Irritábilis bél szindróma (IBS)
Irritábilis bél szindróma (IBS): tünetek, okok és megelőzés
Az Irritábilis bél szindróma (IBS) gyakori emésztőrendszeri zavar, amely krónikus hasi fájdalommal, puffadással, és a székletürítési szokások megváltozásával jár. Az IBS betegség okai változatosak, a tünetek pedig egyénenként jelentősen eltérők lehetnek. Ebben a betegség ismertető cikkben áttekintjük az IBS tüneteit, lehetséges okait, a diagnózis felállításának módszereit. Kitérünk arra, hogy milyen életmódváltoztatás válhat szükségessé a tünetek enyhítése és megelőzése, valamint a betegség sikeres kezelése érdekében.
Milyen betegség az irritábilis bél szindróma?
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Hogyan diagnosztizálják az IBS-t?
A megelőzés fontossága és módszerei
Milyen betegség az irritábilis bél szindróma?
Ha irritábilis bél szindrómában, vagy IBS-ben szenved, kellemetlen vagy fájdalmas hasi tünetei lehetnek. A hasi görcs, székrekedés, hasmenés, puffadás, intenzív bélgáz képződés gyakori IBS tünetegyüttes. Mivel az IBS nem károsítja maradandóan az emésztőszervrendszert, a vastagbélrák kockázatát nem növeli. A tüneteket általában étrendi és életmódbeli változtatásokkal lehet kezelni.
Az IBS oka még nem tisztázott, azonban összefüggésbe hozható azzal, hogy az érintettek vastagbele túlzottan érzékennyé vált, vagy az immunrendszere túlzottan érzékenyen reagál.
A betegség többnyire a nőket és a fiatalokat érinti. Az IBS-sel élők egy részének enyhe tünetei vannak. Másoknál a tünetek azonban annyira súlyosak, hogy akár a mindennapi életvitelüket is megzavarhatja.
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Az IBS egy bélrendszeri tünetcsoport, azaz a tünetei általában együtt fordulnak elő. A tünetek súlyossága és időtartama személyenként változik. Az IBS betegséget a konkrét tünetek alapján tipizálják, figyelembe véve azt a tényt, hogy együtt jár-e székrekedéssel vagy éppen fogyással.
Az IBS nem növeli a gyomor-bélrendszeri rákbetegségek kialakulásának kockázatát. A betegség azonban a kellemetlen tünetek miatt jelentős hatással lehet az életvitelünkre. Az IBS diagnosztizálásához az egészségügyi szakemberek olyan tüneteket keresnek, amelyek az elmúlt 3 hónapban legalább 3 napon át jelentkeztek.
Az IBS tünetegyüttes elemei az alábbiak:
- hasi görcsök
- hasi fájdalom
- puffadás és fokozott bélgázképződés
- székrekedés
- hasmenés
Nem ritka, hogy az IBS-sel élők panaszai között nem csupán a székrekedés szerepel, hanem hasmenésre is ugyanúgy panaszkodhatnak. A puffadás és a fokozott bélgázképződés miatt érzett kellemetlen hasi feszülés általában elmúlik a sikeres székelést követően.
Az IBS tünetei nem mindig állandóak. Megszűnnek, majd időnként visszatérnek a kellemetlen panaszok. Vannak azonban olyan esetek is, amikor folyamatosan tapasztalja a beteg az említett tünetegyüttest.
Az IBS fájdalmat hasi görcsök kísérik. A görcsölés mellett a beteg általában azt tapasztalja, hogy a fájdalom a székletürítést követően enyhül. A székrekedés és a széklet megjelenési formája az IBS betegek esetében változó.
Az IBS okai és előfordulása
Azt, hogy pontosan mi okozza az IBS tüneteket jelenleg nem tudjuk. Kiválthatja ezt a betegséget, ha a vastagbélrendszer túlérzékeny vagy a beteg immunrendszere túlreagál. IBS kialakulását okozhatja a gyomor-bél traktus korábbi bakteriális fertőzése.
Ezek a problémák rendkívül érzékennyé teszik az emésztőszervrendszert. A bél izmainak összehúzódására, perisztaltikájára kihathat a betegség. Az eredmény a megváltozott ütemű bélmozgás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés.
A tünetek jellege alapján többféle IBS betegséget különböztetünk meg. A kutatók az IBS-t az alapján kategorizálják, hogy milyen székletürítési problémákkal járnak együtt. Az IBS típusa befolyásolhatja a kezelést. Bizonyos gyógyszerek csak bizonyos típusú IBS esetén hatásosak.
- székrekedéssel járó IBS (IBS-C): A széklete nagyrészt kemény és csomós.
- hasmenéssel járó IBS (IBS-D): A széklete nagyrészt laza és vizes.
- vegyes székelési szokásokkal járó IBS (IBS-M): Kemény és csomós, valamint laza és vizes székletürítése van akár ugyanazon a napon.
Az IBS-ben szenvedő embereknél a vastagbél izomzata gyakrabban húzódik össze, mint a betegségben nem szenvedőknél. Ezek az összehúzódások görcsöket és fájdalmat okoznak.
Az IBS-t kiválthatja, tüneteit fokozhatja idegesség. A tünetek gyakran akkor jelentkeznek, amikor érzelmi stressz, feszültség és szorongás éri a beteget.
A betegség leggyakrabban a késő tizenévesek és a korai negyvenes éveikben lévő embereknél fordul elő. A nők kétszer nagyobb eséllyel szenvednek IBS-ben, mint a férfiak. Az IBS több családtagot is érinthet.
Magasabb a betegség kialakulásának kockázata az alábbi esetekben:
- Családi előzménye van az IBS-nek.
- Gyakori érzelmi stressz, feszültség vagy szorongás.
- Ételintolerancia.
- Súlyos emésztőrendszeri fertőzés.
Kiválthatják az IBS-t bizonyos ételek és gyógyszerek. Az érzelmi stressz is kiváltó ok lehet. Tulajdonképpen az emésztőrendszer válasza ez az élet stressz-faktoraira. Akiknél a betegség tünetei gyakran ismétlődnek, a kellemetlen tünetek is stresszt vagy zaklatott lelki állapotot okoznak.
Hogyan diagnosztizálják az IBS-t?
A diagnosztizálás első lépése az orvosi anamnézis és a fizikális vizsgálat.
A gyomor-bél rendszer betegségeinek diagnosztizálására és kezelésére szakosodott gasztroenterológus szakorvos az alábbiakkal kapcsolatban kér információt:
- Jár-e bármilyen fájdalommal a székletürítés?
- Van-e változás a székletürítés gyakoriságában?
- Változott-e a széklet megjelenési formája?
- Milyen gyakran jelentkeznek a tünetek?
- Mikor kezdődtek a tünetek?
- Milyen gyógyszereket szed a páciens?
- Volt-e beteg a közelmúltban a beteg?
- Következett-e be stresszt okozó esemény a páciens életében a közelmúltban?
A tünetektől függően további vizsgálatokra lehet szükség a diagnózis megerősítéséhez. Vérvizsgálat, székletmintavétel és röntgenfelvételek segíthetnek kizárni más, az IBS-hez hasonló betegségeket.
Hogyan kezelhető az IBS?
Konkrétan nincs olyan kezelési mód, amely mindenki esetében eredményes lenne. A legtöbb IBS-ben szenvedő beteg számára talál a gasztroenterológus szakorvos olyan kezelést, amely hatásos lesz.
Tipikus kezelési lehetőség:
Étrendi- és életmódbeli változtatások.
A dietetikus szakorvos segíthet olyan étrendet kialakítani, ami illeszkedik a páciens életmódjához. Sokan azt tapasztalják, hogy ezekkel a változásokkal az állapotuk javul és enyhülnek, vagy akár el is múlnak a tüneteik
Étrendi változtatások:
- Rostbevitel növelése - több gyümölcs, zöldség, gabonaféle és dióféle bevezetése az étrendbe.
- Folyadékbevitel növelése – legalább napi nyolc pohár folyadék bevitele javasolt.
- Lehetőleg ki kell vezetni az étrendből a következőket: kávé, csokoládé, fekete tea és szénsavas ásványvíz, és egyéb szénsavas italok
- Sajt- és a tejfogyasztás korlátozása. A laktóz intolerancia gyakoribb az IBS-ben szenvedő embereknél. Egyéb forrásból kell pótolni a kalciumbevitelt: brokkoliból, spenótból, lazacból vagy étrend-kiegészítőkből
- Érdemes megfigyelni, mely ételek fogyasztása váltja ki leggyakrabban a tüneteket -. A tüneteket leggyakrabban ezek az élelmiszerek váltják ki: piros paprika, a zöld hagyma, a vörösbor, a búza és a tehéntej
- Javasolt bevezetni az alacsony FODMAP diétát.
Életmódbeli változtatások:
- Rendszeres testmozgás bevezetése az életmódba
- Dohányzás kerülése
- Relaxációs technikák gyakorlása a stresszkezelés érdekében.
A kezelés részeként a szakorvos javasolhatja antidepresszáns gyógyszerek szedését, amennyiben a diagnózis során összefüggést lát a tünetek megjelenése és a szorongás között
Egyéb gyógyszerekkel vagy gyógyteákkal enyhíthető a hasmenés, székrekedés vagy hasi fájdalom. A probiotikumok „jó baktériumai” segíthetnek javítani a tüneteken.
A megelőzés fontossága és módszerei
Mivel az IBS betegség oka jelenleg ismeretlen, nincs mód a célirányos megelőzésére sem. Amennyiben ismert a tüneteket kiváltó oka, annak kerülése javasolt, így a tünetek fellángolásának gyakorisága csökkenthető.
Általában az étrendi és az életmódbeli változtatások jelentős javulást hoznak az IBS betegek állapotában és idővel a tüneteket is enyhítik. Szükség lehet némi türelemre, amíg kiderítjük, konkrétan melyik élelmiszer és élethelyzet az, amely biztosan okoz tüneteket, majd ezeket igyekezni kell kerülni.
Javasoljuk mindenképp, hogy fordulj orvoshoz, ha a tüneteid több mint háromszor jelentkeznek havonta több mint három hónapon keresztül.
Néhány tünet utalhat komolyabb problémára, emiatt mindenképpen érdemes szakorvossal konzultálni:
