“Az emlékek ápolása a folyamatosság érzését és tudatát adja; a múlt beépítése a jelenbe és a gyermekeken át a jövőbe.” (Polcz, 2000)
Gyerekkorunktól kezdve történeteken növünk fel. Először mesék, majd könyvek, sorozatok, filmek kísérik a fejlődésünket. Mi több, a saját élettörténetünket is mi írjuk. Iskolapszichológusként azt tapasztaltam, hogy mindezek közepében a család áll. Egy olyan rendszer, amelybe beleszületünk, de egyben alakítjuk is.
Ahogyan azt Polcz Alaine is megfogalmazta jelentős szerepet játszik az életünkben, hogy a családi történeteinket, hogyan ápoljuk és építjük bele a jövőnkbe. Az életszakasz váltások során azonban támogatásra lehet szükségünk abban, hogy sikeresen küzdjünk meg ezzel.
Képzésben lévő családterapeutaként abban hiszek, hogy minden családban ott rejlik annak a lehetősége, hogy együtt kisimítják az összegubancolódott szálakat, feszültségeket, ismétlődő vitákat vagy elakadásokat, amelyek sokszor nem egy ember hibájából fakadnak, hanem a közös működésből.
Legyen szó párkapcsolati nehézségekről, szülő-gyermek konfliktusokról, élethelyzeti válságokról, fel nem dolgozott gyászról (születés, költözés, intézményváltás, betegség, halál) vagy generációs feszültségekről, célom, hogy segítsek megtalálni azokat az erőforrásokat, amelyekkel az egyének és családok képesek megtalálni a számukra harmóniát nyújtó élettörténetükhöz az utat.
Család- és párterápiát Molnár Lucával, a koterapeuta párommal együtt, kétheti rendszerességgel vállalok. Munkánk során biztonságos, elfogadó teret kínálunk, ahol mindenki szabadon kifejezheti érzéseit és gondolatait.