A mélyvénás trombózis
A mélyvénás trombózis tünetei, kockázata és megelőzése
A mélyvénás trombózis (MVT) általában a lábaink mélyvénáiban kialakuló vérrög (trombus) miatt képződik. Ez az állapot azért veszélyes, mert nem minden érintettnél okoz fájdalmat, duzzanatot vagy lábdagadást. A tüneteket felismerve mindenképpen mielőbb orvoshoz kell fordulni, mert a korai diagnózissal életveszélyes állapotot tudunk megelőzni.
Milyen betegség a mélyvénás trombózis, azaz az MVT?
Mi okozza a mélyvénás trombózist?
Milyen tünetek utalhatnak mélyvénás trombózisra?
Mit tekinthetünk a betegség kialakulása szempontjából kockázati tényezőnek?
Hogyan diagnosztizálják a mélyvénás trombózist?
Milyen módon kezelhető a mélyvénás trombózis?
Milyen betegség a mélyvénás trombózis, azaz az MVT?
A lábakban, a mélyebben futó vénákban kialakuló véralvadás miatt keletkező vérrög, a mélyvénás trombózis. Ez a vérrög akkor okozhat életveszélyes állapotot, amikor leszakadva a vérárammal eljut a vénákon keresztül egészen a tüdőig, amelynek artériáiban vagy kisebb átmérőjű ágaiban, az arteriolákban elakadva tüdőembóliát okoz. Az MVT és a tüdőembólia együttese vénás tromboembólia (VTE) súlyos, gyakran életveszélyes állapot.
Mi okozza a mélyvénás trombózist?
Az MVT kialakulásának fő okai közé tartozik a véna károsodása műtét, gyulladás, fertőzés vagy sérülés következtében.
Bármi, ami akadályozza a vér megfelelő ütemű áramlását, véralvadást, majd vérrögképződést okozhat.
Milyen tünetek utalhatnak mélyvénás trombózisra?
Az MVT gyakran az alábbi tünetekkel jár:
- Az érintett láb beduzzad, bedagad, de a másik lábon ugyanez nem tapasztalható.
- Lábfájdalom, izomgörcs vagy érintésre érzékeny területek általában a vádliban.
- A lábszáron megváltozik a bőrszín: vörös vagy lilás árnyalata van.
- Tapintásra az érintett területet forrónak érezzük.
Fontos megjegyezni azonban azt, hogy a mélyvénás trombózis veszélye abban rejlik, hogy a kialakulását nem mindenkinél jelzik a fent említett tünetek. Diagnosztizálása emiatt nehezebb lehet.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Ha észleli magán azokat a tüneteket, amelyeket a fentiekben ismertettünk, ne halogassa a háziorvos felkeresését.
Különösen fontos a gyors orvosi beavatkozás, ha tüdőembólia alakul ki, amelyet az alábbi tünetek kísérnek és jeleznek:
- Hirtelen fellépő légszomj.
- Mellkasi fájdalom, amely súlyosbodik mély lélegzetvételkor vagy köhögéskor.
- Szédülés, kábultság érzése vagy ájulás.
- Szapora pulzus és -légzés.
- Véres köhögés.
Ezek a tünetek a tüdőembóliának a jelei lehetnek, és az életveszély elkerülése érdekében azonnali orvosi ellátást igényelnek.
Mit tekinthetünk a betegség kialakulása szempontjából kockázati tényezőnek?
Nagyon sok olyan tényező van, amelyek növelhetik a mélyvénás trombózis (MVT) kialakulásának kockázatát.
Ezek közül a tényezők közül minél több van jelen adott személy esetében, annál nagyobb esélye van nála annak, hogy mélyvénás trombózisa alakulhat ki.
Az alábbiakban felsoroljuk azokat a rizikófaktorokat, amelyek jelenléte a mélyvénás trombózis kialakulásához vezethet:
- Életkor. A 60 évnél idősebbek körében nagyobb gyakorisággal fordulhat elő ugyan a mélyvénás trombózis, fontos azt is észben tartani, hogy tulajdonképpen bármelyik életkorban kialakulhat ez a betegség.
- Mozgáshiány. Bizonyos élethelyzetekben, pl. autóban vagy repülőn hosszasan utazva nincs módunk a lábainkat mozgatni. Ha azonban huzamosabb ideig nem mozgatjuk a lábunkat, a lábszárunkban futó vénákban áramló vérre nem gyakorol pumpáló hatást a vádlink izomzata, mivel mozgatás hiányában az izomszövet nem ernyed el és húzódik össze ütemesen. Ilyen helyzetekben fokozódhat a mélyvénás trombózis kialakulásának kockázata. Veszélyes lehet és trombózis kialakulását okozhatja az is, ha valamilyen betegség, kezelés, sérülés vagy bénulás miatt hosszú időre ágyban kell maradnunk.
- Sérülés vagy műtét. A vénák sérülése vagy műtétet követő immobilitás növelheti a vérrögök kialakulásának kockázatát.
- Terhesség. A terhesség növeli a nyomást a medence és a lábak vénáiban. A terhességből származó vérrögök kockázata akár hat hétig is fennállhat a baba megszületése után. Azoknál az embereknél, akik örökletes véralvadási rendellenességgel rendelkeznek, különösen nagy a kockázat.
- Fogamzásgátló tabletták (orális fogamzásgátlók) vagy hormonterápia. Mindkettő fokozza a véralvadást.
- Túlsúly vagy elhízás. A túlsúly növeli a nyomást a medence és a lábak vénáiban.
- Dohányzás. A dohányzásnak érszűkítő hatása van, amely befolyásolhatja a véráramlást és akár a véralvadást is, ami pedig növelheti az MVT kockázatát.
- Rák. Egyes rákos megbetegedések növelik azokat az anyagokat a vérben, amelyek vérrögképződést okoznak. Egyes ráktípusok kezelése is növeli a vérrögök kialakulásának kockázatát.
- Szívelégtelenség. A szívelégtelenség növeli az MVT és a tüdőembólia kockázatát. Mivel a szívelégtelenségben szenvedő emberek esetében a szív és a tüdő nem működik megfelelően, a kis tüdőembólia által okozott tünetek is könnyebben észrevehetők.
- Gyulladásos bélbetegség. A Crohn-betegség vagy a fekélyes vastagbélgyulladás növeli az MVT kockázatát.
- Az MVT vagy a tüdőembólia (PE) személyes vagy családi előzményei. Ha a családban a vérrokonok körében diagnosztizálták már e betegségek bármelyikét, akkor nagyobb lehet az MVT kialakulásának kockázata.
- Egyes emberek esetében genetikai oka van annak, hogy a vérük könnyebben alvad. Leiden-mutációnak nevezik azt az állapotot, amikor módosul, vagyis mutálódik az V-ös véralvadási faktor. A génmutáció miatt az aktivált protein C enzim (APC) nem tudja lebontani az V-ös faktort, így lassúbbá válik a véralvadási faktorok feloldódása, ez pedig ahhoz vezet, hogy az érintett személy vére alvadásra hajlamosabb. Egy örökletes rendellenesség önmagában azonban nem feltétlenül okoz vérrögképződést.
A vérrögképződéshez azonban nem minden esetben valamilyen kockázati tényező vezet, emiatt is nehéz diagnosztizálni.
Hogyan diagnosztizálják a mélyvénás trombózist?
A mélyvénás trombózis diagnosztizálása fizikális vizsgálattal kezdődik, amely során a szakorvos megvizsgálja, hogy milyen mértékű a lábak duzzanata, mennyire érzékeny és a bőr színe meg van-e változva. A fizikális vizsgálaton túl az alábbi diagnosztikai módszerek is szóba jöhetnek, amelyek kifejezetten a vénákat, illetve azok állapotát teszik különféle módokon láthatóvá a szakorvosok számára:
- D-dimer vérvizsgálat: A D-dimer egy fehérje, amely a vérrögök jelenlétére utalhat. Magas D-dimer szint esetén további vizsgálatok szükségesek.
- Duplex ultrahang: Nem invazív vizsgálat, amely hanghullámok segítségével képeket készít a vénákon keresztül áramló vérről.
- Venográfia: Röntgenvizsgálat, amely kontrasztanyag alkalmazásával ábrázolja a lábak vénáit.
- MRI: Mágneses rezonanciás képalkotás, amely különösen a hasüreg vénáinak vizsgálatára használható.
Milyen módon kezelhető a mélyvénás trombózis?
A mélyvénás trombózis kezelésének elsődleges céljai az alábbiak:
- A vérrög növekedésének megakadályozása.
- A vérrög leszakadásának és tüdőbe jutásának megakadályozása.
- Cél annak mérséklése, hogy újabb MVT alakuljon ki.
A kezelés során gyakran alkalmaznak:
- Vérhígítókat: Ezek a gyógyszerek megakadályozzák a vérrögök növekedését, és csökkentik újabb vérrög kialakulásának kockázatát.
- Vérrögoldók: Súlyos MVT esetén alkalmazzák, amikor más gyógyszerek nem hatásosak.
- Szűrők: Amikor a beteg esetében a kezelésre nem alkalmazható vérhígító, a teste legnagyobb gyűjtőerébe, a vena cava inferiorba, beilleszthetnek szűrőt. Mivel ez a nagy véna szállítja a vénás vért az alsó végtagok területéről a szív és a tüdő felé, a szűrőkkel megakadályozható, hogy a vérrög leszakadva a lábszár vénáiból a vénás vérárammal eljusson a tüdőbe.
- Kompressziós harisnya: Ezek a speciális harisnyák jó eredménnyel alkalmazhatók, főképpen mozgás közben, a vérkeringés élénkítésére, ezzel pedig a lábdagadást mérséklik.
Megelőzhető-e a mélyvénás trombózis kialakulása?
A kockázati tényezők ismertetésekor említettük azokat az életmódbeli elemeket, amelyek kihathatnak a mélyvénás trombózis kialakulására. Amennyiben változtatunk az életmódunkon, és kerüljük ezeket a tényezőket, megelőzhetjük vagy késleltethetjük az MVT kialakulását.
Változtathatunk az életmódunk tekintetében az alábbiakon:
- Mozgás: Ülő életmód esetén fontos rendszeresen felállni és mozogni. Alkalmazhatunk különféle gyors gyakorlatokat is a lábszárizmaink átmozgatására naponta többször is. Ugyanezt gyakorolhatjuk akár hosszú utazások során is.
- Dohányzásról való leszokás: Mivel az erek rugalmasságára és a véralvadásra is kihathat a dohányzás, mindenképpen fontos felhagynunk ezzel az egészségkárosító szokással.
- Testsúly kontrollálása: A rendszeres testmozgás és a testsúly csökkentése segíthet megelőzni a vérrögök kialakulását.
Mivel a mélyvénás trombózis komoly és veszélyes egészségügyi probléma, gyors felismerést és megfelelő kezelést igényel. A megelőzés kulcsa az egészséges életmód fenntartása és a kockázati tényezők minimalizálása. Amennyiben tapasztaljuk az említett tüneteket, mindenképpen forduljunk háziorvoshoz vagy érsebész szakorvoshoz.
Forrás:
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/deep-vein-thrombosis/symptoms-causes/syc-20352557
https://www.mayoclinic.org/diseases-conditions/deep-vein-thrombosis/diagnosis-treatment/drc-20352563
