Carl Rogers szavai tökéletesen összefoglalják azt, amiben hiszek: "A különös paradoxon az, hogy amikor elfogadom magamat olyannak, amilyen valójában vagyok, azután tudok változni." Pszichológusként elsődleges célom, hogy egy biztonságos, elfogadó teret teremtsek, ahol Ön valóban önmaga lehet, hiszen csak így indulhat el az igazi változás útján.
Pályafutásom során számos különböző közegben szereztem tapasztalatot. A pszichológia alapszakot a Károli Gáspár Református Egyetemen végeztem, míg mesterdiplomámat az ELTE tanácsadás és iskolapszichológia szakirányán szereztem meg. Egyetemi éveim alatt önkénteskedtem a Vadaskert Alapítványnál, ahol óvodás és iskolás korú gyerekekkel dolgoztam csoportos formában. Azóta egy kéttannyelvű általános iskolában szerezem a további tapasztalataimat.
Szakmailag a személyközpontú megközelítés áll hozzám a legközelebb, mert meggyőződésem, hogy mindenki megérdemli, hogy feltétel nélküli elfogadásban és osztatlan, aktív figyelemben részesüljön. Egy ilyen kapcsolat önmagában is gyógyító erejű, és segít abban, hogy más kapcsolatokban is megtaláljuk a harmóniát.
Emellett a rendszerszemlélet is közel áll hozzám, mivel úgy vélem, hogy az egyén csak a környezetével és családjával együtt érthető meg igazán. Fontosnak tartom, hogy a családban olyan kommunikációs és támogató közeg alakuljon ki, amelyben mindenki kibontakozhat.