Anémia
Anémia avagy vérszegénység okai és kezelése
A vérszegénység, vagy anémia az az állapot, amikor nincs elegendő egészséges vörösvérsejt vagy hemoglobin a szervezetben ahhoz, hogy oxigént szállítson a szövetekhez. A vörösvérsejtekben található hemoglobin fehérje szállítja az oxigént a tüdőből a test többi részébe. Az anémia fáradtságot, gyengeséget és légszomjat okozhat. Mit tehetünk, hogy ne alakuljon ki, vagy javuljon a helyzet, ha már kialakult?
Mi okozza az anémiát vagyis a vérszegénységet?
Milyen tünetek utalhatnak a vérszegénységre?
Kockázati tényezők, amelyek a vérszegénység kialakulásához vezethetnek
Hogyan diagnosztizálják a vérszegénységet?
A vérszegénység lehetséges szövődményei
Megelőzhető-e a vérszegénység?
Mi okozza az anémiát vagyis a vérszegénységet?
Többféle jellegzetessége van az anémiának. Egyrészt számos formája van, melyek mindegyikének más-más az oka. Másrészt az állapot lehet rövid távú vagy hosszú távú, enyhe vagy súlyos. Az anémia jelezhet súlyos betegségeket is akár.
Típusok
- Vashiányos anémia
- Sarlósejtes anémia
- Vitaminhiányos anémia
- Aplasztikus anémia
- Thalassemia
Az anémia akkor fordul elő, ha a vérben nincs elegendő hemoglobin vagy vörösvérsejt. Ez az alábbiak miatt történhet:
- A test nem termel elegendő hemoglobint vagy vörösvérsejtet.
- Vérvesztés miatt gyorsabban veszít a szervezet vörösvérsejtet és hemoglobint, mint amennyit pótolni tud.
- A szervezet elpusztítja a vörösvérsejteket és a bennük lévő hemoglobint.
Attól függően, hogy mi okozza az anémiát, más-más jellegű az állapot is:
- Vashiányos anémia a leggyakoribb anémiatípus. A csontvelőnek vasra van szüksége a hemoglobin előállításához. Ha nem kielégítő mennyiségű a vasbevitelünk, a szervezetünk nem képes elegendő hemoglobint termelni a vörösvértestek előállításához.
Terheseknél előfordulhat vashiányos anémia, ha nem szednek vaspótló készítményeket. Vérveszteség is okozhatja, például erős menstruációs vérzés, fekély, rák vagy bizonyos fájdalomcsillapítók rendszeres használata, különösen az aszpirinre jellemző, hogy ezt az állapotot kiváltja. - Vitaminhiányos anémia. A vason kívül a szervezetnek folátra és B-12-vitaminra is szüksége van ahhoz, hogy elegendő egészséges vörösvértestet állítson elő. Ha az étrend nem tartalmaz elegendő mennyiségben ezekből a kulcsfontosságú tápanyagokból, a szervezet nem tud elegendő vörösvértestet előállítani. Akiknek a szervezete képtelen felszívni a B-12-vitamint, szintén vitaminhiányos anémiában fognak szenvedni, ez másképpen vészes vérszegénységhez vezethet.
- Gyulladásos anémia. Azok a betegségek, amelyek tartós gyulladást okoznak, akadályozhatják a vörösvértestek termelését. Példák erre: rák, HIV/AIDS, reumás ízületi gyulladás, vesebetegség és Crohn-betegség.
- Aplasztikus anémia. Ez a ritka, életveszélyes anémia akkor fordul elő, amikor a szervezet nem termel elegendő új vérsejtet. Okozhatja ezt az állapotot fertőzés, bizonyos gyógyszerek, autoimmun betegségek és kitettség mérgező vegyi anyagoknak.
- Csontvelőbetegségekhez kötődő anémiák. Olyan betegségek, mint a leukémia és a mielofibrózis, befolyásolhatják, hogyan termel vért a csontvelő.
- Hemolitikus anémiák. Ebben az állapotban a vörösvértestek gyorsabban pusztulnak, mint ahogy a csontvelő pótolni tudná őket. Bizonyos vérbetegségek növelik a vörösvértestek pusztulási sebességét.
- Sarlósejtes anémia. Ez az öröklött, néha súlyos állapot a hemolitikus anémia egy típusa. Egy rendellenes hemoglobin szokatlan sarló alakúvá deformálja a vörösvértesteket. Ezek a szabálytalan sejtek túl hamar elpusztulnak, ami állandó vörösvértest-hiányt okoz.
Milyen tünetek utalhatnak a vérszegénységre?
Az anémia tünetei a kiváltó októl, valamint az állapotnak a súlyosságától függnek. Enyhe vérszegénység esetén előfordulhat, hogy kezdetben nem is észlel tüneteket az érintett. Általában azonban idővel a tünetek fokozatosan jelentkeznek és egyre súlyosbodhatnak is.
Ha más betegség okozza az anémiát, a kiváltó betegség elfedheti az anémia tüneteit. Ilyen esetekben rendszerint valamilyen egyéb állapot vizsgálatakor derülhet ki a vérszegénység.
Az alábbi tünetek jelezhetik az anémiát:
- Folyamatos fáradtság
- Gyakori légszomj
- Általános gyengeség
- Szabálytalan szívverés
- Gyakori szédülés vagy ájulás
- Mellkasi fájdalom
- Rendszeres fejfájás
- Sápadt vagy sárgás bőr
- Hideg kezek és lábak
Az anémia akkor fordul elő, ha a vérben nincs elegendő hemoglobin vagy vörösvérsejt. Ez az alábbiak miatt történhet:
- A szervezet nem termel elegendő hemoglobint vagy vörösvérsejtet.
- Vérvesztés miatt gyorsabban veszít a szervezet vörösvérsejtet és hemoglobint, mint amennyit pótolni tud.
- A szervezet elpusztítja a vörösvérsejteket és a bennük lévő hemoglobint.
Kockázati tényezők, amelyek a vérszegénység kialakulásához vezethetnek
Az alábbi tényezők növelhetik az anémia kockázatát:
- Nem megfelelő étrend. Ha az étrend nem tartalmaz elég vasat, B-12-vitamint és folátot, akkor nőhet az anémia kialakulásának kockázata.
- Vékonybélproblémák. Olyan állapotok, amelyek befolyásolják a vékonybél tápanyagfelszívó képességét, növelhetik az anémia kockázatát (például Crohn-betegség, cöliákia).
- Menstruáció. Az erős menstruáció általában növeli az anémia kockázatát, mivel vörösvértest-veszteséget okoz.
- Terhesség. Terhesek, akik nem szednek folsavat és vasat tartalmazó multivitamint, nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
- Krónikus betegségek. A rák, vesebetegség, cukorbetegség és más krónikus állapotok növelik az anémia kockázatát. Lassú, tartós vérveszteség fekély vagy más belső ok miatt vasraktárakat üríthet ki, ami vashiányos anémiát okozhat.
- Családi anamnézis. Ha a családban örökletes anémia (például sarlósejtes vérszegénység) fordul elő, nőhet az örökletes anémia esélye.
- Egyéb tényezők. Bizonyos fertőzések, vérbetegségek és autoimmun állapotok növelhetik az anémia kockázatát. A túlzott alkoholfogyasztás, mérgező vegyi anyagokkal való érintkezés és bizonyos gyógyszerek szedése szintén negatívan hathat a vörösvértest-termelésre.
- Életkor. A 65 év felettiek fokozott kockázatnak vannak kitéve.
Hogyan diagnosztizálják a vérszegénységet?
Az anémia diagnosztizálásához fizikális vizsgálatokon túl vérvizsgálatokra is szükség lesz. Rendszerint az alábbi vizsgálatok alkalmazhatók a vérszegénység azonosítására:
- Teljes vérkép (CBC). Ezzel a vizsgálattal megállapítják a vérmintában lévő vérsejtek számát. Mérik a vörösvértestek mennyiségét (hematokrit) és a vér hemoglobinszintjét.
- Vérvizsgálat a vörösvértestek méretének, színének és alakjának elemzésére.
Ha a fenti vizsgálatokkal kimutatható a vérszegénység, további vizsgálatokra lehet szükség annak megállapítása érdekében, hogy mi okozza az állapotot.
Bizonyos esetekben csontvelőminta elemzésére vagy a vérképző szerv, a lép funkciójának a vizsgálatára is szükség lehet az anémia diagnosztizálásához.
A vérszegénység lehetséges szövődményei
Megfelelő kezelés hiányában az anémia számos egészségügyi problémát okozhat:
- Súlyos fáradtság. A súlyos anémia ellehetetlenítheti a mindennapi tevékenységeket.
- Terhességi szövődmények. A foláthiányos anémiában szenvedő terheseknél nagyobb lehet a koraszülés kockázata.
- Szívproblémák. Az anémia gyors vagy szabálytalan szívverést (aritmiát) okozhat, mivel a szívnek több vért kell pumpálnia a vér alacsony oxigénszintje miatt. Ez szívmegnagyobbodáshoz vagy szívelégtelenséghez vezethet.
Súlyos esetekben a vérszegénység végzetes lehet, ami miatt elengedhetetlen a megfelelő kezelése ennek az állapotnak.
Megelőzhető-e a vérszegénység?
Sok anémiatípus nem előzhető meg, de az egészséges étrend segíthet a vashiányos és vitaminhiányos anémiák megelőzésében. Az egészséges étrend összeállításakor figyeljünk arra, hogy az alábbi tápanyagokat kellő mennyiségben tartalmazza:
- Vas. Vasban gazdag ételek a marha- és egyéb húsok, bab, lencse, vassal dúsított gabonafélék, sötétzöld leveles zöldségek és aszalt gyümölcsök.
- Folsav. Ez a tápanyag gyümölcsökben, gyümölcslevekben, sötétzöld leveles zöldségekben, zöldborsóban, vesebabban, földimogyoróban és dúsított gabonatermékekben található meg.
- B-12-vitamin. B-12-vitaminban gazdag ételek: hús, tejtermékek, dúsított gabonafélék és szójatermékek.
- C-vitamin. C-vitaminban gazdag ételek: citrusfélék és leveik, paprika, brokkoli, paradicsom, dinnyefélék és eper. Ez a vitamin segíti a vas felszívódását.
Amennyiben úgy érezzük, hogy nem tudunk gondoskodni megfelelően a fentiek szerint összeállított étrenddel a kellő vitaminbevitelről, beszélnünk kell a háziorvosunkkal, aki segít abban, hogy megfelelő összetételű multivitamin szedését tudja javasolni. Amennyiben szükségesnek látja a háziorvosunk a szakorvosi ellátást javasolja a konzultációt belgyógyásszal vagy dietetikussal.
