Gyerekkorom óta orvos szerettem volna lenni, a gimnázium vége felé pedig már azt is tudtam, hogy a gyermekek gyógyítása lesz az, amivel a leginkább szeretnék foglalkozni. Az egyetemi évek alatt többek között újszülött intenzív osztályon dolgoztam ápolóként, majd a Fővárosi Önkormányzat Madarász utcai Gyermekkórházában voltam szakorvosjelölt a csecsemő- és gyermekgyógyászati szakvizsgám megszerzéséig. Ezt követően hosszabb ideig Csepelen dolgoztam házi gyermekorvosként, egy 1300 fős gyermekpraxis ellátásért voltam 2022. szeptemberéig felelős. 2015-től a Heim Pál Gyermekkórház – jelenleg már Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet – Sürgősségi Osztályán dolgoztam részállásban, most szeptembertől pedig már főállásban veszek részt az osztály munkájában.

2009-ben, majd 2021-ben sikeres, európai minősítést adó gyermekgyógyászati emelt színtű újraélesztési tanfolyamot (EPLS, majd EPALS) végeztem el, megtiszteltetésre az instruktorképzésbe is bekerülhettem. 2010-től aktívan vettem részt szakmai, szakmapolitikai szervezetek (Házi Gyermekorvosok Országos Egyesülete, Magyar Gyermekorvosok Társasága, Európai Gyermekgyógyászati Alapellátó Szervezetek Konföderációja, valamint az Európai Gyermekgyógyászati Akadémia), európai uniós hazai (pl.: Koragyermekkori projekt) és nemzetközi projektek, munkacsoportos megbeszélések munkájában, szerveztem és adtam elő több konferencián mind hazai, mind nemzetközi porondon.

A súlyos állapotú kisbetegek akut ellátásán kívül a gyermekgyógyászatban igen sokszor nehéz feladatot jelentő elkülönítő diagnosztika az, ami a leginkább foglalkoztat: mindig megpróbálva a gyermekek és szüleik felé türelemmel, a kérdéses egészségügyi probléma iránt pedig szakmai alázattal fordulni.

Három fiúgyermeken edzett édesapaként megélve a jelenkor kihívásait, nagy hangsúlyt fektetek a közvetlen, de tartalmas, hatásos kommunikációra.