Tüdőgyulladás

Tünetek, okok, diagnózis és megelőzés

A tüdőgyulladás olyan betegség, amely nem minden esetben ismerhető fel csupán a tünetek alapján. Sokféle ok válthatja ki ezt a betegséget, a tünetei pedig személyfüggő módon változatosak. A pneumonia, azaz tüdőgyulladás járhat olyan tünetekkel, amelyek miatt akár aggályaink merülhetnek fel azt illetően, hogy komoly lehet a baj.

A magas láz, erős, a mélyről jövő köhögéssel felszakadó szokatlan színű köpet, a mellkasi, főképpen háti fájdalom, a légszomj és az ólmos fáradékonyság olyan tünetek, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni.

Ne habozzon orvosi segítséget kérni, ha a szervezete azt jelzi, hogy valami nincs rendben.

Milyen betegség a tüdőgyulladás?

A tüdőgyulladás olyan légúti betegség, amelyet általában baktériumok, vírusok vagy gombák okoznak. A fertőzés miatt kialakuló gyulladás a tüdőszövet megduzzadását okozza, melynek során folyadék vagy genny képződik a tüdőben, köhögés hatására ez szakadhat fel.

Többnyire a bakteriális tüdőgyulladás okoz súlyosabb megbetegedést. A vírus okozta tüdőgyulladás akár magától is meggyógyulhat, vagyis lábon is kihordhatja a beteg, anékül, hogy ágynak esne.

A tüdőgyulladás érintheti csak az egyik tüdőfelet, vagy mindkettőt. Az utóbbi esetben beszélünk kétoldali tüdőgyulladásról.

A tüdőgyulladás okai és előfordulása

Tüdőgyulladás kialakulhat egyszerű megfázásos megbetegedésből, influenzából, illetve az alábbiakban bemutatott mikroorganizmusok is okozhatnak a tüdőben gyulladást kiváltó fertőzést.

A pneumonia, a fertőzés hatására a tüdőben kialakuló gyulladás tünetei különbözhetnek attól függően, hogy a probléma miben gyökerezik, vagyis a fertőzés hatására kifejlődő gyulladást mi váltja ki: vírus, baktérium vagy mikroszkópikus gomba.

Gyakrabban fordul elő és súlyosabb megbetegedést okozhat a bakteriális tüdőgyulladás, mint amikor a gyulladást a tüdőben vírus váltja ki. Nagyobb a valószínűsége annak is, hogy kórházi kezelést igényel a bakteriális tüdőgyulladásban szenvedő beteg. A bakteriális tüdőgyulladást antibiotikumokkal kezelik.

A vírusos tüdőgyulladás influenzaszerű tüneteket okoz, és nagyobb a valószínűsége, hogy magától meggyógyul a beteg. A tünetei enyhébb láz, fáradtság, hidegrázás és száraz köhögés. Vírusos tüdőgyulladás diagnosztizálásakor az orvos általában nem ír elő speciális kezelést.

A tüdőgyulladást aszerint kategorizáljuk, hogy melyik kórokozó (vírus, baktérium vagy gomba) okozta és hogyan kaptuk meg - közösségben szerzett, kórházban szerzett vagy lélegeztetéshez társult tüdőgyulladásról beszélhetünk ezt figyelembe véve.

Közösségben szerzett tüdőgyulladás

Amikor a tüdőgyulladást közösségben kapjuk el, a munkahelyünkön, közoktatási intézményben, bevásárlás közben, vagy akár szórakozóhelyen, a fertőzést okozhatják baktériumok is. A Streptococcus pneumoniae baktériumfertőzés, más néven pneumococcus, a közösségben fertőző megbetegedések leggyakoribb oka. A pneumococcus azonban nem kizárólag tüdőgyulladást vált ki, hanem okozhat még fülgyulladást, arcüreggyulladást, vagy akár agyhártyagyulladást is.

A Mycoplasma pneumoniae baktérium, amikor fertőz, atípusos tüdőgyulladást idéz elő, amelynek általában enyhébbek a tünetei.

Közösségben terjedő tüdőgyulladást okozhat még a Haemophilus influenza, a Chlamydia pneumoniae és a Legionella (ez utóbbi ismertebb nevén a legionárius-betegség okozója).

Vírusok is okozhatnak közösségben terjedő tüdőgyulladást. A közönséges megfázást, az influenzát (influenza), a COVID-19-et és a légúti szincíciális fertőzést (RSV) okozó vírusok tüdőgyulladást is kiválthatnak.

Gombák (penészgombák): A gombák, mint a Cryptococcus, a Pneumocystis jirovecii és a Coccidioides, ritka okai a tüdőgyulladásnak. Akiknek egyéb okok miatt le van gyengülve az immunrendszere, azok vannak kitéve a legnagyobb kockázatnak a gombák által okozott tüdőgyulladás tekintetében.

A vírusos és bakteriális tüdőgyulladás fertőző, ami azt jelenti, hogy személyről személyre terjedhet a levegőben lévő cseppek belégzése által, amelyek tüsszentéskor vagy köhögéskor képződnek. Ezeket a tüdőgyulladás típusokat akkor is elkaphatjuk, ha olyan felületeket vagy tárgyakat érintünk, amelyek tüdőgyulladást okozó baktériumokkal vagy vírusokkal fertőzöttek.

A mikroszkopikus gombák által okozott tüdőgyulladással a környezetből fertőződhetünk. Ez nem terjed személyről személyre.

Kórházban szerzett tüdőgyulladás

Kórházban szerzett tüdőgyulladás azoknál szokott kialakulni, akik kórházban vagy egészségügyi intézményben valamilyen egyéb betegség vagy kezelés miatt hosszabb időt töltenek el. A kórházban szerzett tüdőgyulladás általában súlyosabb, mint a közösségben szerzett, mert gyakran antibiotikum-rezisztens baktériumok okozzák a megbetegedésnek ezt a típusát, amilyen a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureus (MRSA). A kórházban szerzett tüdőgyulladás ezen felül amiatt is veszélyesebb, mert súlyosbíthatja a beteg állapotát, valamint megnehezítheti a kezelését és az eredeti betegségből való felgyógyulást is.

Aspirációs pneumonia

Az aspiráció akkor következik be, amikor szilárd étel, folyadék, nyál vagy hányadék jut a légcsőből a tüdőbe. Amennyiben annyira súlyos az eset, hogy a félrenyelt anyagot nem sikerül felköhögni, a tüdőbe jutva gyulladást okozhat.

Tipikus tünetek és megjelenési formák

Tulajdonképpen az orvos képes kizárólag azonosítani azokat a tüneteket, amelyek alapján a tüdőgyulladást meg lehet különböztetni a közönséges megfázástól vagy az influenzától. Az alábbiakban felsorolunk néhány tünetet, amelyek azonban utalhatnak arra, hogy tüdőgyulladásunk van:

• Láz, rendszerint magas és makacs láz.
• Hidegrázás vagy verejtékezés.
• Légzési nehézség, zihálás, nehéz vagy felszínes légzés.
• Szokatlanul erős fáradtság vagy gyengeség.
• Mellkasi fájdalom, különösen köhögéskor vagy mély lélegzetvételkor és a háti oldalon akár nyugalmi helyzetben is.
• Étvágytalanság.
• Kékesre elszíneződött körömágy és ajkak.
• Köhögés, amellyel sárgás vagy zöldes köpet ürül.
• Szapora szívverés.
• Hányinger, hányás vagy hasmenés.

Tekintettel arra, hogy a tüdőgyulladás egyrészt veszélyes betegség, másrészt nem egyszerű diagnosztizálni, különösen fontos a tünetek ismerete ahhoz, hogy segíteni tudjunk és a lehető leghamarabb orvoshoz tudjuk vinni különösen a kisbabákat és az idős családtagunkat, amennyiben az alábbiakban bemutatott tüneteket észleljük.

A tüdőgyulladás tünetei kisbabák esetében

Az újszülöttek és a csecsemők esetében előfordulhat, hogy nem mutatkoznak a tüdőgyulladás felismerhető tünetei, vagyis olyan tüneteket tapasztalunk a babák esetében, amelyek eltérnek a felnőttekétől. Emiatt lényeges ezek ismerete:

• Láz, hidegrázás, általános rossz közérzet, izzadás/kipirosodott bőr.
• Köhögés.
• Légzési nehézség vagy szapora légzés.
• A pelusban kevesebb a pisi mennyisége.
• Hányás.
• Erőtlenség és aluszékonyság.
• Nyugtalanság
• Légzési zörej vagy szokatlan, ziháló légzés.
• A szokásosnál több sírás.
• Nehezebb az etetés.

A tüdőgyulladás tünetei 65 év felettieknél

A nagyon idős embereknél is végzetes lehet, ha nem fedezzük fel időben a lappangó tüdőgyulladás jeleit. A 65 évnél idősebbeknél, vagy azoknál a felnőtteknél, akiknek le van gyengülve az immunrendszere veszélyessé válhat az atípusos tüdőgyulladásos megbetegedés, vagy a kevésbé észrevehető tüneteket produkáló tüdőgyulladás.

Nem feltétlenül jelentkezik mindjárt a betegség elején köhögés vagy légszomj. A tüdőgyulladás súlyosbodásával azonban ezek a tünetek intenzív formában nyilvánulnak meg.

A fennálló egészségügyi problémák tünetei is súlyosbodhatnak a kialakult tüdőgyulladás miatt. Az alábbi tüneteket, viselkedésbeli változásokat kell felismernünk:

• Hirtelen változás a mentális állapotban.
• Didergés, ugyanakkor verejtékezés.
• Csökkent étvágy.
• Szűnni nem akaró fáradtság.

Mindkét korosztálynál rendkívül fontos, hogy felfigyeljünk, illetve váljunk gyanakvóvá a megszokott viselkedési minták legkisebb változása esetén is.

Érdemes azonban szem előtt tartanunk, hogy a fent felsorolt tünetek sok más betegségre is utalhatnak, amelyek szintén súlyosak lehetnek. Ha a tünetek közül bármelyikre felfigyel, mindenképpen hívjon orvost a kisbabához, vagy a vélhetően tüdőgyulladásban szenvedő idős családtaghoz.

Hogyan diagnosztizálják a tüdőgyulladást?

Sok betegséghez hasonlóan a tüdőgyulladás esetében is meghatározható, hogy kik vannak leginkább kitéve a fertőzésnek.

Fokozottan ki vannak téve a tüdőgyulladás kockázatának, akik:

• 65 évesnél idősebbek
• 2 évesnél fiatalabbak
• kialakult tüdő- vagy szívbetegséggel élnek együtt
• olyan neurológiai állapotban szenvednek, amely megnehezíti a nyelést. Ilyen az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór és a stroke, ezek mind növelik az aspirációs, vagyis félrenyelés miatt kialakuló tüdőgyulladás kockázatát.
• hosszú ideig kórházban vagy más egészségügyi intézményben kezelik fekvő betegként.
• dohányoznak
• terhesek
• legyengült immunrendszerrel élnek kemoterápiás kezelés vagy, szervátültetés miatt, HIV/AIDS-ben szenvednek, vagy olyan gyógyszereket szednek, amelyek gyengítik az immunrendszer működését.

A fizikális vizsgálatot követően, ha indokoltnak tartja, a háziorvos továbbküldi a beteget szakorvosi rendelőbe és általában tüdőröntgen vizsgálatot, vér- és köpetvizsgálatot is elrendel a pontos diagnózis felállítása érdekében.

Hogyan kezelhető a tüdőgyulladás?

Miután a szakorvos elvégezte az előírt vizsgálatokat és felállította a pontos diagnózist, a tüdőgyulladás típusának megfelelő kezelést rendel el.

Ha bakteriális tüdőgyulladásunk van, akkor a kezelés általában abból áll, hogy antibiotikumot kell szednünk, csillapítani kell a lázat, vitaminokat kell szedni, lehetőleg sokat kell pihennünk, a megszokottnál jóval több folyadékot kell fogyasztanunk és súlyosabb esetekben akár oxigén terápiára is szükség lehet.

A megelőzés fontossága és módszerei

Mint minden rossz esetében, a tüdőgyulladás kapcsán is a legjobb a megelőzés. Fontos, hogy a megfázást és influenzát, mindig pihenjük ki, mert veszélyes tüdőgyulladássá alakulhatnak ezek a szokványos betegségek, ha nem fordítunk kellő figyelmet egészségünk visszanyerésére, a teljes felépülésre.

Minden betegséget a legegyszerűbb elkerülni a megfelelő személyes higiéniával, azaz lényeges a gyakori kézmosás. Fontos az immunrendszerünk megfelelő működéséhez az egészséges életmód fenntartása (beleértve a megfelelő táplálkozást, a rendszeres testmozgást és a dohányzás elkerülését).

Súlyos betegségeket megelőzhetünk megfelelő vakcinázással is (pneumococcus és influenza elleni védőoltás). Hangsúlyozzuk még a fentieken túl a megfelelő alvás jelentőségét, valamint a körültekintő stresszkezelés fontosságát, nem utolsó sorban említve a legfontosabb szabályt: lehetőleg kerüljük a betegek társaságát.

Megemlítjük azt is, hogy egyeseknél kifejezett hajlam alakulhat ki a tüdőgyulladásra. Amint erről tudomást szereznek, a fenti óvintézkedések szem előtt tartásával ők is sokat javíthatnak az esélyeiken, hogy elkerüljék a tüdőgyulladást.

Ha igazoltan hajlamos a tüdőgyulladásra, érdemes konzultálni az orvosával a megelőzési stratégiákról, és arról, milyen oltásokat érdemes felvennie ahhoz, hogy lehetőleg elkerülje a súlyosabb tüdőgyulladások kialakulását.

Észleled magadon a betegség tüneteit? Foglalj időpontot a témában jártas orvosaink egyikéhez: