4 754 667 sikeres foglalás!
Kényelmes időpontfoglalás magánorvosokhoz!
2011 óta a páciensekért


A Graves-Basedow-kór

Oka, tünetei és kezelése

A Graves-Basedow-kór olyan autoimmun állapot, amely a pajzsmirigyet érinti. Ez a betegség túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormon termelést okoz, amit hipertireózisnak nevezünk. A pajzsmirigyhormon számos szervre hatással van a szervezetben, így a Graves-Basedow-kór tünetei is érinthetik ugyanezeket a szerveket. Bárkinél kialakulhat ugyan a Graves-Basedow-kór, de gyakoribb a 30 évesnél idősebb nők körében. Milyen tünetek jellemzik ezt a betegséget és kezelhető-e?

Mi okozza a Graves-Basedow-kór kialakulását?

A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség oka

Milyen tünetekről ismerhető fel a Graves-Basedow-kór?

Pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség tünetei

Graves-Basedow-dermopátia tünetei

Mely kockázati tényezők válthatják ki a Graves-Basedow-kórt?

Hogyan diagnosztizálható a Graves-Basedow-kór?

Hogyan kezelhető a Graves-Basedow-kór?

Radioaktív jód terápia

A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség kezelése

Milyen szövődményekkel járhat a Graves-Basedow-kór?

 

Mi okozza a Graves-Basedow-kór kialakulását?

A Graves-Basedow-betegséget az okozza, hogy a szervezet védekező rendszere nem működik megfelelően. Az immunrendszer normális esetben antitesteket termel, amelyek a vírusokkal, baktériumokkal vagy más idegen anyagokkal szemben védik a szervezetünket.

A Graves-Basedow-kór akkor alakul ki, ha az immunrendszer által termelt antitest a nyakunk elülső oldalán található pajzsmirigy hormontermelő sejtjeit tekinti test-idegennek, így azt támadja. Az agyalapimirigyünk termeli a TSH hormont, amely a pajzsmirigyünk működését serkenti, illetve szabályozza. A Graves-Basedow-betegségben szenvedőknek általában alacsonyabb a TSH-szintjük és magasabb a pajzsmirigyhormon-szintjük.

A Graves-Basedow-betegséghez kapcsolódó antitestet tireotróp receptor antitestnek (TRAb) nevezik. A TRAb utánozza az agyalapi mirigy által termelt hormon hatását, aminek következtében a kelleténél több pajzsmirigyhormon termelődik, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. Ezt az állapotot hipertireózisnak nevezik.

A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség oka

A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség, más néven Graves-Basedow-oftalmopátia, azért alakul ki, mert a szemek mögötti izmokban és szövetekben felhalmozódnak a szénhidrátok. Ezt lehet, hogy ugyanaz az antitest okozza, amely miatt a pajzsmirigy nem működik megfelelően.

A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség jelentkezhet a hipertireózis megjelenésével azonos időben, vagy néhány hónap késéssel, illetve évekkel korábban. Vannak olyan esetek, amikor a pajzsmirigy szembetegség kialakul, de hipertireózis végül nem jelentkezik.

 

Milyen tünetekről ismerhető fel a Graves-Basedow-kór?

A Graves-Basedow-kór gyakori tünetei közé tartozik:

  • Idegesség és ingerlékenység.
  • Enyhe kéz- vagy ujjremegés.
  • Hőérzékenység fokozott izzadással vagy meleg, nedves bőrrel.
  • Fokozott étvágy ellenére fogyás.
  • Megnagyobbodott pajzsmirigy, más néven golyva.
  • Menstruációs ciklus változása.
  • Erekciós zavar vagy csökkent nemi vágy.
  • Gyakori székletürítés.
  • Kidülledő szemek – ezt az állapotot pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegségnek vagy Graves-Basedow-oftalmopátiának nevezik.
  • Fáradtság.
  • Megvastagodott, elszíneződött bőr, főleg a lábszárakon vagy a lábfej tetején, ezt Graves-Basedow-dermopátiának nevezik.
  • Gyors vagy szabálytalan szívverés, más néven palpitáció.
  • Alvási nehézségek.

Pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség tünetei

A pajzsmirigy szem betegség, más néven Graves-Basedow- oftalmopátia, a Graves-Basedow-betegségben szenvedők körülbelül 25%-ánál jelentkezik. A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség a szem körüli izmokat és más szöveteket érinti. A tünetek közé tartozhatnak:

  • Kidülledő szemek.
  • Homokérzés a szemekben.
  • Nyomás vagy fájdalom a szemekben.
  • Puffadt szemhéjak vagy olyan szemhéjak, amelyek nem fedik teljesen a szemet. Ezt visszahúzódott szemhéjaknak nevezik.
  • Piros vagy gyulladt szemek.
  • Fényérzékenység.
  • Homályos vagy kettős látás.
  • Látásvesztés.

Graves-Basedow-dermopátia tünetei

Ritka esetben a Graves-Basedow-betegségben szenvedőknek sötétebb tónusúvá válhat és megvastagodhat a bőre a lábszárakon vagy a lábfej felső részén. A bőr textúrája ezeken a helyeken az elváltozások miatt narancshéjra emlékeztet.

Ez az állapot amiatt alakul ki, mert a bőrben felhalmozódik a fehérje. Általában nem jár fájdalommal a Graves-Basedow-dermopátia.

Mely kockázati tényezők válthatják ki a Graves-Basedow-kórt?

A Graves-Basedow-kór kockázatát növelő tényezők a következők:

  • Családi anamnézis. Akiknél kialakul a Graves-Basedow-kór, gyakran előfordul a családban is pajzsmirigy- vagy autoimmun betegség.
  • Nem. A nőknél sokkal nagyobb valószínűséggel alakul ki Graves-Basedow-kór, mint a férfiaknál.
  • Kor. A leggyakrabban 30 és 60 éves kor között alakul ki.
  • Egyéb autoimmun betegség. Azok, akiknek van más immunrendszert érintő betegségük is, például 1-es típusú diabétesz vagy reumás ízületi gyulladás, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
  • Dohányzás. A cigarettázás gyengítheti az immunrendszert, ami viszont növelheti a Graves-Basedow-kór kockázatát. Azoknál, akik dohányoznak és Graves-Basedow-betegségük is van, nagyobb a kockázata a pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség jelentkezésének is.

Hogyan diagnosztizálható a Graves-Basedow-kór?

A Graves-Basedow-betegség diagnosztizálásához az endokrinológos szakorvos nem csupán fizikális vizsgálatot végez, hanem tájékozódik a családi kórtörténetről is.

A diagnózis felállításához az alábbi vizsgálatokat végezheti el a szakorvos:

  • Vérvizsgálatok. A vérvizsgálatokkal mutatják ki a pajzsmirigy-stimuláló hormon (TSH) és a pajzsmirigyhormonok szintjét a szervezetben.
  • Egy másik laboratóriumi vizsgálat a Graves-Basedow-betegséget kiváltó antitest jelenlétét méri. Ha az eredmények nem mutatnak antitesteket, akkor más oka lehet a hipertireózisnak.
  • Radioaktív jód felvétel. A szervezetnek jódra van szüksége a pajzsmirigyhormonok előállításához. Ez a vizsgálat egy kis mennyiségű radioaktív jód bevételét jelenti. Később egy speciális szkenner mutatja, hogy mennyi jód kerül a pajzsmirigybe. Ez a teszt megmutatja, milyen gyorsan veszi fel a pajzsmirigy a jódot. A radioaktív jód felvételének mennyisége segít meghatározni, hogy a Graves-Basedow-kór vagy egy másik állapot okozza a hipertireózist. Ezt a tesztet radioaktív jód szkenneléssel együtt is használhatják, hogy képet kapjanak a jódfelvétel mintázatáról.

Hogyan kezelhető a Graves-Basedow-kór?

A betegség kezelésének a célja a pajzsmirigyhormon mennyiségének a csökkentésével a tünetek enyhítése, illetve a hormonok szervezetre gyakorolt hatásának a mérséklése.

A radioaktív jód terápia során radioaktív jódot, úgynevezett radiojódot juttatnak be a szervezetbe szájon át. A radiojód a pajzsmirigy sejtekbe jut. Idővel elpusztítja a pajzsmirigyhormonokat termelő sejteket. Ez a pajzsmirigy zsugorodását okozza. A tünetek hetek alatt fokozatosan enyhülnek.

A radiojód terápiát nem alkalmazzák terhes vagy szoptató páciensek kezelésére.

Ez a kezelés elpusztítja a pajzsmirigyhormonokat termelő sejteket. A kezelés után valószínűleg naponta kell hormonpótló gyógyszert szednie a páciensnek, hogy a szervezete hozzájusson a szükséges mennyiségű pajzsmirigyhormonhoz.

Pajzsmirigy működését blokkoló gyógyszerek megakadályozzák, hogy a pajzsmirigy jódot vegyen fel a hormonok előállításához. Ezek vényköteles gyógyszerek, kizárólag a kezelőorvos írhatja elő a szedésüket. A szakorvos által meghatározott egyéb kezelési módokkal kombinálva érhető el a kívánt hatása a gyógyszeres kezelésnek.

A Béta-blokkolók nem állítják le a pajzsmirigyhormonok termelését, de blokkolják a hormonok hatását a szervezetre. Gyorsan enyhíthetik a szabálytalan szívverést, remegést, szorongást, ingerlékenységet, hő intoleranciát, izzadást, hasmenést és izomgyengeséget.

A béta-blokkolókat ritkán adják asztmás embereknek, mert asztmás rohamot okozhatnak. Ezek a gyógyszerek nehezebbé tehetik a cukorbetegség kezelését is.

A pajzsmirigy műtéti úton történő eltávolításával is kezelhető a Graves-Basedow-kór.

A műtétet követően azonban a páciensnek az élete hátralévő részében pajzsmirigyhormont kell szednie. Ez a műtét is jár kockázatokkal, amelyekről a pácienst a kezelőorvos tájékoztatja.

A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség kezelése

A pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség enyhe tüneteit könnypótló szemcseppel mérsékelhetik.

A súlyosabb pajzsmirigy miatt kialakuló szembetegség tüneteinek kezelési módjai a következők lehetnek:

  • Kortikoszteroidok. A vénán keresztül adott kortikoszteroidokkal végzett kezelés enyhítheti a szemgolyók mögötti duzzanatot. Ez a kezelés is jár mellékhatásokkal.
  • Teprotumumab (Tepezza). Ezt a gyógyszert nyolc alkalommal adják be, három hetente intravénásan a karba. Mellékhatásai lehetnek ennek a kezelésnek is.
  • Orbita dekompressziós műtét. Ebben a műtétben a sebész eltávolítja a szemüreg, az úgynevezett orbita és az orbita melletti üregek, az úgynevezett sinusok közötti csontot. Ez helyet ad a szemeknek, hogy visszakerüljenek a szokásos helyükre. Ezt a kezelést főként akkor használják, ha a látóidegre nehezedő nyomás látásvesztést okozhat. Lehetséges szövődmények közé tartozik a kettős látás.
  • Orbita sugárkezelés. Néhány nap alatt röntgensugarakkal elpusztítják a szemek mögötti szövet egy részét. A szakorvos javasolhatja ezt a kezelést, ha a szemproblémák súlyosbodnak, és a kortikoszteroid kezelés nem hatásos, vagy túl sok mellékhatást okoz a páciensnél.

Milyen szövődményekkel járhat a Graves-Basedow-kór?

A Graves-Basedow-betegség diagnosztizálását követően nagyon fontos a kezelése, mivel egyéb komplikációkat is okozhat:

  • Terhességi komplikációk. A Graves-Basedow-kór terhesség alatt vetélést, koraszülést, magzati pajzsmirigyproblémákat és nem megfelelő magzati növekedést okozhat. A várandós páciensnél szívelégtelenséget és preeklampsziát (terhességi toxémiát) válthat ki.
  • Szívbetegségek. A kezeletlen Graves-Basedow-kór szabálytalan szívritmushoz és a szív működési zavaraihoz vezethet.
  • Pajzsmirigy vihar. Ez a ritka, de halálos szövődmény, más néven tirotoxikus krízis, akkor fordul elő, ha a súlyos hipertireózist nem kezelik vagy nem megfelelően kezelik. A pajzsmirigy vihar hirtelen és drasztikus pajzsmirigyhormonszint-emelkedést okoz, ami számos hatást gyakorol a szervezetre, beleértve a lázat, izzadást, zavartságot, delíriumot, súlyos gyengeséget, remegést, szabálytalan szívverést, súlyos alacsony vérnyomást és kómát. A pajzsmirigy vihar azonnali orvosi ellátást igényel.
  • Törékeny csontok. A kezeletlen hipertireózis miatt csontritkulás alakulhat ki, ami következményeként a csontok gyengékké, törékennyé válnak. A csontok erőssége részben attól függ, hogy mennyi kalcium és egyéb ásványi anyag épül be a csontszövetbe. Túl sok pajzsmirigyhormon megnehezíti a kalcium felszívódását a csontokba.

 

Forrás: https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/Graves-Basedow-disease/symptoms-causes/syc-20356240

 

Honlapunk sütiket (cookie) alkalmaz annak érdekében, hogy a felhasználói élményt, a kényelmedet emeljék, valamint, hogy az oldalt ennek érdekében fejleszteni tudjuk. Amennyiben beleegyezel a sütik használatába, nyomj az elfogadás gombra! Emellett lehetőséged van a sütik egyedi beállítására.
További információ