Köszvény
tünetek, okok és megelőzés
A köszvény, az egyik legősibb ismert ízületi betegség, a modern kor embere számára is ismerős probléma. A betegség hátterében a húgysav túlzott felhalmozódása áll, ami fájdalmas és gyulladásos ízületi rohamokhoz vezet. Milyen tünetek utalnak ízületi gyulladásra?
Tipikus tünetek és megjelenési formák
A köszvény okai és előfordulása
Hogyan diagnosztizálják a köszvényt?
A köszvény lehetséges szövődményei
Milyen eredményességgel gyógyul a köszvény?
Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?
A megelőzés fontossága és módszerei
Milyen betegség a köszvény?
A köszvény olyan anyagcserezavar, amelynek során a vérben túl sok húgysav halmozódik fel, és kristályok formájában lerakódik az ízületekben, a bőr alatt, a vesékben vagy más szervekben. A húgysav a purin nevű vegyület lebontásának terméke, amelyet a szervezetünk is termel, de bizonyos ételekkel is felvesszük.
A húgysav normális esetben a vesén keresztül kiürül a vizelettel, de ha túl sok van belőle, vagy ha a veseműködés károsodott, akkor felhalmozódik a vérben. A húgysavkristályok irritálják és gyulladást okoznak az ízületekben, ami fájdalmas és duzzadt ízületi rohamokat eredményez. A köszvény leggyakrabban a nagylábujj ízületét érinti, de más ízületek is érintettek lehetnek, mint például a boka, a térd, a csukló vagy a kézfej.
A köszvényes rohamok általában éjszaka vagy hajnalban kezdődnek, és néhány napig vagy akár hetekig is tarthatnak. A köszvény krónikus betegség. Ha nem kezelik megfelelően, akkor idővel egyre gyakoribbá és súlyosabbá válhatnak a rohamok, és tartósan károsíthatják az ízületeket és más szerveket.
Tipikus tünetek és megjelenési formák
A köszvényes beteg alább felsorolt tüneteket tapasztalja a gyulladt ízület miatt:
- Hirtelen kezdődő, erős fájdalom egy vagy több ízületben
- Az érintett ízület duzzanata, bőrpírja és melegsége
- Az ízület érzékenysége érintésre és mozgatásra
- Láz, hidegrázás vagy rossz közérzet
- Bőr alatt csomók képződése az ízületek körül
A köszvény okai és előfordulása
A köszvény kialakulásának fő oka a vér magas húgysavszintje (hiperurikémia), amely leginkább életmódbeli tényezőktől függ, de genetikai hajlam, vagy bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat:
- Genetikai hajlam: A köszvény öröklődhet a családban, ha valaki rendelkezik olyan génváltozatokkal, amelyek befolyásolják a húgysav termelését vagy kiválasztását.
- Életmód: A magas purintartalmú ételek és italok fogyasztása növelheti a húgysavszintet, mint például a vörös húsok és húskészítmények, a belsőségek, a zsíros sajtok, a spenót, a spárga, a gomba, a babfélék, az alkohol (főleg sör), a túlzott koffeinfogyasztás vagy a fruktóztartalmú üdítőitalok.
- A túlsúlyosság, az elhízás, az alacsony folyadékbevitel, az alacsony testmozgás szintje és bizonyos gyógyszerek (pl. vízhajtók) szintén rizikófaktorok.
- Egyéb betegségek: Néhány betegség is okozhatja vagy súlyosbíthatja a köszvényt, mint például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a vesebetegség, a pajzsmirigy-alulműködés, a vérképzőszervi betegségek, vagy a pszoriázis.
A köszvény gyakrabban fordul elő férfiaknál, mint nőknél, és általában 40-60 éves kor között jelentkezik először. A nőknél a menopauza után nő meg a kockázat, mivel az ösztrogén hormon csökkenése a húgysavszint emelkedését idézheti elő. A köszvény előfordulása az utóbbi évtizedekben növekedett a nyugati országokban, ami összefüggésbe hozható a táplálkozással és az életmód-betegségekkel.
Hogyan diagnosztizálják a köszvényt?
Ha valaki rendszeresen tapasztal fájdalmas ízületi rohamokat, különösen a nagylábujjában, az köszvényre utalhat. A diagnózis megerősítéséhez azonban szükség van további vizsgálatokra is, mint például:
- Vér- és vizeletvizsgálat: A vér normális húgysavszintje 120-420 µmol/l között van férfiaknál, és 140-360 µmol/l között nőknél. A vizeletben a normális húgysavszint 1,5-4 g/nap. Ha ezek az értékek magasabbak, akkor fennáll a köszvény veszélye, de nem jelent egyértelműen köszvényt. Ez fordítva is igaz: alacsony húgysavszint nem zárja ki a köszvényt.
- Ízületi folyadék vizsgálata: Az ízületből tűvel kivont folyadékban (ízületi punkció) kimutatott húgysavkristályok egyértelműen bizonyítják a köszvényt.
- Röntgenfelvétel: A köszvényes ízületeken jellemzőek az ízületekhez közeli csontok lyukacsos sérülései, vagy a bőr alatti csomók (tófuszok), amelyek röntgennel jól kimutathatók.
Hogyan kezelhető a köszvény?
A köszvény kezelésének célja a fájdalom és a gyulladás csökkentése, az ízületek védelme és a húgysavszint normalizálása. A kezelés két részből áll: heveny rohamok kezelése és krónikus kezelés.
Heveny rohamok kezelése
A heveny rohamok kezelésére gyulladáscsökkentő gyógyszereket használnak, mint például az ibuprofén, a diklofenák tabletta vagy kenőcs formában. Ha ezek nem hatékonyak vagy a beteg nem jól tolerálja, akkor más gyógyszerek, például a kolchicin vagy a szteroidok szedését is elrendelheti a szakorvos. Ajánlott általában rövid ideig szedni ezeket a gyógyszereket.
Krónikus kezelés
A krónikus kezelés célja a húgysavszint csökkentése és a rohamok megelőzése. Ehhez húgysavcsökkentő gyógyszereket is felírhat az orvos, mint például az allopurinol, a febuxostat vagy a probenecid. Ezeket általában hosszú távon kell szedni rendszeresen húgysavszint-ellenőrzés mellett. A gyógyszerek mellett fontos az életmód-változtatás is, mint például a purintartalmú ételek és italok kerülése vagy csökkentése, a testsúlycsökkentés, a folyadékbevitel növelése, hogy segítse a húgysav kiválasztását, C-vitamin fogyasztása.
A köszvény lehetséges szövődményei
A köszvény nem kezelése vagy nem megfelelő kezelése súlyos szövődményekhez vezethet, mint például:
- Ízületi károsodás: A húgysavkristályok idővel roncsolják az ízületi porcot és a csontot, ami ízületi deformitást, merevséget és mozgáskorlátozottságot okozhat.
- Tófuszok: A bőr alatti csomók növekedhetnek és fájdalmassá válhatnak, valamint fertőzésveszélyt jelenthetnek, olykor sebészeti eltávolításra is szükség lehet.
- Vesekő: A húgysavkristályok lerakódhatnak a vesékben is, és veseköveket alkothatnak, amelyek akadályozhatják a vizelet áramlását, és vesefájdalmat, vérzést vagy veseelégtelenséget okozhatnak.
- Szív- és érrendszeri betegségek: A magas húgysavszint összefüggésbe hozható a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, a szívroham és a stroke kialakulásának növekedett kockázatával.
Milyen eredményességgel gyógyul a köszvény?
A köszvény nem gyógyítható teljesen, de megfelelő kezeléssel és életmódváltoztatással jól kontrollálható. A legtöbb köszvényes beteg képes csökkenteni vagy megszüntetni a rohamokat, normalizálni a húgysavszintet és megelőzni az ízületi károsodást. A kezelés hatékonyságát befolyásolja az egyéni tényezők mellett az is, hogy milyen korán kezdik el a kezelést, mennyire tartják be az orvos utasításait és milyen gyakran ellenőriztetik az állapotukat.
Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?
A köszvényes betegeknek rendszeresen ellenőriztetniük kell az állapotukat a reumatológussal vagy háziorvossal. A kontrollvizsgálatok közé tartozhatnak:
- Vér- és vizeletvizsgálat: Ezekkel ellenőrizhető a húgysavszint és a veseműködés. A cél az, hogy a húgysavszintet 360 µmol/l alatt tartsák.
- Röntgenfelvétel: Ez segít felmérni az ízületek állapotát és az esetleges károsodást. A cél az, hogy megakadályozzák vagy lassítsák az ízületi kopást.
- Ízületi folyadék vizsgálata: Ez segít kimutatni a húgysavkristályok jelenlétét vagy hiányát az ízületekben.
A megelőzés fontossága és módszerei
A köszvény megelőzése érdekében fontos, hogy csökkentsük a húgysavszintet és elkerüljük a rohamokat kiváltó tényezőket. Ehhez javasolt:
- Kerülni vagy csökkenteni a purintartalmú ételek (vörös húsok) és italok (kávé, alkohol, cukros üdítők) fogyasztását
- Sok zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonát és alacsony zsírtartalmú tejterméket valamint elegendő folyadékot fogyasztani
- Tartani a normális testsúlyt, ha szükséges, fogyni
- Rendszeresen mozogni, de kerülni az ízületeket túlterhelő sportokat
- Betartani az orvos által előírt gyógyszeres kezelést és rendszeresen ellenőriztetni a húgysavszintet
- Kerülni a sérüléseket és a fertőzéseket, amelyek kiválthatják a rohamokat
