Migrén
tünetek, okok és megelőzés
A migrén jóval kellemetlenebb, mint egy erős fejfájás. Ez a neurológiai betegség bénító, lüktető fájdalmat okozhat, ami miatt akár úgy érezhetjük, hogy ki sem akarunk kelni az ágyból! Mozgás, fény vagy csupán hangok is erőteljes tüneteket válthatnak ki.
Diagnosztizálást segítő migrén napló
Hogyan diagnosztizálják a migrént?
Milyen betegség a migrén?
A migrén gyakran előforduló neurológiai betegség. Változatos tüneteket okoz, amelyek leginkább a fej egyik oldalán lüktető, pulzáló fejfájásként nyilvánulnak meg. A migrénes fejgörcs fizikai aktivitás, fény, hangok vagy szagok hatására erősödhet. Legalább négy órán át, vagy akár napokig is eltarthat ez a „bénító” állapot.
A migrént elsődleges fejfájásnak tekintik, ami azt jelenti, hogy nem kapcsolt tünete egyéb egészségi állapotnak. A migrénes fejfájás kezdetét előre jelző állapot a migrén aura. A migrén aura érzékszervi, motoros és a beszédet érintő tünetegyüttes. Gyakran rohamként értelmezik és általában a fejfájást megelőzően jelentkezik. A migrén aura tünetei visszafordíthatók, ami azt jelenti, hogy megállíthatók/gyógyíthatók.
A migrén aura az alábbi tüneteket okozhatja:
- Villogó pontok, szikrák vagy fények láthatók.
- Vakfoltok a látásban.
- Zsibbadt vagy bizsergő bőr.
- Megváltozott beszédmód.
- Fülcsengés.
- Ideiglenes látáskiesés.
- Hullámzó vagy recés vonalak látása.
- Szag- vagy ízérzékelés változás.
- „Furcsa” érzés.
Különféle migrén típusok
Többféle migrén létezik, és ugyanazt a migrén típust emlegethetik akár különböző neveken is:
- Migrén aurával (bonyolult migrén): A migrénes fejfájásban szenvedők körülbelül 15-20%-a tapasztal aurát, azaz a migrénes fejgörcsöt előre jelző tüneteket.
- Migrén aura nélkül (közönséges migrén): Ez a migrén típus minden előjel nélkül jelentkezik. A migrénes fejfájás azonban éppen olyan, mint a többi esetben.
- Migrén fejfájás nélkül: Ezt a típust „néma migrénnek” vagy „acephalgic migrénnek” is nevezik. Bár a migrénaura tüneteket átéli a beteg, ezeket nem követi fejfájás.
- Hemiplegiás migrén: Teste egyik oldalán a fejfájás kezdetén a migrénes beteg ideiglenes bénulást (hemiplegia), neurológiai vagy érzékszervi változásokat tapasztal. A fejfájást az egyik testoldalon jelentkező ideiglenes zsibbadás, extrém gyengeség, bizsergő érzés, érzéskiesés és szédülés vagy látásváltozás kísérheti. Előfordulhat, hogy a kísérő tünetek mellett nem jelentkezik a fejfájás.
- Retinális migrén: Ideiglenes, részleges vagy teljes látásvesztést tapasztalhat a migrénes beteg az egyik szemében, valamint tompa fájdalmat a szem mögött. Ez a fájdalom terjedhet át a fej többi részére. A látáskiesés általában nem tart hosszú ideig. A retinális migrénről a háziorvost tájékoztatni kell, mert súlyosabb probléma jele is lehet.
- Krónikus migrén: A krónikus migrén egyik jellegzetessége, hogy szenvedhet tőle a beteg akár havi 15 napot is. Másik tipikus jegye pedig az, hogy teljesen változó tünetekkel jelentkezik ez a fajta migrén, és még az intenzitása is változó.
- Migrén agytörzs-aurával: Ennek a migrén típusnak a fejfájás előtt jelentkező, jellegzetes tünetegyüttese a fül csengése, hányinger, szédülés, egyensúlyvesztés, kettős látás, sőt még a beszéden is érezhető jeleket hagy, hiszen hadaróvá, zavarossá válik a migréntől szenvedő beteg beszéde. A betegség megnevezése is utal rá, hogy az elviselhetetlen fájdalom a fej hátsó részében, az agytörzs területén a legerősebb.
- Migrénes státusz: Ez a fejgörcs sorozatokból álló migréntípus annyira intenzív, hogy akár 72 órán át tarthat és folyamatos hányinger kísérheti.
A migrén tipikus tünetei
A migrén elsődleges tünete a fejfájás. Ezt a jellegű fejfájást a betegek lüktetőnek vagy dobogónak írják le. Kezdődhet tompa fájdalomként, amely enyhe vagy erős pulzáló fájdalomba mehet át.
Ha kezeletlenül hagyjuk a fejfájást, a fej egyik részéből a másikba is áttevődhet, vagy éppen egyre intenzívebbé válhat a fájdalom.
A fájdalom erős lehet a szem, vagy halánték környékén, de olykor a legerősebb fájdalmat a beteg az arc, az orrmelléküreg vagy akár az állkapocsban is érezheti, és a súlyos fájdalom lesugározhat a nyak területére is.
A migrénes fejfájásra utaló tüneteket az alábbiakkal tudjuk leginkább jellemezni:
- Fény-, zaj- és szagérzékenység.
- Hányinger és hányás, gyomorproblémák és hasi fájdalom.
- Étvágytalanság.
- Forróságérzet (izzadás) vagy hidegrázás.
- Sápadtság.
- Fáradtság.
- Szédülés és homályos látás.
- Érzékeny fejbőr.
A súlyos migrénes fájdalom akár órákig is kínozhatja a beteget.
Mi okozza a migrént?
A migrénes fejfájásnak bonyolult okai lehetnek. A fejfájás egyébként azért alakul ki, mert még tisztázatlan okokból a vérerekben lévő idegek fájdalmat jeleznek az agy felé. Ennek hatására az agy gyulladást okozó anyagokat szabadít fel a fej idegeiben és ereiben.
A migrénes rohamokat egyébként rendkívül sok tényező kiválthatja.
Gyakran okoz fejfájást:
- Érzelmi stressz. A migrénes fejfájásnak ez az egyik leggyakoribb kiváltó oka. A stresszes eseményeket agyunk úgy igyekszik kezelni, hogy a „harcolj vagy menekülj” vészreakciót kiváltó vegyületeket szabadítja fel a szervezetben. Ezeknek a vegyületeknek a felszabadulása azonban migrént okozhat. Az ereket tágíthatja a szorongás, az aggodalom, vagy éppen az izgalom. Ezek az érzelmek növelhetik az izomfeszültséget és az ereket is kitágítják. Ugyanakkor ez tovább súlyosbíthatja a migrént.
- Étkezés kihagyása. Migrént okozhat a koplalás is.
- Tartósítószer érzékenység. Bizonyos ételek és italok, mint az érlelt sajt, az alkoholtartalmú italok, a csokoládé és az élelmiszer-adalékanyagok, például a nitrátok, valamint az erjesztett vagy pácolt ételek, felelősek lehetnek akár a migrénes esetek kialakulásának 30%-áért is.
- Koffein. A túlzott koffeinbevitel vagy éppen a koffein megvonás fejfájást okozhat. Az erek érzékenyekké válnak a koffeinre, és ha koffein hiányában fejfájás léphet fel.
- Napi rendszerességgel szedett fájdalomcsillapító elhagyása. Ha rendszeresen szed fejfájáscsillapítót, a kimaradó gyógyszer bevétel miatt a fájdalom visszatér.
- Hormonális változások a nőknél. A nőknél a migrén a menstruációs időszakban gyakran jelentkezik. A menstruációt kiváltó ösztrogénszint hirtelen visszaesése migrént is okozhat. A hormonális változásokat fogamzásgátló tabletta szedése és hormonpótló terápia is okozhatja. A migrén jóval erősebb a pubertás és a menopauza között, mivel az ösztrogénszint ingadozása fiatal lányoknál még nem jellemző és a menopauza időszakában pedig már nem fordul elő. Férfiak esetében nem jellemző, hogy migrént váltana ki a hormonszint bármilyen változása.
- Fény. A migrént okozhatja villogó, fluoreszkáló fény, a TV vagy a számítógép fénye, de akár az erős napfény is.
- Időjárásváltozás. Viharral érkező időjárási front, a légnyomás változása és az erős szél is okoz migrént.
- Túlzott fáradtság. Feszített munkatempó vagy túlzott erőkifejtés is migrént kiváltó ok lehet.
- Migrént okozhat továbbá az étrend vagy nem elegendő folyadék fogyasztása, az alvási mintázat változása, hangos vagy hirtelen erős zaj, dohányfüst, intenzív illatú parfüm vagy egyéb szagok.
- Az ér kitágulását okozó gyógyszerek is kiválthatják a migrént.
Diagnosztizálást segítő migrén napló
A migrén napló vezetése hasznos lehet számunkra és a diagnózis felállításához a szakorvos számára is. A naplónak kellőképpen részletesnek és naprakésznek kell lennie. Ha sikerül azonosítani az előfordulások körülményeiben bármilyen mintázatot, azzal prognosztizálhatóvá válik a migrén roham is.
A naplóban a migrénes rohamok körülményeit kell rögzítenünk:
- A migrén kezdetének dátuma és ideje. Mikor kezdődött a migrén aura szakasza? A fejfájás? Mennyi ideig tart?
- Mik a tünetei? Részletes és pontos leírás szükséges.
- Jegyezze fel, hány órát aludt éjjel, milyen volt a stressz szintje. Mi okozta a stresszt?
- Jegyezze fel az időjárást.
- Jegyezze fel milyen ételeket és italokat fogyasztott. Evett-e bármit, ami kiváltotta a migrént? Kihagyott-e étkezést?
- Írja le a fájdalom jellemzőit, és értékelje azt egytől tízig terjedő skálán, ahol a tíz a valaha átélt legrosszabb fájdalom.
- Hol érzi a fájdalmat? A feje melyik részén? Az állkapcsában? A szemében?
- Listázza az összes bevett gyógyszert. Ide tartoznak a napi gyógyszerek, az étrendkiegészítők és a fájdalomcsillapítók is.
- Hogyan próbálta kezelni a migrént, és működött-e? Milyen gyógyszert vett be, milyen adagban, mikor?
- Vegye figyelembe az egyéb körülményeket: tartózkodott-e erős napon, végzett-e intenzív munkát vagy mozgást. Nézett-e képernyőt, amelynek a villogó fénye bánthatta-e? Ha nő, menstruál-e?
Már okostelefonon is vannak olyan alkalmazások, amelyekkel könnyedén vezethetünk migrén naplót.
Hogyan diagnosztizálják a migrént?
A migrén diagnosztizálásához alapos orvosi anamnézist készítenek. Nem csupán a fejfájások körülményeit vizsgálják, hanem akár a családi kórtörténetet is.
A fentiekben részletesen javasolt migrén napló mindenképpen hasznos információkat fog tartalmazni a szakorvos számára ahhoz, hogy megállapítsa, valóban migrénes fejfájásra utalnak-e a jelek és tünetek.
Migrén kezelésének és megelőzésének módja
Bár a migrént nem lehet megelőzni, fel tudunk a jelentkezésére készülni.
A diagnosztizálást követően a migrén naplóban megfigyelt mintázat alapján prognosztizálható a migrén jelentkezése, így felkészülhetünk a fejfájáscsillapítóval történő kezelésre, a kellemetlen fájdalmak enyhítésére.
Súlyos esetekben a szakorvos által felírt gyógyszerekkel kezelhető a betegség.
Mivel a migrén gyakran krónikus, rohamokban jelentkező fejfájás, kezelése komplex lehet. Alapvetően az alábbi kezelési módokkal lehet javítani a migrénes betegek állapotán:
- Akut kezelés: A migrénrohamok enyhítésére szolgáló gyógyszerekkel.
- Nem-szteroid gyulladáscsökkentőkkel.
- Triptánok: például sumatriptan, rizatriptan. Ezek a gyógyszerek a szerotonin receptorokhoz kötődnek és csökkentik a migrén tüneteit.
- Hányingert enyhítő gyógyszerek vagy készítmények
Sok esetben segíthet, ha a migrén naplóból leszűrt tapasztalatok alapján bevezetünk néhány életmódváltoztatást:
- Migrént kiváltó tényezőket, ha lehet, érdemes kerülni: Sok migrénes beteg esetében megállapítható, hogy mi váltja ki konkrétan a migrént. Amint a beazonosításuk megtörtént, utána célirányosan kivezethetjük az életünkből ezeket a tényezőket.
- Rendszeres alvás: Az alváshiány migrénrohamot válthat ki.
- Rendszeres étkezés: A kihagyott étkezések alacsony vércukorszintet okozhatnak, ami migrént válthat ki.
- Stresszkezelés: Relaxációs technikák, meditáció, jóga stb.
- Kiegészítő és alternatív terápiák: Néhány ember számára az akupunktúra vagy a masszázs jó eredménnyel alkalmazható.
- Fizikai aktivitás: A rendszeres testmozgás javíthatja a migrén tüneteit, de fontos, hogy a betegek óvatosan kezdjék el, mivel a túlzott fizikai aktivitás rohamot válthat ki.
Fontos, hogy mielőtt bármilyen kezelést elkezdenénk, egyeztessünk a szakorvossal a személyre szabott kezelési mód kiválasztása érdekében.
A migrént általában neurológus szakorvos diagnosztizálja és kezeli. A neurológia a központi és perifériás idegrendszer betegségeivel foglalkozik, és a migrén az idegrendszerrel kapcsolatos rendellenességként jelenik meg.
Ha a migrénnek egyéb okai vagy társuló tünetei vannak, más szakorvosokkal is lehet konzultálni, például endokrinológussal hormonális okok miatt vagy pszichiáterrel, ha a migrén pszichológiai vagy pszichiátriai tényezőkhöz kapcsolódik.
Mindazonáltal a legtöbb esetben a neurológus az elsődleges szakorvos, aki a migrén diagnosztizálásával és kezelésével foglalkozik:
