Az epehólyag-gyulladás, orvosi nevén cholecystitis, az epehólyag falának gyulladásos megbetegedése. Az epehólyag egy kisméretű, körte alakú szerv a jobb bordaív alatt, a máj alsó felszínén. Az emésztéshez szükséges epét tárolja és továbbítja a vékonybél felé ez a szerv. Amikor az epe kiürülése az epehólyagból valami miatt akadályba ütközik, az epehólyagban fokozódik a nyomás. Emiatt először gyulladás alakul ki, de akár súlyos szövődményeket is okozhat ez az állapot. Miért is kell mielőbb orvoshoz fordulni vele?
Epehólyag-gyulladás (cholecystitis) – okok, tünetek, felismerés és kezelés
Mit jelent pontosan az epehólyag-gyulladás?
Mi okozza az epehólyag-gyulladást?
Milyen tünetek hívhatják fel a figyelmet az epehólyag-gyulladásra?
Kiknél nagyobb az epehólyag-gyulladás kialakulásának a kockázata?
Miért veszélyes az epehólyag-gyulladás?
Hogyan történik a diagnózis?
Hogyan kezelhető az epehólyag-gyulladás?
Cholecystitisről akkor beszélünk, amikor az epehólyag begyullad, leggyakrabban azért, mert az epét elvezető csatornát egy epekő elzárja. Ilyenkor az epe nem tud kiürülni, visszatorlódik, és irritálja az epehólyag falát.
Ez a gyulladás kialakulhat hirtelen, heveny (akut) vagy lassú ütemben. Idült (krónikus) formája ismétlődő panaszokkal járhat.
A legtöbb esetben az epe kiürülésének az útjában epekövek állnak, ezért a betegség döntő többsége úgynevezett köves (calculous) cholecystitis, vagyis epekő miatt kialakuló epehólyag-gyulladás.
Mivel az esetek mintegy 95%-ában az epekő felelős a gyulladás kialakulásáért jó ha tudjuk, hogy mi az epekő.
Az epekövek az epe összetevőinek – leggyakrabban a koleszterinnek – a kikristályosodásával jönnek létre. Ha az epekő elakad az epehólyag kivezető csövében, az epe felhalmozódik, az epehólyag megduzzad, és fájdalmas gyulladás alakul ki.
Ritkább esetben epehólyag-gyulladás epekő nélkül is kialakulhat. Ilyenkor az epe ürülésének a zavara mögött hegesedés, az epeutak működési zavara, daganatos elváltozás, súlyos fertőzés, keringési elégtelenség vagy tartós, vénás táplálás állhat. Ezek az okok jellemzően lassabban vezetnek krónikus gyulladáshoz.
Az akut epehólyag-gyulladás legjellemzőbb tünete az erős, hirtelen jelentkező fájdalom a jobb felső hasfélben. A fájdalom gyakran kisugárzik a jobb lapocka alá vagy a hát felső részébe, és mély belégzésre fokozódhat. Sok beteg hányingerről, hányásról és étvágytalanságról számol be, különösen zsírosabb étkezések után. A fájdalomhoz láz és hidegrázás is társulhat, ami fertőzésre vagy súlyosabb gyulladásra utal.
Krónikus cholecystitis esetén a panaszok enyhébbek, de időnként visszatérő jelleggel tapasztalhatók. Ilyenkor főként teltségérzés, puffadás, jobb bordaív alatti diszkomfort, valamint zsíros ételek fogyasztása után, rosszullét jelentkezik. Ezek az epizódok idővel egyre gyakoribbá válhatnak.
Az epehólyag-gyulladás kockázata szorosan összefügg az epekövek kialakulásának esélyével. Gyakrabban érintettek a nők, különösen terhesség alatt vagy hormonkezelés mellett.
A kockázat 40 éves kor felett nő, és magasabb azoknál is, akik túlsúlyosak, cukorbetegek, magas koleszterinszinttel élnek, vagy hirtelen, gyors fogyáson mentek keresztül.
Az epehólyag-gyulladás kezelés hiányában súlyos szövődményekhez vezethet. A tartós nyomás és gyulladás miatt az epehólyag falának vérellátása romolhat, szövetelhalás, majd az epehólyag átfúródása is kialakulhat.
A gyulladás átterjedhet a környező szervekre, a májra és akár életveszélyes hashártyagyulladást vagy véráramfertőzést is okozhat.
A diagnózis alapja a jellegzetes tünetek felismerése és a fizikális vizsgálat. Az érintett páciens gyakran észlel fájdalmat a jobb bordaív alatt mély belégzéskor, ami klasszikus jele az epehólyag-gyulladásnak.
A kivizsgálás részeként képalkotó vizsgálatokat is elvégeznek a kezelőorvosok. Leggyakrabban hasi ultrahang vizsgálattal bizonyosodhat meg a belgyógyász szakorvos, amely megmutatja az epeköveket, az epehólyag falának megvastagodását és az epepangást.
Vérvizsgálatokkal a gyulladás jeleit és májfunkciós eltéréseket is keresnek, szükség esetén CT vagy HIDA-vizsgálat egészítheti ki a diagnózist .
Az epehólyag-gyulladás kezelése rendszerint kórházi környezetben kezdődik. Az első lépés a fájdalom csillapítása, a gyulladás csökkentése és a fertőzés kezelése. Ez infúziós folyadékpótlást, fájdalomcsillapítókat és antibiotikumot foglalhat magában.
A végleges megoldás legtöbbször az epehólyag műtéti eltávolítása, az úgynevezett cholecystectomia.
Ez a beavatkozás ma már leggyakrabban laparoszkópos módszerrel történik, néhány apró metszésen keresztül.
Az epehólyag eltávolítása után az epe közvetlenül a májból jut a vékonybélbe, és a legtöbb ember hosszú távon panaszmentesen él tovább.
Megfelelő és időben megkezdett kezelés mellett az epehólyag-gyulladás kimenetele általában nagyon jó. A műtét után a legtöbb beteg teljes életet élhet, különösebb étrendi megszorítások nélkül, bár a szervezetnek néhány hétre szüksége lehet az alkalmazkodáshoz.
Kezelés nélkül azonban a betegség súlyos, akár életveszélyes szövődményekhez vezethet.
Az epehólyag-gyulladás gyakori, de nem ártalmatlan betegség. A jobb felső hasi fájdalom, különösen ha hányingerrel és lázzal társul, mindig komoly figyelmeztető jel.
Az időben felismert és kezelt cholecystitis jól gyógyítható, míg a halogatás súlyos következményekkel járhat. Ha az epehólyaggyulladás gyanúja felmerül, az orvosi vizsgálat kulcsfontosságú a biztonságos felépüléshez.