Oka, tünetei és kezelésének módjai
A rekeszsérv olyan állapot, amely van akinél okoz problémát, mások soha nem is szereznek róla tudomást. A rekeszsérv akkor jelent gondot számunkra, ha rendszeresen tapasztaljuk az étel és a gyomorsav visszaáramlását a gyomorból a nyelőcsőbe. Emiatt rendszeres gyomorégést tapasztalhatunk. A tünetek egy ideig gyomorsavlekötőkkel enyhíthetők, ám súlyosabb esetben műtéti beavatkozást igényelhet a rekeszsérv.
Milyen egészségi állapot a rekeszsérv?
Milyen tünetek utalhatnak a rekeszsérvre?
Mi miatt alakulhat ki a rekeszsérv?
Milyen módszerrel diagnosztizálható a rekeszsérv?
Hogyan kezelhető a rekeszsérv?
Milyen módszerekkel lehet megelőzni, vagy enyhíteni a tüneteket?
Rekeszsérvről akkor beszélünk, amikor a gyomor felső része áttüremkedik a hasüreget és a mellkast elválasztó izmos, inas és rugalmas lemezen, a rekeszizmon.
A rekeszizomnak azon a részén, ahol a gyomorba becsatlakozik a nyelőcső, van egy nyílás, amelynek a neve hiatus. A rekeszsérv kialakulásakor a gyomorszáj, vagyis a gyomor-nyelőcső közötti átmenet és akár a gyomornak egy kisebb, felső szakasza felfelé tolódik és ezen a nyíláson keresztül a mellkas ürege irányába betüremkedik.
A legtöbb esetben annyira kismértékű a rekeszsérv, hogy nem okoz kellemetlen tüneteket. Súlyosabb állapotok azonban okozhatnak gyomorégést.
A gyomorsav és a gyomortartalom visszaáramlása a nyelőcsőbe a regurgitáció jelensége, azaz ellentétes irányú, a gyomor felől, a gyomorszájon át a nyelőcsövön keresztül a száj irányába történő áramlás, amely a savasság miatt égő érzetet kelt a nyelőcső alsó szakaszában. Savas visszaáramlásnak, refluxnak is nevezik ezt a jelenséget.
A rekeszsérv nem csupán gyomorégéssel járhat, hanem kialakulhat:
A rekeszsérv akkor fordul elő, amikor a mellüreget és a hasüreget elválasztó rekeszizom szövete a gyomorszáj körül meggyengül, és ezzel lehetővé teszi, hogy a gyomor felső szakasza felfelé torlódjon a mellkas irányába. A rekeszsérvet okozhatja:
A rekeszsérvet leginkább akkor azonosítják, amikor a vizsgálat célja annak megállapítása, hogy mi okozza a gyomorégést, illetve a mellkas vagy a felső has területén érzett fájdalmat. Az alábbi eljárásokkal lehet kivizsgálni az okokat:
A legtöbb esetben nem tapasztalnak tüneteket azok, akiknél enyhe rekeszsérv alakult ki, így nem is szorulnak kezelésre.
A gyakori gyomorégés és savas reflux azonban gyógyszeres kezelést igényelhet vagy súlyosabb esetben műtétre lehet szükség a probléma kiküszöbölése érdekében.
A belgyógyász szakorvos a diagnózis felállítását követően többféle gyógyszert tud javasolni, amelyek alkalmasak a gyomorsav semlegesítésére. A savlekötők gyors megkönnyebbülést nyújthatnak. Követni kell azonban az előírt adagolást, mert a savlekötők túlzásba vitt használata hasmenést vagy vese problémákat okozhat mellékhatásként.
A szakorvos javasolhat savtermelést csökkentő gyógyszereket is. Ezeket a gyógyszereket H-2-receptor blokkolóknak nevezik. Az erősebb változatok vénykötelesek.
A kezelés részeként írhat fel vagy javasolhat a szakorvos savtermelést blokkoló és a nyelőcsövet gyógyító készítményeket. Ezeket a gyógyszereket protonpumpa-gátlóknak nevezik. Ezek erősebb savblokkolók, mint a H-2-receptor blokkolók, és elősegíthetik a nyelőcső károsodott nyálkahártyájának a gyógyulását.
A rekeszsérv súlyosabb esetekben műtétet igényel. A műtét segíthet azoknak, akiknél a gyógyszerek nem enyhítik a gyomorégést és a savas refluxot.
A műtét lehet a megoldás azok esetében is, akiknél komplikációként súlyos gyulladás vagy a nyelőcső szűkülete alakul ki.
Előfordulhat, hogy a rekeszsérv diagnosztizálása és kezelése után gasztroenterológus szakorvoshoz küld az orvosunk. Így egészen pontos és szakszerű útmutatást kaphatunk azt illetően, milyen életmódbeli változtatásokra lehet szükségünk a rekeszsérv és esetleg a reflux megelőzése érdekében.
Forrás: https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/hiatal-hernia/symptoms-causes/syc-20373379