Gyermekneurológia - Gyermekneurológus

Gyermek neurológia

A neurológia más nevén ideggyógyászat az agy és a gerincvelő, tehát a központi idegrendszer, valamint az ezekből kiinduló, úgynevezett perifériás idegrendszer vizsgálatának tudománya. Ahogy felnőtt, úgy gyermekkorban is jelentkezhetnek figyelmeztető tünetek, melyekből az idegek nem megfelelő működésére, fejlődési rendellenességekre következtethetünk. Ahhoz, hogy az ezek hátterében rejlő okokat minél hamarabb felismerjék és meg tudják kezdeni a szükséges terápiát minél előbb érdemes szakorvost felkeresni.

Szerencsére már létezik kifejezetten a gyerekek igényeire szabott rendelés is, ahol képzett szakorvosok és barátságos környezet várja a vizsgálatra érkező kicsiket és szüleiket. Gyermek szakrendelést végez Dr. Filiczki Gabriella gyermek neurológus.

Mivel foglalkozik a gyermek neurológus?

A gyermek neurológus a gyerekek különböző életszakaszaiban jelentkező idegrendszeri problémákkal foglalkozik. Ezeket kor alapján három csoportba lehet rangsorolni. Egy részük csecsemőkorban jelentkezik, kiváltóokaik között pedig gyakran előfordul a koraszülés és a méhben kialakult fejlődési zavarok. A második csoportba tartoznak a kisgyermekkori panaszok, míg harmadik részük csupán iskolás, vagy serdülőkorban jelentkezik. Ezek közé tartoznak a mozgás- és beszédkészség zavarai, vagy épp a hiperaktivitás is.

A csecsemőkori idegrendszeri problémák leggyakoribb tünetei

Ebben a korban kiemelten fontos az idegrendszeri problémák minél gyorsabb felismerése, a kezelés idejében történő megkezdésével ugyanis akár a maradandó károsodás is megelőzhető. Már a születés pillanatában, vagy az azt követő néhány nap során jelentkezhetnek olyan körülmények és figyelmeztető jelek, amik miatt érdemes minél hamarabb felkeresni egy neurológiai specialistát.

Ezek közé tartozik:

• elszíneződött magzatvíz,
• a normálisnál kisebb, vagy nagyobb fejméret,
• furcsa végtagmozgások,
• a szemek mozgásának rendellenességei,
• a méhen belül kialakult fejlődési zavarok,
• agyi oxigénhiány,
• a szülés nehézsége miatt fellépő esetleges komplikációk.

Ha gyermekünkön az alábbi tünetek valamelyikét érzékeljük, úgy szintén neurológiai kivizsgálásra lehet szükség.

• A fejtartás rendellenességei,
• alvászavarok,
• a táplálás nehézségei,
• látás- és hallászavarok,
• bizonytalan eredetű rosszullétek,
• az izomtónus növekedése vagy csökkenése,
• különféle elmaradások a babák megszokott fejlődéséhez képest.

A kisgyermekkorban előforduló leggyakoribb tünetek

A csecsemőkor után, de még az iskoláskor előtt is jelentkezhetnek olyan tünetek a gyerekeknél, amik az idegrendszer fejlődésének rendellenességeire figyelmeztethetnek.

Ezek tartoznak közéjük:

• a mozgás-, vagy beszédkészség fejlődésének késése,
• magatartási problémák,
• evészavarok,
• székletürítési problémák,
• éjszakai bepisilés,
• ügyetlen mozgás, billegő járás és más izomgyengeségre utaló jelek,
• külső testi eltérések, például az arcformában vagy a testtartásban.

Iskolás- és serdülőkorban előforduló jelek

Az általános iskolás és fiatal serdülőkorú gyermekeknél a neurológiai rendellenességekre utaló jelek száma az előző két életszakaszhoz képest lecsökken, észrevételük ugyanakkor nehezebbé válhat. Ebben a korban kevésbé szervi, inkább lelki eredetűek a problémák, amik könnyen összetéveszthetők más tünetekkel.

Ezekben az esetekben lehet szükség neurológiai kivizsgálásra:

• hiperaktivitás, figyelemzavar és tanulási nehézségek,
• hangulatzavarok és gyakori hangulatingadozás,
• fejfájás, szédülés, szorongásos tünetek,
• nem szervi eredetű has- és fejfájás.

Életkortól függetlenül más tünetek is jelentkezhetnek gyermekünknél, amikre érdemes odafigyelni és jelentkezésük okát neurológiai vizsgálat során kideríteni. Ezek az eszméletvesztéses, vagy ájulásos rosszullétek, a görcsök, vagy bénulásos tünetek, melyek epilepsziára utalhatnak. A bőrtünetekre is jó odafigyelni, melyek foltszerű elváltozásokat okoznak a bőrfelületen. Ezek mellett léteznek olyan pszichológiai problémák, például a szorongás, a depresszió, a különböző fóbiák, az alvászavar és a fokozott pánikreakciók, melyek hátterében szintén állhatnak az idegrendszer elváltozásai.

Hogyan néz ki egy gyermek neurológiai vizsgálat?

Amennyiben történtek korábbi vizsgálatok, akár más szakorvosi vizsgálat például gyomorpanaszok, fejfájás, vagy egyéb tünetek miatt, azok leletét érdemes elvinni már az első vizsgálatra. Ez segít átfogóbb képet alkotni a gyermek problémájáról és annak részleteiről a neurológus számára. Amennyiben ilyesmire nem került sor, úgy a szülészeti zárójelentés tartalmazhat még fontos információkat. Ezt akkor is vigyük magunkkal, ha a szülés gond nélkül folyt le és más leletekkel is rendelkezünk! A szakorvos olyan információkat is észrevehet benne, amiket mi nem tartanánk fontosnak.

A gyermek leleteinek áttekintése és a tünetek pontos leírása után a szülők kórtörténetének feltárására is sor kerül. Amennyiben a család bármelyik ágán volt már példa neurológiai betegségre, az növelheti a kialakulásának kockázatát a gyerekek esetében is. A terhesség, a szülés és a szülést követő kezdeti időszak eseményei is fontosak lehetnek. Az oxigénhiányos állapot, vagy a születés utáni néhány napban a gyermeket ért fertőzések is lehetnek ugyanis neurológiai gondok okozói.

A tünetek pontos és részletes körüljárása után történik a diagnózis felállítása, amihez szükség lehet további vizsgálatokra is. A leggyakoribbak az ionizáló sugárzással nem járó vizsgálatok, az EKG, EEG és EMG, valamint az ultrahang, bizonyos esetekben pedig szükség lehet CT és MR vizsgálatokra is. Számos tünet okozója ennél általánosabb módszerekkel is megállapítható, például laborvizsgálatokkal és fizikális vizsgálatokkal, például reflex-vizsgálat, fül-orr-gégészeti vizsgálat és fogászati vizsgálat.