírusokkal, baktériumokkal vagy más idegen anyagokkal szemben védik a szervezetünket.
A Graves-Basedow-kór akkor alakul ki, ha az immunrendszer által termelt antitest a nyakunk elülső oldalán található pajzsmirigy hormontermelő sejtjeit tekinti test-idegennek, így azt támadja. Az agyalapimirigyünk termeli a TSH hormont, amely a pajzsmirigyünk működését serkenti, illetve szabályozza. A Graves-Basedow-betegségben szenvedőknek általában alacsonyabb a TSH-szintjük és magasabb a pajzsmirigyhormon-szintjük.
A Graves-Basedow-betegséghez kapcsolódó antitestet tireotróp receptor antitestnek (TRAb) nevezik. A TRAb utánozza az agyalapi mirigy által termelt hormon hatását, aminek következtében a kelleténél több pajzsmirigyhormon termelődik, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. Ezt az állapotot hipertireózisnak nevezik.
A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség, más néven Graves-Basedow-oftalmopátia, azért alakul ki, mert a szemek mögötti izmokban és szövetekben felhalmozódnak a szénhidrátok. Ezt lehet, hogy ugyanaz az antitest okozza, amely miatt a pajzsmirigy nem működik megfelelően.
A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség jelentkezhet a hipertireózis megjelenésével azonos időben, vagy néhány hónap késéssel, illetve évekkel korábban. Vannak olyan esetek, amikor a pajzsmirigy szembetegség kialakul, de hipertireózis végül nem jelentkezik.
A Graves-Basedow-kór gyakori tünetei közé tartozik:
A pajzsmirigy szem betegség, más néven Graves-Basedow- oftalmopátia, a Graves-Basedow-betegségben szenvedők körülbelül 25%-ánál jelentkezik. A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség a szem körüli izmokat és más szöveteket érinti. A tünetek közé tartozhatnak:
Ritka esetben a Graves-Basedow-betegségben szenvedőknek sötétebb tónusúvá válhat és megvastagodhat a bőre a lábszárakon vagy a lábfej felső részén. A bőr textúrája ezeken a helyeken az elváltozások miatt narancshéjra emlékeztet.
Ez az állapot amiatt alakul ki, mert a bőrben felhalmozódik a fehérje. Általában nem jár fájdalommal a Graves-Basedow-dermopátia.
A Graves-Basedow-kór kockázatát növelő tényezők a következők:
A Graves-Basedow-betegség diagnosztizálásához az endokrinológos szakorvos nem csupán fizikális vizsgálatot végez, hanem tájékozódik a családi kórtörténetről is.
A diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokat végezheti el a szakorvos:
A betegség kezelésének a célja a pajzsmirigyhormon mennyiségének a csökkentésével a tünetek enyhítése, illetve a hormonok szervezetre gyakorolt hatásának a mérséklése.
A radioaktív jód terápia során radioaktív jódot, úgynevezett radiojódot juttatnak be a szervezetbe szájon át. A radiojód a pajzsmirigy sejtekbe jut. Idővel elpusztítja a pajzsmirigyhormonokat termelő sejteket. Ez a pajzsmirigy zsugorodását okozza. A tünetek hetek alatt fokozatosan enyhülnek.
A radiojód terápiát nem alkalmazzák terhes vagy szoptató páciensek kezelésére.
Ez a kezelés elpusztítja a pajzsmirigyhormonokat termelő sejteket. A kezelés után valószínűleg naponta kell hormonpótló gyógyszert szednie a páciensnek, hogy a szervezete hozzájusson a szükséges mennyiségű pajzsmirigyhormonhoz.
Pajzsmirigy működését blokkoló gyógyszerek megakadályozzák, hogy a pajzsmirigy jódot vegyen fel a hormonok előállításához. Ezek vényköteles gyógyszerek, kizárólag a kezelőorvos írhatja elő a szedésüket. A szakorvos által meghatározott egyéb kezelési módokkal kombinálva érhető el a kívánt hatása a gyógyszeres kezelésnek.
A Béta-blokkolók nem állítják le a pajzsmirigyhormonok termelését, de blokkolják a hormonok hatását a szervezetre. Gyorsan enyhíthetik a szabálytalan szívverést, remegést, szorongást, ingerlékenységet, hő intoleranciát, izzadást, hasmenést és izomgyengeséget.
A béta-blokkolókat ritkán adják asztmás embereknek, mert asztmás rohamot okozhatnak. Ezek a gyógyszerek nehezebbé tehetik a cukorbetegség kezelését is.
A pajzsmirigy műtéti úton történő eltávolításával is kezelhető a Graves-Basedow-kór.
A műtétet követően azonban a páciensnek az élete hátralévő részében pajzsmirigyhormont kell szednie. Ez a műtét is jár kockázatokkal, amelyekről a pácienst a kezelőorvos tájékoztatja.
A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség enyhe tüneteit könnypótló szemcseppel mérsékelhetik.
A súlyosabb pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség tüneteinek kezelési módjai a következők lehetnek:
A Graves-Basedow-betegség diagnosztizálását követően nagyon fontos a kezelése, mivel egyéb komplikációkat is okozhat:
Forrás: https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/Graves-Basedow-disease/symptoms-causes/syc-20356240