1985-ben a Magyar Angiológiai Társaság vezetőségi tagjává és egyben a Phlebológiai Szekció elnökévé választottak. Ezt a tisztséget 10 évig töltöttem be. 1985-ben védtem meg "A traumás arteriovenosus fistulákról kísérleti és klinikai megfigyelések alapján" című kandidátusi disszertációmat.
1991-ben egyetemi docenssé neveztek ki.
1988 óta az Angiológiai Szakmai Kollégium tagja voltam annak megszűnéséig. 1992-től 2005. január 31-ig az Országos Érsebészeti Intézet metodikai osztályvezetőjeként dolgoztam. 1994-ben Pest megye, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye ér- és szívsebész szakfelügyelő főorvosává neveztek ki.
1992-ben védtem meg az "Új kutatási területek a phlebológiában" című doktori disszertációmat.
1993-ban OTKA pályázaton 930.000,-Ft támogatást nyertem "Az erek belvilágának angioscopos vizsgálata" című, CO. 198. számú pályázatommal.
1994-ben sebészetből habilitáltam
1996-ban egyetemi tanárrá neveztek ki.
1996-1999. között a Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság főtitkára voltam.
Az egyetemi oktatásban 1978 óta veszek részt rendszeresen. Mint gyakorlatvezető, sebészeti propedeutikát és érsebészetet tanítok. A postgraduális képzésben 1980 óta továbbképző előadások tartásával és az osztályomon dolgozó szakorvos-jelöltek szakmai irányításával veszek részt.
Ez idáig 5 könyvet, 1 egyetemi jegyzetet, 28 könyvrészletet írtam. Publikációim száma 183. Tudományos előadásaim száma 231, amelyek magyar, angol és német nyelven hangzottak el vagy jelentek meg. Munkáim idézettsége az SCI adatai alapján 485, kumulatív impakt faktora absztraktokkal együtt 39.257.
Széleskörű nemzetközi kapcsolataim eredményeként hazánk nyerte el az 1993. évi Európai Phlebológiai Kongresszus rendezési jogát. Az 1000 résztvevővel lezajlott, szakmailag magas színvonalú kongresszus rendező elnöke voltam.
Az érsebészet az erek, elsődlegesen artériák és vénák megbetegedéseinek kezelésével foglalkozik. Ide tartoznak: az érszűkület, a visszeresség, az értágulatok, a trombózis és a mélyvénás trombózis utáni tünetek. Ez a szakterület foglalkozik a cukorbetegség és a magas vérnyomás okozta érbetegségekkel is. Az érrendszer problémái mindkét nemet érintik, de a vénás megbetegedések gyakrabban fordulnak elő nőknél, míg férfiaknál az érelmeszesedés a gyakoribb probléma. A modern gyógyászati eljárásoknak köszönhetően elérhető az olyan, gyors, látványos javulást eredményező kezelés, amely megszünteti a visszereket és csökkenti azok kialakulásának kockázatát, különösen, ha ezt egészséges étrenddel és kiegyensúlyozott életmóddal támogatjuk.
A vizsgálat menete:
- A páciens kikérdezése, teljes körű panaszfelderítés
- Összes rendelkezésre álló orvosi dokumentáció átnézése, konzultációja
- Fizikális vizsgálat
- Doppler vizsgálat
- Összefoglaló lelet készítése a vizsgálatról, beteggel történő részletes konzultáció
- A Diagnozis és a kezelési terv összeállítása, indikáció esetén scleroterápia
A kezelés a következőképp zajlik:
Az érsebész a scleroterápia során egy vékony tűvel szúrja meg a tágult visszeret, és szklerotizáló anyagot (Aethoxysclerol) juttat a vénába. A beadott anyag steril gyulladást okoz az érben, amely elindítja az érfal hegesedését. A véna falai ennek hatására “összetapadnak”, az érszakasz kikerül a vérkeringésből, és általában fel is szívódik. A kezelés után a lábra rugalmas, kompressziós hatású fásli kerül, amelyet két-három napig éjjel-nappal viselni kell, majd a következő két hétben naponta 5-10 percre le lehet venni. A szakszerű scleroterápiás kezelés után, megfelelő életmód és kompressziós harisnya viselése mellett, elkerülhető a visszerek kiújulása.