A doktornő és asszisztense a kezelés második felétől a magánéletükről beszélgettek végig. Egyrészt abszolúte nem érdekel, másrészt akkor abban az x percben és órában az a minimum,hogy én vagyok az első, rólam szól a kezelés, én kapjak 100%-os figyelmet, elvégre nem kevés pénzt hagyok ott, ők pedig dolgoznak, én sem a klienseim előtt beszélem ki a magán dolgaimat,mert megtisztelem ennyivel őket,hogy csak rájuk szánom a figyelmemet, még ha beszélni nem is tudok közben. sajnos ez nem egyedi, ez a magyar orvosi hozzáállás sajátossága.