tünetek, okok és megelőzés

A COPD, vagyis a krónikus obstruktív tüdőbetegség, súlyos légzőszervi megbetegedés, mely a légutak szűkületével és légszomjjal jár. A betegségcsoportba több betegség, például a krónikus hörghurut (bronchitis) és az emfizéma is beletartozik. A betegek többféle tünetet tapasztalnak, ám még a panaszok előfordulási körülményei is lehetnek eltérők. Fontos ezeket megismerni.

Milyen betegség a COPD?

A COPD (krónikus obstruktív tüdőbetegség) a krónikus légútszűkületet és légzési nehézséget okozó betegségcsoport összefoglaló neve. Ide tartozik a krónikus hörghurut, a tüdő asztmás megbetegedése, illetve a tüdőtágulat (emfizéma) is.

A COPD betegség tünetei

• Légzési nehézség: A betegek nehezebben vesznek levegőt, különösen fizikai megterhelés hatására. A betegség előrehaladtával a légszomj fokozódhat és akár nyugalomban is jelentkezhet.
• Köhögés: Gyakori tünet az általában reggelente felerősödő köhögés, ami időnként váladékos is lehet. A váladék (köpet) színe lehet áttetsző tiszta, fehér, sárga vagy zöldes színű; a köpet színe a szakorvos által felállított diagnózist segíti.
• Zihálás: Sípoló vagy zörgő hang a mellkasban a légutak szűkületét jelzi.
• Fáradtság: A nehezebb légzés következtében légszomj alakulhat ki, emiatt a betegek gyakran fáradtabbak, és kevesebb energiájuk marad a mindennapi tevékenységekre.

A COPD okai és előfordulása

A COPD egyik legfőbb oka a dohányzás. A dohányfüst irritálja és károsítja a tüdőt, ami miatt kialakulhat a gyulladás és hegesedés. A dohányzáson kívül az alábbi tényezők is hozzájárulhatnak a COPD kialakulásához:

• Légszennyezés: A szmog, a por, a füst vagy a gázok belélegzése szintén irritálhatja és károsíthatja a tüdőt, különösen, ha hosszú ideig vagy nagy mennyiségben van kitéve ennek a környezeti ártalomnak a szervezet.
• Munkahelyi ártalmak: Bizonyos foglalkozások magasabb kockázatot jelentenek a COPD-re, ilyen például az építőipar, a bányászat, a mezőgazdaság vagy a vegyipar. Az ilyen területen dolgozók olyan mértékű por-, füst-, gáz- vagy vegyszerszennyezésnek vannak kitéve, amely ronthatja a tüdő állapotát.
• Genetikai tényezők: Megfigyelték, hogy egy ritka örökletes betegség, az alfa-1 antitripszin-hiány következtében csökken az enzimatikus tüdőkárosodástól védő fehérje termelődése, amely COPD kialakulásához vezethet.
• Egyéb betegségek: Az asztma, a tuberkulózis vagy az AIDS gyengítheti az immunrendszert vagy károsíthatja a tüdőt, így szintén nagyobb eséllyel okozhat szövődményként COPD-t.

A COPD világszerte egyre gyakoribb betegség. A WHO szerint 2019-ben 3,23 millió ember halt meg COPD-ben, ami a harmadik leggyakoribb halálok és leginkább az alacsony- és közepes jövedelmű országokat érinti - itt a dohányzás és a háztartási légszennyezés jelent rizikófaktort. A fejlett országokban a COPD-s esetek több mint 70 százalékáért a dohányzás a felelős.

Hogyan diagnosztizálják a COPD-t?

A COPD diagnózisa alapvetően a tünetek, a fizikális vizsgálat és a légzésfunkció-mérés (spirometria) alapján történik. Nincs olyan laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat, amely egyértelműen kimutatná a betegséget. Az orvos az alábbi kritériumokat veszi figyelembe a diagnózis felállításakor:

• Megállapítható-e légzési nehézség, köhögés, zihálás vagy fáradtság
• Fennáll-e dohányzás vagy más légúti ártalmaknak való kitettség
• A kilégzési csúcsáramlás (PEF) vagy az egy másodperc alatt kilélegzett légmennyiség (FEV1) csökkenése
• A FEV1 és a tüdő erőltetett vitál kapacitása (FVC) arányának csökkenése (FEV1/FVC < 0,7)

A diagnózis megerősítéséhez vagy kizárásához szükség lehet az alábbi vizsgálatokra is:

• Mellkasröntgen: A röntgenfelvétel segíthet kizárni más tüdőbetegségeket, mint például a tüdőrákot, a tüdőgyulladást vagy a tuberkulózist.
• Vér- és vizeletvizsgálat: Laboratóriumi vizsgálattal kizárhatók olyan anyagcsere-betegségek vagy fertőzések, amelyek befolyásolhatják a légzőrendszer működését. Néhány esetben genetikai vizsgálat is elvégezhető, ha felmerül az alfa-1 antitripszin hiány gyanúja.
• Véroxigénszint mérése: Az oxigénszaturáció mérése azt mutatja meg, hogy mennyi oxigén jut el a vérrel a szervekhez. A COPD-s betegeknél a véroxigén szintje jellemzően alacsonyabb, amely a tünetek súlyosbodásához vezethet és növelheti a szívterhelést.

Hogyan kezelhető a COPD?

A COPD kezelésének célja a tünetek enyhítése, az állapot romlásának megelőzése, az életminőség javítása és a szövődmények kockázatának csökkentése. A kezelés az alábbi gyógymódokat ötvözheti:

• Gyógyszeres kezelés: A legfontosabb gyógyszercsoportok a hörgőtágítók, valamint a gyulladáscsökkentők. A gyógyszert általában inhalátorral vagy porlasztóval kell bevinni, hogy közvetlenül a tüdőbe jussanak. A gyógyszeres kezelés segíthet javítani a légzést, mérsékelni a köhögést, a zihálást, és megelőzni a súlyosabb tüneteket.
  
  
• Oxigénterápia: A beteg oxigént kap maszkon, orrszondán vagy katéteren keresztül, amellyel növelhető a vér oxigénszintje, ezáltal javul a szív- és agyműködés, csökken a légszomj, amelyek jobb alváshoz vezetnek. Az oxigénterápiát általában akkor alkalmazzák, ha a beteg oxigén-szaturációja 88 százalék alá esik.
  
  
• Légzőtorna: A légzőtorna olyan gyakorlatokat jelent, amelyek erősítik a légzőizmokat, ennek hatására pedig csökken a légszomj, javul az állóképesség és az életminőség. A légzőtorna része lehet a hasi légzés, a szájon át kilégzés összeszorított ajkakkal, a mellkasfal masszázs vagy a váltott lyukú orrlégzés.
  
  
• Fizikoterápia: A rendszeres testmozgás segíthet fenntartani az izomerőt, az egyensúlyt, a koordinációt és az állóképességet.

• Pszichoterápia: A COPD betegségnek pszichés hatásai is lehetnek. Kialakulhat depresszió, a szorongás, alacsony önértékelés vagy elszigetelődés. A pszichoterápia segíthet a betegnek feldolgozni az érzéseit, megbirkózni a stresszel, javítani az önbecsülését és a kapcsolatait.
  
  
• Alternatív kezelés: Vannak betegek, akiknél alkalmazhatnak kiegészítő vagy alternatív kezelést is.

A COPD lehetséges szövődményei

A COPD előrehaladott stádiumában számos szövődmény jelentkezhet:

• Pulmonális szívbetegség (cor pulmonale): Ha ez az állapot áll fenn, a tüdő ereiben megnő a nyomás, amely kórosan terheli a jobb szívfelet, emiatt a szívizomzat túlterhelődik és károsodik. Jelezheti ezt az állapotot a láb-dagadás, légszomj, mellkasi fájdalom vagy szédülés.
• Légmell: A légmell azt jelenti, hogy levegő kerül a mellüregbe, ami összenyomja a tüdőt és megnehezíti a légzést. Okozhatja sérült felszíni léghólyag (bulla), tüdőfertőzés vagy egyéb mechanikai sérülés. Légmell tünete lehet heves légszomj, mellkasi fájdalom vagy a vérnyomásesés, ezért sürgős orvosi ellátást igényel.
• Alultápláltság: A COPD-s betegek gyakran alultápláltak, mert étvágycsökkenést és emésztési problémákat okozhat a betegség. Az alultápláltság a betegek izmainak, csontjainak és immunrendszerének a legyengüléséhez vezethet.
• Alvászavarok: A COPD-s betegek általában nehezen alszanak el és az éjszakai légszomj vagy köhögés miatt nem tudják átaludni az éjszakát. Az alváshiány miatt a betegek fáradtabbak, ingerlékenyebbek és koncentráló képességük csökken.

Milyen eredményességgel gyógyul a COPD?

A COPD krónikus és progresszív betegség, amely nem gyógyítható meg teljesen. A kezelés célja csak a tünetek enyhítése és az állapot romlásának lassítása. A várható élettartam függ a betegség súlyosságától és az alkalmazott kezelés hatékonyságától.

Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?

A COPD-s betegeknek rendszeresen ellenőrizniük kell az állapotukat és a terápia hatékonyságát. A szakorvos általában a fent felsorolt vizsgálatokat rendeli el meghatározott időközönként.

A megelőzés fontossága és módja

Bár bizonyos tényezők, mint például a genetika vagy a kor, nem befolyásolhatók, vannak olyan életmódbeli és környezeti tényezők, amelyek segíthetnek a COPD kockázatának csökkentésében. Ilyen az aktív és passzív dohányzás, valamint a légszennyezés kerülése,  hiszen ezek jelentik a legnagyobb rizikófaktort a betegség kialakulásában.

Fontos az allergia és a légúti fertőzések megfelelő kezelése is, továbbá a rendszeres oltások (influenza és pneumococcus) is segíthetnek csökkenteni a fertőzések kockázatát.

Az időben történő diagnózis és kezelés kulcsfontosságú! Ha már észlelünk magunkon légzési nehézségeket vagy egyéb olyan tünetet, amelyek a COPD kialakulására utalnak, fontos minél hamarabb szakorvoshoz fordulni, mert a korai diagnózis és az időben történő kezelés segíthet lassítani a betegség progresszióját.