Visszérbetegség

Oka, tünetei és kezelése

A visszérbetegség (varikozitás vagy varix) a vénák krónikus betegsége, amelyet a vénák kitágulása és kanyargóssá válása jellemez. Leggyakrabban az alsó végtagokban alakul ki, ahol a vénás billentyűk elégtelen működése miatt a vér visszafelé áramlik és a többlet vér a véredényben pangást és nyomásnövekedést okoz. A megduzzadt erek kidudorodnak, kékes-lilás vagy piros elszíneződésük a bőrön keresztül is látható. A visszérbetegség lehet fájdalmas is. Az állapot különösen a nők körében nagyon gyakori. Meg lehet-e előzni?

Mi miatt alakulhat ki visszérbetegség?

A visszérbetegség (varikozitás vagy varix) akkor alakul ki, amikor a vénák megnagyobbodnak, kitágulnak és túl vannak telve vérrel.

Ennek az oka az lehet, hogy a vénák nem működnek megfelelően. A vénákban egyirányú szelepként működő billentyűk vannak, amelyek a rendeltetésüknek megfelelően megakadályozzák a vér visszafelé áramlását. Amikor ezek a billentyűk már nem működnek megfelelően, a vér elkezd összegyűlni a vénákban és nem áramlik vissza a teljes mennyiségük a szív felé. A vénák a visszamaradó vér miatt megnagyobbodnak.

Ez az állapot rendszerint a lábainkat érinti. Az alsó végtagjainkban lévő vénák vannak a legtávolabb a szívtől, és a gravitáció megnehezíti a vér felfelé áramlását a szív irányába.

A visszérbetegség kialakulásának kiváltó okai lehetnek:

• terhesség
• menopauza
• 50 év feletti életkor
• rendszeres, hosszú ideig tartó állás
• elhízás
• a visszér családi előzményei

Milyen tünetek utalhatnak a visszérbetegségre?

A visszérbetegség tünetei közé tartozik a lábfájdalom, bedagadt lábak, nehéz láb érzés, valamint a bőr elszíneződése az érintett területen és súlyosabb esetekben fekélyek kialakulása. A visszér elsődleges tünete a bőrön keresztül láthatóvá váló, eldeformálódott alakú vénák. Ezek általában a lábakon jelennek meg.

E látható, elszíneződött vénák környezetében érezhetünk nyomást, fájdalmat, de nagyon jellegzetes tünet az, amikor nehéznek érezzük a lábszárunkat.

Súlyos esetekben a vénák vérzékennyé válhatnak és fekélyek alakulhatnak ki emiatt a lábunk érintett részén.

A visszérbetegség kezelhető a vérnyomást fokozó kompressziós terápiával, gyógyszeres kezeléssel és szükség esetén sebészeti beavatkozással, de az életmódváltoztatás is nélkülözhetetlen az állapot javítása érdekében.

Az időben megkezdett kezelés és a megfelelő életmód kialakítása segíthetnek a betegség progressziójának lassításában és a szövődmények elkerülésében.

A visszérbetegség diagnosztizálása

Ha visszérbetegség tüneteit tapasztaljuk magunkon, érdemes érsebészhez vagy angiológushoz fordulnunk.

• Az érsebész az érrendszeri betegségek, különösen a vénás és artériás problémák diagnosztizálására és kezelésére specializálódott szakorvos.
• Az angiológus szintén az érrendszeri betegségekre szakosodott, de főként a nem sebészeti kezelési lehetőségekre koncentrál.
• A visszérbetegségek kezelésében segít a flebektómia elvégzésére, vagyis a bőrfelszínhez közel futó, kidudorodó vénák kezelésére szakosodott orvos is.
• A háziorvossal folytatott konzultáció során az orvos megállapítja, hogy a fentiek közül melyik szakorvos tud az állapotunkon a leginkább segíteni.

Ahhoz, hogy a visszérbetegséget a szakorvos diagnosztizálja, először is álló és ülő helyzetben is megvizsgálja a páciens lábait és a látható vénákat keresi. Az orvos ultrahangvizsgálattal is ellenőrizheti a végtagokban a véráramlást.

A visszérprobléma helyétől függően szükség lehet a vénák megfestését követően röntgensugaras venogram elvégzésére is a pontosabb diagnosztizálás érdekében. A vizsgálat során az orvos egy speciális festéket fecskendez a lábakba, és röntgenfelvételeket készít az adott területről. A festék jobban láthatóvá teszi az erek állapotát, jobban kivehető az erek lefutása és a véráram a röntgenfelvételeken. Ezek alapján a szakorvos tisztább képet kap a vénák állapotáról az érintett területeken.

Az ultrahang vagy venogram vizsgálat alkalmas egyéb rendellenesség lehetőségének a kizárására, így a szakorvos megállapíthatja, hogy a fájdalmat vagy a dagadást a lábakban nem vérrög vagy elzáródás okozza-e.

A visszérbetegség kezelése és megelőzése

Általában az orvosok konzervatívan kezelik a visszérbetegséget, vagyis életmódbeli változtatásokat javasolnak, az agresszívebb kezelések helyett.

Az alábbi életmódbeli változtatások segíthetnek a visszérbetegség kialakulásának megelőzésében vagy a kialakult tünetek enyhítésében:

• Kerülje a rendszeres, hosszú ideig tartó állást.
• Amennyiben túlsúlyos, fogyjon le, és igyekezzen megtartani az egészséges testsúlyt.
• A vérkeringés javítása érdekében vezesse be az aktív edzést a mindennapjaiba.
• Használjon kompressziós zoknit vagy harisnyát.

Ha már van visszere, ezeket a lépéseket kell tennie, hogy megakadályozza új visszerek kialakulását.

Sokat segíthet a fájdalom csökkentésében, ha alátámasztja a felemelt lábát  pihenés vagy alvás közben.

Miért hasznos a kompresszió alkalmazása?

Az orvos javasolhatja speciális kompressziós zokni vagy harisnya viselését. Ezek a gyógyászati segédeszközök kellő nyomást fejtenek ki a lábakra ahhoz, hogy a vér könnyebben áramolhasson a szív irányába. A lábak dagadását is segítenek enyhíteni a folyamatos kompresszióval.

Mikor válhat szükségessé a műtéti beavatkozás?

Amennyiben az életmódbeli változtatások nem hozzák meg a kívánt eredményt, vagy ha a visszér sok fájdalmat okoz, illetve már az általános egészségi állapotra is lehet káros hatása, a szakorvos javasolhatja a műtéti beavatkozást kezelési módként.

A véna lekötése és eltávolítása anesztéziát igénylő sebészeti kezelés. Az eljárás során a sebész bemetszéseket végez a bőrön, elvágja a visszeret, és eltávolítja azokat a bemetszéseken keresztül. A vénaeltávolító műtétnél már vannak modernebb eljárások, amelyek kevésbé drasztikus beavatkozást igényelnek.

Számos minimálisan invazív kezelési lehetőség áll rendelkezésre a visszérbetegség enyhítésére.

Ezek közé tartozik:

• mikroszkleroterápiához folyékony injekciót, sclerosan oldatot használnak a kisebb vénák lezárására
• szkleroterápiához hab állagú injekciót használnak a nagyobb vénák lezárására
• lézeres műtét, amely fényenergiát használ egy véna lezárására
• endoszkópos véna műtét
• az endovénás ablációs terápiához hőt és rádiófrekvenciás hullámokat használnak a véna lezárására

A kezelési mód kiválasztása előtt a kezelőorvos alapos vizsgálatot végez, hogy az állapotunknak megfelelő eljárást alkalmazza, az esetleges kockázatokat is számba véve. Attól függően választ kezelési módot, hogy mik a tüneteink, mekkorák, milyen sűrűn futnak, mennyire kidudorodók a visszereink és konkrétan hol helyezkednek el.

A visszérbetegség kezelés hiányában idővel rosszabbodik. Ez akár még akkor is előfordulhat, ha bevezetjük és követjük a javasolt életmódbeli változtatásokat az állapot javítása érdekében.

A visszerek nem esztétikusak, de rendszerint nem okoznak hosszú távú egészségügyi problémát. Csak nagyon súlyos esetekben következik be, hogy a visszérbetegséggel érintett testfelületen fekélyek, sebek, vérrögök vagy krónikus gyulladás keletkezik. Komolyabb állapotok esetén az erek megrepedhetnek.

A fentiekben ismertetett tünetekkel érdemes szakorvoshoz fordulni, hogy a kellemetlen fájdalmat sikerüljön mielőbb megelőzni, vagy kiküszöbölni.