ADHD
tünetek, okok és megelőzés
Az ADHD (attention deficit hyperactivity disorder, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) nem csupán a figyelmetlenségről szól: sokszínű és összetett rendellenesség. Ismerje meg a tüneteket, az okokat és a megelőzés lehetséges módját.
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Hogyan diagnosztizálják az ADHD-t?
Az ADHD lehetséges szövődményei
Milyen eredményességgel gyógyul az ADHD?
Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?
A megelőzés fontossága és módszerei
A megértés segíthet a megfelelő kezelési mód kialakításában. Az érintetteket főképpen akkor tudjuk támogatni, ha kellőképpen tájékozottak vagyunk erről a betegségről.
Milyen betegség az ADHD?
Az ADHD egy olyan fejlődési rendellenesség, amely a figyelem zavarát, az impulzivitást és a hiperaktivitást jelenti. Az ADHD-s gyerekek és felnőttek nehezen tudnak koncentrálni, gyakran elkalandoznak, feledékenyek, rendetlenek, hirtelen felindulásból cselekednek, nehezen várakoznak, túl sokat beszélnek vagy mozognak, és nehezen illeszkednek a társas helyzetekbe.
Az ADHD nemcsak a tanulásra és a munkára hat ki, hanem befolyásolja az önértékelést, az önkontrollt, az önbecsülést és a kapcsolatokat is. Az ADHD nem gyógyítható teljesen, de megfelelő kezeléssel és támogatással javítható az életminőség.
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Az ADHD tünetei általában három csoportba sorolhatók: figyelemzavar, impulzivitás és hiperaktivitás. Ezek a tünetek különböző mértékben és kombinációban fordulhatnak elő az egyes betegeknél. Az ADHD típusai a következők:
- Figyelemhiányos típus: Ebben az esetben a figyelemzavar dominál, és a hiperaktivitás és az impulzivitás kevésbé vagy egyáltalán nem jelentkezik. A figyelemhiányos típusú betegek gyakran álmodoznak, elterelődik a figyelmük, nehezen követik az utasításokat, elveszítik vagy elfelejtik a dolgaikat, könnyen elunják magukat vagy frusztrálódnak, és nehezen fejezik be a feladataikat.
- Hiperaktív-impulzív típus: Ebben az esetben a hiperaktivitás és az impulzivitás dominál, és a figyelemzavar kevésbé vagy egyáltalán nem jelentkezik. A hiperaktív-impulzív típusú betegek gyakran nyugtalanok, feszültek, mozgékonyak, túl sokat beszélnek vagy kiabálnak, nehezen várják ki a sorukat vagy a választ, meggondolatlanul cselekednek vagy döntenek, veszélyes vagy kockázatos helyzetekbe kerülnek, és nehezen tartják be a szabályokat.
- Vegyes típus: Ebben az esetben mind a figyelemzavar, mind a hiperaktivitás és az impulzivitás jelentkezik. A vegyes típusú betegek gyakran küzdenek mind a tanulási, mind a viselkedési problémákkal.
Az ADHD tünetei általában már óvodáskorban vagy kisiskoláskorban megjelennek, de nem mindig ismerik fel időben. Néhány betegnél csak később derül ki az ADHD, amikor már nagyobb kihívásokkal kell szembenézniük a felsőbb iskolákban vagy a munkahelyen.
Az ADHD okai és előfordulása
Az ADHD pontos oka nem ismert, de több tényező is szerepet játszhat a kialakulásában. Ezek közül néhány:
- Genetikai hajlam: Az ADHD öröklődhet a családban, ha valaki rendelkezik olyan génváltozatokkal, amelyek befolyásolják az agy működését, különösen a figyelemmel, a tanulással és az impulzusokkal kapcsolatos területeket. A kutatások szerint az ADHD-s gyerekek 30-40%-ának van legalább egy ADHD-s szülője vagy testvére.
- Környezeti hatások: Bizonyos környezeti tényezők is növelhetik az ADHD kockázatát, mint például a terhesség alatti dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat, fertőzések vagy mérgezések, a koraszülés, az alacsony születési súly, a fejsérülés, az agy oxigénhiánya, a családi konfliktusok vagy bántalmazás.
- Egyéb betegségek: Néhány betegség is okozhatja vagy súlyosbíthatja az ADHD tüneteit, mint például az alvászavarok, a depresszió, a szorongás, a bipoláris zavar, az autizmus spektrum zavar, a tanulási zavarok, a beszéd- és nyelvfejlődési zavarok vagy a tic zavarok.
Az ADHD gyakori betegségnek számít, amely világszerte érinti a gyerekek 5-10%-át és a felnőttek 2-5%-át.
Hogyan diagnosztizálják az ADHD-t?
Az ADHD diagnózisa általában az alapján történik, hogy valaki rendszeresen tapasztal figyelemzavar, impulzivitás és hiperaktivitás tüneteket, amelyek zavarják a tanulási folyamatokban, a munkavégzésben vagy a kapcsolatok kialakításában.
A diagnózis megerősítéséhez azonban szükség van további vizsgálatokra. Az orvosi vizsgálatokat kiegészítik a kérdőívek és neuropszichológiai tesztek.
Az ADHD diagnózisához továbbá a következő feltételeknek kell teljesülnie:
- A betegnek legalább hat figyelemhiányos és/vagy hat hiperaktív-impulzív tünetet kell mutatnia legalább hat hónapig olyan mértékben, ami nem felel meg a fejlődési szintjének.
- A tüneteknek legalább két különböző helyzetben kell jelentkezniük, mint például otthon, iskolában vagy munkahelyen.
- A tüneteknek jelentős nehézséget kell okozniuk a társadalmi, iskolai vagy munkahelyi teljesítményben vagy a kapcsolatokban.
- A tüneteknek már 12 éves kor előtt meg kell jelenniük.
- A tünetek nem magyarázhatók más pszichiátriai vagy neurológiai betegséggel.
Hogyan kezelhető az ADHD?
Az ADHD kezelésének célja a tünetek csökkentése, a tanulási és munkaképesség javítása, az önbizalom és az önkontroll erősítése és a kapcsolatok javítása.
A kezelés több részből áll: gyógyszeres kezelés, pszichoterápia és életmódváltoztatás.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelést mindig a szakorvos rendeli el és kontrollálja. Fontos, hogy a beteg pontosan betartsa az orvosi utasításokat. A gyógyszeres kezelés nem elegendő önmagában, hanem más kezelési módszerekkel is kombinálni kell.
Pszichoterápia
A pszichoterápia célja a beteg érzelmi, gondolkodási és viselkedési problémáinak megértése és megoldása.
A pszichoterápiát általában a pszichológus vagy pszichiáter irányítja egyénileg vagy csoportosan. A pszichoterápia időtartama változhat attól függően, hogy milyen súlyosak és mennyire zavaróak az ADHD tünetek.
Életmódváltoztatás
Az életmódváltoztatás célja az ADHD tüneteinek enyhítése és megelőzése a környezeti tényezők befolyásolásával.
Az életmódváltoztatást mindig egyénre szabottan kell megtervezni és végrehajtani, figyelembe véve a beteg életkorát, érdeklődését, képességét és céljait. Az életmódváltoztatást nem lehet egyedül elérni, hanem szükség van a családtagok, a barátok, az iskolai vagy munkahelyi környezet támogató segítségére is.
Az ADHD lehetséges szövődményei
A kezeletlen ADHD súlyos szövődményekhez vezethet, mint például:
- Tanulási nehézségek
- Munkahelyi problémák
- Kapcsolati problémák
- Érzelmi problémák
Milyen eredményességgel gyógyul az ADHD?
Az ADHD nem gyógyítható teljesen, de megfelelő kezeléssel és támogatással javítható az életminőség. A legtöbb ADHD-s beteg képes csökkenteni vagy kezelni a tüneteit, javítani a tanulási és munkaképességét, erősíteni az önbizalmát és az önkontrollját, és javítani a kapcsolatait.
A kezelés hatékonyságát befolyásolja az egyéni tényezők mellett az is, hogy milyen korán kezdik el a kezelést, mennyire tartják be az orvos utasításait és milyen gyakran ellenőriztetik az állapotukat.
Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?
Az ADHD-s betegeknek rendszeresen ellenőriztetniük kell az állapotukat egy pszichiáterrel vagy pszichológussal.
A kontrollvizsgálatok gyakorisága változhat attól függően, hogy milyen súlyosak és mennyire zavaróak az ADHD tünetek, valamint hogy milyen gyógyszert vagy terápiát alkalmaznak. Általában 3-6 havonta ajánlott egy kontrollvizsgálat.
A megelőzés fontossága és módszerei
Az ADHD megelőzése érdekében fontos, hogy csökkentsük a kockázati tényezőket és elkerüljük a tüneteket kiváltó helyzeteket. Ehhez javasolt kerülni:
- terhesség idején a dohányzást, alkoholfogyasztást, droghasználatot, fertőzéseket vagy mérgezést
- a fejsérülések esélyét, az agyi oxigénhiányt vagy más neurológiai károsodásokat
- a családi konfliktusokat, bántalmazást
- káros szokásokat, mint az alkohol-, drogfogyasztás vagy egyéb szenvedélybetegség kialakulását
- a stresszt, a szorongást, a depressziót vagy más érzelmi problémákat
A fentieken kívül fontos, hogy nyugodt és kiegyensúlyozott életmódot tudjon kialakítani a beteg, kellő minőségű alvással. A környezet szerepe az önértékelés fejlesztésében fontos: pl. pozitív megerősítés biztosításával.
