Alzheimer-kór
Sokan találkoztunk már sajnálatos módon azzal az élethelyzettel, amikor döbbenten tapasztaljuk, hogy szeretett idősödő családtagunk vagy ismerősünk zavart, nem ismer meg bennünket vagy egyszerűen nem emlékszik az együtt átélt élményekre. Gyakran az Alzheimer-kór áll ennek az állapotnak a hátterében. Mik a tünetek, mi okozza és lehet-e kezeléssel javítani a beteg állapotán? Ezekre a kérdésekre válaszolunk.
Milyen betegség az Alzheimer-kór?
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Alzheimer-kór okai és előfordulása
Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt?
Hogyan kezelhető az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór lehetséges szövődményei
Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?
A megelőzés fontossága és módszerei
Milyen betegség az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór az időskori leépülés leggyakoribb típusa. Az agy fokozatos sorvadásával jár ez a neurológiai betegség, amely a gondolkodás, az emlékezet, a beszéd és a viselkedés károsodását okozza. A betegség nevét Dr. Alois Alzheimer után kapta, aki 1906-ban jegyezte le először a kórképet, amikor egy szokatlan mentális betegségben elhunyt nő agyszövetében észlelt különös elváltozásokat.
Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás.
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Az Alzheimer-kór tünetei függnek a betegség stádiumától és az érintett agyterületektől. A leggyakoribb és legkorábban jelentkező tünet a rövid távú emlékezet zavara. Előfordul, hogy a beteg nem tudja felidézni az aktuális eseményeket sem.
A betegség előrehaladtával egyre több kognitív funkció romlik, mint például a beszéd, az írás, az olvasás, a számolás, az idő- és térbeli tájékozódás, az ítélőképesség, a logikus gondolkodás és a problémamegoldás. A beteg nehezen ismeri fel a családtagjait és a barátait, elveszíti az érdeklődését a környezete iránt, nem tudja ellátni magát és nem tud alkalmazkodni az új helyzetekhez
Az Alzheimer-kór gyakran jár hangulat- és személyiségváltozással is. A beteg ingerlékeny, szorongó, depressziós, apatikus vagy agresszív lehet. Előfordulhat paranoia, hallucinációk és téveszmék is. A beteg elveszíti az önkontrollját és az önbecsülését, nem tartja be a társadalmi normákat és szabályokat.
Alzheimer-kór okai és előfordulása
Az Alzheimer-kór pontos oka ma még ismeretlen. A kutatások több elméleti feltételezésre is szolgáltattak bizonyítékot: pl. kimutathatók bizonyos genetikai eltérések. Az emlékezés, gondolkodás és más magasabb szintű intellektuális tevékenységekhez szükséges acetilkolin nevű idegi jelátvivő molekula (neurotranszmitter) szintjét rendre alacsonyabbnak találták, mint az egészséges embereknél.
Az Alzheimer-kór kialakulásában szerepet játszhatnak a korábbi fejsérülések, cerebrovaszkuláris történések, a magas vérnyomás, cukorbetegség és a depresszió.
Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt?
Alzheimer-kórt olyan pácienseknél állapíthatnak meg, akiknél már tapasztalható memóriazavar, kognitív hanyatlás vagy viselkedésbeli változások. A diagnózis felállítása valószínűbb, ha ezek a tünetek már kihatnak a mindennapi életvitelére.
A barátoknak, vagy a családtagoknak szembetűnő lehet a demencia egy-egy tünete, még mielőtt ugyanaz nyilvánvalóvá válhatna az érintett személy számára is.
Az Alzheimer-kór diagnosztizálására nincs egyetlen konkrét teszt, amellyel biztosan kimutatható lenne ez a betegség.
Előfordul, hogy a családtagokkal beszélget el a kezelőorvos. Őket kéri meg, hogy beszéljenek a gyaníthatóan beteg személy esetében tapasztalt jelenségekről, a tüneteiről, esetleg az egészségügyi előzményeiről.
A neurológus szakorvoshoz azért érdemes fordulni, mert az alábbi vizsgálatok segítségével közelebb tud kerülni a diagnózishoz:
- kognitív és memória teszt: ezzel értékeli a szakorvos az érintett személy gondolkodási képességét és emlékezőtehetségét
- neurológiai funkció vizsgálat: az érintett személy egyensúlyát, érzékszerveit és reflexeinek a működését ellenőrzi
- vér- és/vagy vizeletvizsgálat
- az agy CT vagy MRI vizsgálata
- genetikai vizsgálat.
Számos értékelő eszköz áll rendelkezésre a kognitív funkció felméréséhez.
Hogyan kezelhető az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór jelenleg nem gyógyítható, de gyógyszeres és egyéb terápiákkal lassítható a betegség lefolyása és javítható a beteg életminősége.
Az Alzheimer-kór lehetséges szövődményei
Az Alzheimer-kór súlyos szövődményekkel járhat, amelyek ronthatják a beteg állapotát és életkilátásait.
- A fertőzések gyakoriak az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél, mert képtelenek megfelelően gondoskodni magukról. Nem veszik észre magukon a tüneteket, emiatt könnyen kialakul az esetükben a tüdőgyulladás, a húgyúti fertőzés, a bőrfertőzés, vagy akár a szepszis (vérmérgezés) is. Ezek súlyos állapotromlást okozhatnak.
- A kiszáradás vagy az alultápláltság szintén gyakori az Alzheimer-kórban szenvedő betegek esetében. A kiszáradás és az alultápláltság rossz hatással van az agy és egyéb szervek működésére. Ezen felül az immunrendszer gyengül az alultápláltság és a kiszáradás következményeként.
- Sérüléseket szenvednek. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek gyakran elveszítik az egyensúlyérzéküket, a térbeli tájékozódásuk és a mozgáskoordinációjuk is elégtelen, ezek miatt gyakran sérülnek meg.
- A pszichózis akkor alakulhat ki, ha a beteg elveszíti a kapcsolatát a valósággal. A pszichózis tünetei lehetnek a paranoia, a téveszmék, a hallucinációk vagy erőszakosság. A pszichózis nehezíti a beteg gondozását és kezelését, veszélyeztetheti a beteg és mások biztonságát.
Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?
Az Alzheimer-kórban szenvedő betegek állapota rendszeres ellenőrzést igényel. A neurológus szakorvos általában 6-12 havonta elrendelheti a neuropszichológiai vizsgálatokat: ezekkel méri a beteg kognitív funkcióinak változását.
Laborvizsgálatokat írhat elő, amelyekkel ellenőrzi a beteg vérképét, máj- és veseműködését, hormon- és vitamin-szintjét. Szükség esetén újabb agyi képalkotó vizsgálatokat is kérhet, hogy kövesse az agy szerkezeti vagy anyagcsere-változásait.
A megelőzés fontossága és módszerei
Bár az Alzheimer-kór pontos oka ismeretlen, vannak olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a betegség kialakulásának kockázatát vagy késleltethetik a tünetek megjelenését.
- Aktív életmód rendszeres fizikai aktivitással, szellemi kihívásokkal, társas kapcsolatokkal és hobbi tevékenységekkel. Ezek segítenek fenntartani az agy egészségét és rugalmasságát.
- Egészséges táplálkozás, amely magas rost-, zöldség-, gyümölcs-, hal- és olívaolaj-tartalmú, alacsony zsír-, cukor- és sótartalmú ételekből áll. Ezek segítenek megelőzni az érelmeszesedést, a magas vérnyomást, a cukorbetegséget és az elhízást, amelyek növelik az Alzheimer-kór kockázatát.
- Dohányzás elhagyása, amely csökkenti az agyi érkárosodás és az oxigénhiány kockázatát.
- Mérsékelt alkoholfogyasztás. A túlzott alkoholfogyasztás károsítja az agyat és a többi szervet is.
- Stressz csökkentése segít megőrizni a mentális egyensúlyt és elkerülni a depressziót. A stressz növeli a kortizol nevű hormon szintjét, amely hosszú távon károsítja az agyat.
- Betegségek megfelelő kezelése, amelyek befolyásolhatják az agy működését, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a pajzsmirigybetegségek, a depresszió, a szorongás vagy az alvászavarok. Ezek kezelésével javítható az agy vérellátása és oxigénellátása, valamint csökkenthető az idegsejtek pusztulása.
