Asztma

Tünetek, okok, diagnózis és megelőzés

Az asztma a légutak és a légutakat bélelő nyálkahártya gyulladása miatt alakul ki. Amikor asztmatikus rohama van a betegnek, a gyulladt, duzzadt nyálkahártya miatt a lélegzetvételt zihálás és sípoló hang kíséri, de egyéb tünetek is jelentkezhetnek.

Milyen betegség az asztma?

Az asztma a tüdőbe vezető légutak gyulladásos betegsége. Megnehezíti a légzést és bizonyos fizikai tevékenységek végzését kihívássá, vagy akár lehetetlenné teszi. Mind a felnőttek, mind pedig a gyermekek körében egyre gyakrabban diagnosztizálnak világszerte asztmatikus megbetegedéseket.

Az asztma tünetei akkor jelentkeznek, amikor a légutak belső felületét bélelő nyálkahártya megduzzad, és a falban körkörösen futó izmok összehúzódnak. A nyálka egyre inkább kitölti a légutakat, tovább csökkentve a hörgők, hörgőcskék átmérőjét.

Ilyen körülmények között alakul ki az asztmatikus „roham”, amely az asztmára jellemző köhögéssel és a mellkast szorító érzéssel jár.

Tipikus tünetek és megjelenési formák

Az asztma leggyakoribb tünete a zihálás. Ez jellegzetes sípoló hang, amely akkor jelentkezik, amikor az asztmás beteg kifújja a levegőt.

Az asztma egyéb tünetei:

• köhögés, különösen éjszaka, nevetéskor, vagy edzés közben
• szorító érzés a mellkasban
• légszomj
• szorongás vagy pánik
• fáradtság
• mellkasi fájdalom
• szapora légzés
• alvási problémák

Az asztma típusa meghatározhatja, hogy milyen tüneteket tapasztalunk. Vannak, akiknél a tünetek folyamatosan, egész nap érzékelhetők. Másoknál konkrét tevékenységek súlyosbíthatják a szimptómákat.

Nem minden asztmás beteg tapasztalja azonban ezeket a konkrét tüneteket. Ha úgy gondolja, hogy a tünetek, amelyeket tapasztal asztmára utalhatnak, időpontot kell kérnie az orvoshoz.

A már kialakult és diagnosztizált, sőt kezelt asztma esetén is, időnként tapasztalható a tünetek „fellángolása”. A fellángolások gyakran javulnak gyorsan ható gyógymódok révén, mint amilyen az inhalátor például, igazán súlyos esetekben azonban orvosi segítségre lehet szükség.

Az asztma okai és előfordulása

Bár az asztma különösen gyakori a gyermekek körében, sokaknál csak felnőttkorban alakul ki.

Az asztma kialakulásának hátterében nem csupán egyetlen jól körvonalazható ok állhat. Ehelyett a kutatók úgy vélik, hogy többféle tényező együttes hatása játszik közre a kifejlődésében. A tényezők között megemlíthetjük az alábbiakat:

• Genetikai tényező
• Korábbi vírusfertőzés
• Higiénia hipotézis. Az elmélet szerint, a kisgyermekek nem kerülnek elegendő baktériummal kapcsolatba az első életéveik során, így az immunrendszerük gyengül, illetve akár asztmát, vagy egyéb allergiás állapotokat okozó túlműködést szenved.

Számos tényező kiválthatja az asztmát és súlyosbíthatja a tüneteket. Az asztmarohamokat is hasonlóképpen változatos okok idézik elő:

• egészségügyi állapot, például légúti fertőzések
• mozgás
• a környezetben fellelhető irritáló anyagok
• allergének
• intenzív érzelmek
• szélsőséges időjárási viszonyok
• kártevők
• bizonyos gyógyszerek

Hogyan diagnosztizálják az asztmát

Általában több vizsgálat és teszt szükséges a diagnózis felállításához. A szakorvos többféle kritériumot vesz számba, amelyek alapján végül el tudja dönti, hogy asztmára utalnak-e valóban a tünetek.

Az asztma diagnosztizálásában az alábbiak is segítik a szakorvosokat:

• Egészségügyi előzmények. Ha a családban már diagnosztizáltak asztmát, erről tájékoztatni kell az orvost.
• Fizikális vizsgálat. Az orvos a sztetoszkóppal meghallgatja a légzést.
• Bőrtesztet is végezhet, hogy keresse az allergiás reakció jeleit. Bármely allergia növelheti az asztma kialakulásának a kockázatát.
• Légzésvizsgálat. A tüdőkapacitás mérésekkel ellenőrzik a tüdőbe be- és onnan kiáramló levegő mennyiségét. Az orvosok általában nem végeznek légzésvizsgálatot 5 évnél fiatalabb gyermekeknél, mert az eredmény bizonytalan.

Felnőtteknél, ha a tesztek eredménye asztmát jelez, az orvos bronchodilatátort, vagyis hörgőtágító gyógyszert írhat fel. Ha a tünetek javulnak a gyógyszer hatására, az orvos továbbra is asztmaként kezeli az állapotot.

Miután biztosan diagnosztizálta az orvos az asztmát, a következő lépés annak meghatározása, hogy az asztmának melyik típusa alakult ki a páciensnél. Megkülönböztetnek kifejezetten gyermekkori és felnőttkori asztmát. Az asztma típusai az alábbiak:

Allergiás asztma

Az allergének váltják ki ezt az asztma típust. Ilyenek lehetnek:

• háziállatok, macskák és kutyák szőre
• élelmiszerek
• penész
• pollen
• por

Az allergiás asztma gyakran szezonális.

Nem allergiás asztma

Nincs összefüggés semmilyen allergiával, hanem a levegőben található irritáló anyagok váltják ki ezt az asztma típust. Ilyen irritáló anyagok lehetnek:

• égetett fa füstje
• cigarettafüst
• hideg levegő
• levegőszennyezés
• vírusos betegségek
• levegőtisztítók
• háztartási tisztítószerek
• parfümök

Munkahelyi asztma

A munkahelyi asztma a betegségnek egy olyan típusa, amelyet a mezőgazdaság, a textilipar, a faipar és a gépgyártás ágazataiban a munkahelyeken, a munkafolyamatokhoz használt irritáló anyagok váltanak ki. Ide tartoznak:

• a por
• a festékek
• gázok és füst
• ipari vegyi anyagok
• állati fehérjék
• gumi latex

Testmozgás által kiváltott bronchokonstrikció

Kifejezetten csak az intenzív testmozgás váltja ki ezt a típusú asztmát. Mozgás közben az erőteljes hörgőösszehúzódás vagy bronchokonstrikció általában néhány perccel a testmozgás megkezdését követően, valamint a fizikai aktivitás befejezése után 10-15 perccel jelentkezik.

Az asztmás emberek akár 90 százalékát is érintheti ez a típusú asztma, de nem minden asztmás beteg szenved egyéb típusú asztmában is ezen felül.

Aszpirin által kiváltott asztma

Az asztmának van olyan típusa, amelyet az aszpirin vált ki, más néven aszpirin hatására súlyosbodó légzőszervi betegségnek is nevezik, és súlyos állapotot idézhet elő, amelyet kifejezetten az aszpirin vagy más nem-szteroid gyulladáscsökkentők, mint például a naproxen (Aleve) vagy az ibuprofen (Advil) szedése váltja ki.

Ez a típusú asztma 20-50 éves korú felnőtteknél, hirtelen alakul ki, és az asztmában szenvedőknek kevesebb, mint 10 százalékát érinti. Fontos információ még ezen felül az is, hogy általában orrpolipja is van annak a betegnek, akinél ez az asztma típus kialakul.

Éjszakai asztma

Ebben az asztma típusban a tünetek éjszaka súlyosbodnak. Az éjszakai tüneteket kiváltó tényezők közé tartoznak:

• gyomorégés
• háziállatok szőre
• poratka

Az alvás ciklusában felvett testhelyzet is előidézheti az éjszakai asztmát.

Az asztma köhögéses variása

Az asztma köhögéses variánsa nem mutat jellegzetes asztmatikus tüneteket, vagyis nem kíséri légszomj, vagy ziháló légzés. Rendszeres, kellemetlen, tartós, száraz köhögés a tünete. Kezelés hiányában azonban idővel kialakulhatnak a már egyértelmű asztmás rohamok, és ebben a stádiumban már az asztmára jellemző egyéb tünet is mutatkozik.

Hogyan kezelhető az asztma?

Az asztma kezelésének módját a tünetek intenzitása alapján határozza meg. Az alábbi főbb kezelési kategóriákat említjük:

• gyors enyhülést nyújtó gyógyszerek
• hosszú távú kontrolláló gyógyszerek
• gyors enyhülést nyújtó és hosszú távú kontrollt kombináló gyógyszerek.

A szakorvos a kezelési módot és a kezelés összetételét az asztma típusának, a beteg életkorának és a kiváltó tényezőknek a figyelembevételével alakítja ki. A kezelés része, hogy a szakorvos feltérképezi a kiváltó tényezőket, a tüneteket gondosan nyomon követi és figyelmet fordít arra is, hogy az kezelés révén az asztma tüneteinek a fellángolásai lehetőleg kerüljék el az asztmás beteget.

Elsősegély – asztmaroham esetén

Asztmarohamról vagy status asthmaticus-ról akkor beszélünk, ha az asztma tünetei fokozatosan, vagy hirtelen súlyosbodnak. Egyre nehezebbé válik a légzés, mert a légutak duzzadtak, és a hörgők beszűkültek. A status asthmaticus tünetei a következők lehetnek:

• kapkodó légzés
• köhögés
• zihálás
• légszomj
• fokozott szívverés
• idegesség
• zavartság
• elkékülő ajkak

Bár a roham akár gyógyszeres kezelés nélkül is gyorsan megszűnhet, mindenképpen érdemes konzultálni szakorvossal, mert olykor életveszélyessé válhat. Minél hosszabb ideig tart az asztmás státusz, annál jobban befolyásolhatja a légzést. Ezért gyakran sürgősségi ellátást igényelnek. Az asztmás rohamokat meg lehet előzni olyan gyógyszerek szedésével, amelyek segítenek kezelni az asztma tüneteit.

Amikor azonban mindennek ellenére asztmaroham lép fel, a beteget fel kell ültetni, és segíteni kell abban, hogy az inhaláló készülékét a lehető leghamarabb használni tudja. Az adagolás a gyógyszertől függően változhat. Ellenőrizni kell az utasításokat, az alapján megállapítható, hány adagot kell beadni roham esetén.

Ha a tünetek 20 percnél tovább fennállnak, és a második gyógyszer adag sem segít, kérjen sürgősségi orvosi segítséget.

A megelőzés fontossága és módszerei

Mivel a kutatók még nem azonosították az asztma pontos okát, nehéz megmondani, hogyan lehet megelőzni a légutakat bélelő nyálkahártyában kialakuló inflammációs állapotot.

Az asztma rohamok megelőzése kapcsán több információ áll rendelkezésünkre. Az alábbi stratégiák segíthetnek elkerülni a rohamok gyakori fellépését:

• Kerülje a kiváltó tényezőket. Kerülje azokat a vegyi anyagokat, szagokat vagy termékeket, amelyek korábban légzési problémákat okoztak.
• Csökkentse az allergénekkel való érintkezést. Ha már azonosították az asztmát kiváltó allergéneket, például port vagy penészt, amelyek az asztma rohamokat okozzák, lehetőség szerint kerülje ezeket.
• Vegyen fel allergia elleni oltásokat. Az allergén immunterápia olyan típusú kezelés, amely segíthet erősíteni az immunrendszer működését. Rendszeres oltásokkal a szervezete kevésbé lesz érzékeny a kiváltó tényezőkre.
• Vegyen megelőző gyógyszert. Orvosa felírhat olyan gyógyszert, amelyet naponta szedhet a rohamok kialakulásának megelőzése céljából.

A szakorvos segít abban, hogy hatékony kezelési mód alkalmazásával megtanulhassuk, milyen kezelést mikor kell alkalmaznunk.

A fenntartó gyógyszerek használata mellett minden nap tehet valamit az egészségi állapotának javítása és az asztma rohamok kockázatának csökkentése érdekében. Kövesse az alábbi javaslatokat:

• Alakítson ki egészségesebb étrendet.
• Egészséges testsúly fenntartása.
• Hagyjon fel a dohányzással.
• Rendszeres, de nem megerőltető testmozgás a légzési problémák enyhítése érdekében.
• Stressz kezelése.

A legfontosabb, hogy abban az esetben, ha gyaníthatóan kialakuló asztmája van, vagy a fentiekben ismertetett tüneteket rendszeresen észleli, mindenképpen forduljon orvosához, aki szükség esetén szakorvosi vizsgálatot vagy kezelést is előírhat. A tünetek súlyosbodásának elkerülése érdekében lényeges időben elkezdeni a szakszerű kezelést.

Ha észleled magadon a betegség tüneteit foglalj időpontot Tüdőgyógyász Szakorvoshoz: