Demencia
Mi okozhat demenciát és megelőzhető-e?
A demencia meglehetősen összetett egészségügyi állapot, amely számos tünetet ölel fel, és jelentős hatással lehet az érintett személyek életére. Nem egy konkrét betegséget takar, hanem demenciaként egy tünetcsoportot említhetünk, amely a memóriát, a gondolkodást, valamint a szociális képességeket érinti. Az életminőség romlásának megelőzése érdekében fontos megismernünk a demencia jeleit és a megelőzés lehetőségeit.
Mi az oka annak, ha kialakul a demencia?
Milyen tünetekben nyilvánulhat meg a demencia?
Demenciaszerű állapotok, amelyek visszafordíthatók
Milyen módja lehet a demencia megelőzésének?
Milyen állapot a demencia?
A demencia összetett egészségügyi állapot, olyan tünetegyüttessel, amelyek megnehezíthetik a mindennapi tevékenységek elvégzését, és rontják az életminőséget. Fontos megjegyezni, hogy a demencia különböző betegségek következményeként alakulhat ki.
A demencia korai tünete általában a memóriavesztés. Azonban az önmagában megjelenő memóriavesztés nem feltétlenül jelenti azt, hogy demenciáról van szó. A memóriavesztésnek többféle oka is lehet.
A demencia fogalma nem egy konkrét betegséget takar, hanem a memória romlásában, a kognitív képességekben, valamint a szociális együttműködés hanyatlásában megnyilvánuló tünetcsoport észlelhető azon a személyen, akit érint ez az állapot.
Azoknál, akiknél demencia jelentkezik, a tünetek zavarják a mindennapi életet. A demencia nem egy konkrét betegség, több különböző betegség is okozhat demenciát.
Mi az oka annak, ha kialakul a demencia?
A demenciát alapjában véve az okozza, hogy sérül, vagy megszűnik valami miatt az agyunk idegsejtjei között a kapcsolat. A demencia tünetei attól függenek, hogy az agynak melyik területén következik be az idegsejtek között ez a változás. A demencia nem azonos módon nyilvánul meg mindenkinél.
A demenciát gyakran közös jellemzőik alapján csoportosítják. Csoportosíthatók az agyban lerakódott fehérje vagy fehérjék alapján, vagy aszerint, hogy az agyunknak melyik részét érinti a károsodás.
Vannak olyan betegségek, amelyek a demenciához hasonló tünetekkel járnak, sőt bizonyos gyógyszerek is kiválthatnak demenciára emlékeztető reakciót.
Olyan egyszerű okokat is meg kell említenünk, mint az elégtelen vitamin- vagy ásványianyag-bevitel, mert akár ezek is okozhatnak a demenciára jellemző tüneteket. Ezekben az esetekben a demencia tünetei kezeléssel javulhatnak.
Milyen tünetekben nyilvánulhat meg a demencia?
Mivel különféle okok válthatják ki, a demencia tünetei is eltérők, rendszerint az alapbetegségtől függenek. A leggyakrabban előforduló tünetek a következő kategóriákba sorolhatók:
Kognitív változások
- Memóriavesztés, amelyet általában mások észlelnek.
- Kommunikációs problémák vagy a szavak megtalálásának nehézségei.
- A vizuális és térbeli tájékozódási képességek hanyatlása miatt előforduló eltévedés.
- Gondolkodással vagy a problémamegoldással kapcsolatban észlelt nehézségek.
- Összetett feladatok végrehajtásakor tapasztalt elakadások és zavarok.
- Tervezési és szervezési nehézségek.
- Rossz koordinációskészség és ingatag mozgáskontroll.
- Zavartság és dezorientáltság.
Pszichológiai változások
- Személyiségváltozás.
- Depresszió.
- Szorongás.
- Nyugtalanság.
- Nem megfelelő viselkedés.
- Üldözési mánia, más néven paranoia.
- Olyan dolgok látása, amelyek nincsenek ott, azaz hallucináció.
A tünetek észlelése esetén fontos felkeresni a neurológus szakorvost. A pontos diagnózis kulcsfontosságú, hiszen bizonyos egészségügyi állapotok, amelyek demenciaszerű tüneteket okoznak, kezelhetők és a hanyatlás esetükben visszafordítható.
Demenciaszerű állapotok, amelyek visszafordíthatók
Az alábbi esetekkel együtt járhatnak olyan demenciaszerű tünetek, amelyek a megfelelő kezeléssel visszafordíthatók:
- Fertőzések és immunrendszeri rendellenességek. Demenciaszerű tünetek alakulhatnak ki láz vagy a szervezet fertőzéssel szembeni védekezési reakciójának egyéb mellékhatásai miatt. A sclerosis multiplex és egyéb olyan állapot is előidézhet demenciára emlékeztető memóriavesztéssel járó vagy zavart mentális állapotokat, amikor a szervezet immunreakciója az idegsejteket is érinti.
- Anyagcsere- vagy endokrin problémák. A pajzsmirigyproblémákkal és alacsony vércukorszinttel küzdő embereknél demenciaszerű tünetek vagy egyéb személyiségváltozások alakulhatnak ki. Ez igaz azokra is, akiknél túl alacsony vagy túl magas a nátrium- vagy kalciumszint, illetve problémáik vannak a B-12 vitamin felszívódásával.
- Egyes tápanyagok alacsony szintje. Bizonyos vitaminok vagy ásványi anyagok nem megfelelő bevitele demenciára emlékeztető tüneteket okozhat. Ilyen a tiamin, más néven B-1 vitamin hiánya, amely az alkoholbetegség egyik velejárója. A B-6 vitamin, a B-12 vitamin, a réz vagy az E-vitamin hiánya, kiszáradáshoz is vezető elégtelen folyadékfogyasztás szintén okozhat demencia jellegű tüneteket.
- Gyógyszerek mellékhatása. Egyes gyógyszerek mellékhatása, gyógyszeres kezelésre adott reakció vagy több gyógyszer együttes hatása is előidézhet demenciaszerű tüneteket.
- Subdurális hematóma. Amikor baleset vagy egyéb sérülés miatt az agykoponya és az agy között lévő szubdurális térben sérülés miatt vérzés és vérömleny alakul ki az agyhártya alatt . A subduralis vérzés tünetei hasonlóak lehetnek a demenciához.
- Agydaganat. Ritkán előfordulhat, hogy a demencia agydaganat okozta károsodás eredményeként alakul ki.
- Normál nyomású hydrocephalus. Ez az állapot akkor alakul ki, ha az agy-gerincvelői folyadék felhalmozódik az agykamrákban. Járási problémákat, húgyhólyag-kontrollálási nehézségeket és memóriavesztést okozhat az állapot.
Progresszív demenciák
A progresszív demenciák idővel súlyosbodnak. Az alábbi típusú demenciákra jellemző, hogy egyre kevésbé van esély az állapot visszafordítására az állapot súlyosbodásával:
- Alzheimer-kór. Ez a demencia leggyakoribb oka. Az Alzheimer-kór kialakulása miatt az agyban plakkok és fonatok találhatók. A plakkok egy béta-amiloid nevű fehérje csomói. A fonatok a tau fehérjéből álló szálas masszák. Vélhetően ezek a csomók károsítják az egészséges agysejteket és az azokat összekötő rostokat.
- Vaszkuláris demencia. Ezt a demencia típust az agyat vérrel ellátó erek károsodása okozza. Az érrendszeri problémák stroke-ot okozhatnak vagy az agy fehérállományának rostjait károsítva okozhatnak neurológiai problémákat. A vaszkuláris demencia leggyakoribb tünetei közé tartoznak a problémamegoldási nehézségek, a lassú gondolkodás és a koncentrálóképesség hanyatlása és a szervezőkészség hiánya. Ezek általában jobban szembetűnők, mint a memóriazavar.
- Lewy-testes demencia. A második leggyakoribb ok, amely demenciát vált ki. A Lewy-testek ballonhoz hasonló fehérjecsomók az idegsejtekben. A gyakori tünetek közé tartozik az álmok megélése alvás közben és olyan dolgok látása, amelyek nincsenek ott, más néven vizuális hallucináció. A tünetek közé tartoznak a figyelemzavar és fókuszvesztési problémák. Egyéb jelek közé tartozik a koordinálatlan vagy lassú mozgás, a reszketés (tremor) és az izommerevség, más néven parkinsonizmus.
- Frontotemporális demencia. Ez olyan betegségek csoportja, amelyek az agy frontális (homloklebeny) és temporális lebenyeinek (halántéklebeny) idegsejtjeinek és azok kapcsolatainak lebomlásával jellemezhetők. Ezek a területek a személyiséggel, viselkedéssel és a beszélt nyelvvel állnak kapcsolatban. A tünetek leggyakrabban a viselkedés megváltozásában, személyiségzavarban, gondolkodási problémákban, ítélőképesség zavarában, a beszélt nyelv és annak megértési nehézségeiben, valamint a mozgáskoordinációban és a mozgás jellegében mutatkoznak meg.
- Kevert demencia. A kevert demenciával diagnosztizált személyeknél kimutatható lehet az Alzheimer-kór, a vaszkuláris demencia és a Lewy-testes demencia is. További kutatások folynak azt illetően, hogyan befolyásolja a kevert demencia a tüneteket.
Egyéb rendellenességek, amelyek demenciához kapcsolódnak
- Huntington-kór. A Huntington-kór olyan betegség, amelyet genetikai változás okoz. A betegség az agy és a gerincvelő bizonyos idegsejtjeinek pusztulásához vezet. A tünetek közé tartozik a kognitív (gondolkodási) képességek csökkenése. A tünetek általában 30 vagy 40 éves kor körül jelentkeznek.
- Traumás agysérülés (TBI). Ezt az állapotot leggyakrabban ismétlődő fejtrauma okozza például bokszolók, futballisták vagy katonák esetében.
- Creutzfeldt-Jakob-betegség. Ez egy ritka agyi rendellenesség. Az állapotot valószínűleg fertőző fehérjék, úgynevezett prionok lerakódása okozza. Ennek a halálos betegségnek a tünetei általában 60 éves kor után jelentkeznek.
- Parkinson-kór. A Parkinson-kórban szenvedők közül sokan végül demenciás tüneteket is mutatnak. Ilyenkor Parkinson-kór demenciáról beszélünk.
Milyen módja lehet a demencia megelőzésének?
Bár a demencia progresszív és gyakran visszafordíthatatlan, vannak olyan életmódbeli tényezők, amelyek csökkenthetik kialakulásának a kockázatát.
Az alábbiak hasznosak lehetnek:
- Tartsa az elméjét aktívan. A szellemileg serkentő tevékenységek késleltethetik a demencia kialakulását és mérsékelhetik annak hatásait. Töltsön időt olvasással, rejtvények megoldásával, szójátékokkal vagy tanuljon idegen nyelveket.
- Legyen fizikailag és társadalmilag aktív. A fizikai aktivitás és a társas interakciók is alkalmasak arra, hogy megelőzzük, vagy elodázzuk a demencia kialakulását. Törekedjen heti 150 perc aktív testmozgásra.
- Hagyja abba a dohányzást. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a dohányzás a középkorúak és idősebbek körében fokozza az érrendszeri betegségek kockázatát. Minél fiatalabb korban hagyunk fel a dohányzással, annál több kellemetlen egészségügyi problémát kerülhetünk el idősebb korunkban.
- Fogyasszon elegendő vitamint. A megfelelő vitaminbevitel elengedhetetlen az egészség megőrzéséhez mindegyik életszakaszunkban. Egyes tanulmányok szerint azoknál, akiknek a vérében alacsony a D-vitamin szintje, nagyobb a kockázata az Alzheimer-kór és más demenciák kialakulásának is. Egyeztessen a háziorvosával vagy forduljon táplálkozási tanácsadó szakemberhez, mielőtt D-vitamin bevitelét növelné. Érdemes beépíteni étrendkiegészítőként a B-vitamin komplexet és a C-vitamint is.
- Kezelje a kardiovaszkuláris kockázati tényezőket. Ne hagyja kezeletlenül a már diagnosztizált magas vérnyomást, a magas koleszterinszintet és a cukorbetegséget. Fogyjon le, ha túlsúlyos.
- A mentális egészség fenntartása is fontos. Forduljon orvosához, ha depressziós vagy szorong, a mielőbbi kezelés érdekében. Amennyiben alkoholhasználati zavarokkal küzd, kérje addiktológus szakember segítségét, hogy a problémával meg tudjon küzdeni egészsége érdekében.
- Kövessen egészséges étrendet. Gondosan összeállított étrend, mint például a mediterrán diéta, elősegítheti az egészséget és csökkentheti a demencia kialakulásának kockázatát. A mediterrán étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és omega-3 zsírsavakban, amelyek gyakran megtalálhatók bizonyos halakban és diófélékben. Ez a fajta étrend javítja a kardiovaszkuláris egészséget, ami szintén segíthet csökkenteni a demencia kockázatát.
- Törekedjen a rendszeres, jó minőségű, pihentető alvásrend kialakítására. Gyakoroljon jó alváshigiéniát. Konzultáljon szakemberrel, ha hangosan horkol, vagy ha alvás közben időnként leáll a légzése, vagy levegő után kapkod (alvási apnoé).
- Kezelje a hallásproblémákat. Akik halláskárosodással küzdenek, nagyobb az esélyük arra, hogy kognitív hanyatlás alakul ki náluk. A diagnosztizált hallásvesztés korai kezelése, például hallókészülék használata, csökkentheti a mentális hanyatlás kockázatát.
- Fontos a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint rendszeres ellenőrzése és megfelelő kezelése: Mivel ezek a tényezők hatással lehetnek az agyi vérkeringésre és a demencia kialakulására.
Nagyon fontos, hogy a jellegzetes tünetek felismerésekor forduljunk a háziorvoshoz, aki szükség esetén javasolni tud további lépéseket és szakorvosi kezelést rendelhet el.
A demencia korai felismerése és a tünetek kezelése jelentősen javíthat az érintett személyek életminőségén. A gyógyszeres kezelés és a megfelelő terápiák segíthetnek a tünetek enyhítésében, és lassíthatják a betegség előrehaladását.
