Diszbiózis
A bélflóra egyensúlyában keletkező zavar oka és kezelése
A testünk felszínén és a szervezetünkön belül is számos ártalmatlan baktérium telepszik meg és él velünk szimbiózisban. Ezeknek a baktériumoknak a többsége pozitív hatással van az egészségünkre és valamilyen módon részt vesz az életfolyamatainkban. Ha azonban felborul ezeknek a mikroorganizmusoknak az egyensúlya, igen kellemetlen tüneteket produkáló diszbiózis léphet fel.
Milyen egészségügyi állapot a diszbiózis
Mi okozza a diszbiózist és elsősorban kiket veszélyeztet
Milyen tünetek kísérik a diszbiózist?
Hogyan diagnosztizálják a diszbiózist?
Hogyan kezelhető a diszbiózis?
A kezelésnek része-e az étrendváltoztatás?
Milyen szövődményei lehetnek a diszbiózisnak?
Milyen egészségügyi állapot a diszbiózis
Régebben ezt a velünk együtt élő mikroorganizmus közösséget összefoglaló néven mikroflórának neveztük, a modern elnevezése mikrobiom. Az ezt alkotó szervezetek a szabad szemmel nem látható mikroorganizmusok a mikrobák pedig mai elnevezéssel a mikrobióták.
Diszbiózis általában akkor fordul elő, amikor az emésztőszervrendszerünknek a gyomor-bél traktusában élő mikrobióták egyensúlya felborul. A diszbiózis következtében kialakuló gyomorrontás általában enyhe lefolyású, átmeneti állapot, amely magától is gyógyul.
Sok esetben a testünk külön kezelés nélkül is képes helyreállítani az egyensúlyt. Ha azonban a tünetek súlyosabbra fordulnak, mindenképpen háziorvoshoz kell fordulnunk a pontos diagnózis és a megfelelő kezelés érdekében.
Mi okozza a diszbiózist és elsősorban kiket veszélyeztet
A mikrobioták egyensúlyának bármilyen okból bekövetkező zavara diszbiózist okozhat.
Az alábbi okok miatt alakulhat ki diszbiózis a gyomor-bél traktusban:
- fehérje, cukor vagy élelmiszer-adalékanyagok szokásosnál nagyobb mennyiségű bevitelével járó étrendbeli változás
- növényvédő szerek, vegyszerek véletlenszerű bevitele a szervezetbe mosatlan gyümölcs elfogyasztásával
- megszokottnál nagyobb mennyiségű alkoholtartalmú ital elfogyasztása egy napon belül
- új gyógyszerek, például antibiotikumok, amelyek hatással vannak a bélflórára
- rossz szájhigiénia, amely lehetővé teszi a baktériumok túlzott elszaporodását a szájban
- magas szintű stressz vagy szorongás, amelyek gyengíthetik az immunrendszert
- védekezés nélküli szexuális együttlét, amely során káros baktériumok juthatnak a szervezetünkbe
Diszbiózis kialakulhat a bőrünkön is, nem csupán a tápcsatornánkban. Ezt a jellegű diszbiózist okozhatja az, hogy káros baktériumokkal kerülünk kontaktusba, de akár olyankor is bekövetkezhet, ha egyetlen baktériumfaj túlzottan elszaporodik a bőrünk felületén.
A Staphylococcus aureus baktérium például túlszaporodhat a bőrünkön vagy az orrnyálkahártyánkon, és staphylococcus fertőzést okozhat. A Gardnerella vaginalis baktériumok kiszoríthatják az egészséges baktériumokat a hüvelyben, ami hüvelyi égést, viszketést és folyást eredményezhet.
Milyen tünetek kísérik a diszbiózist?
A tüneteink attól függően változnak, hogy a makrobióták egyensúlyának a zavara a szervezetünk melyik részét érinti.
Ezenkívül változhatnak tüneteink attól függően is, hogy mely mikroorganizmusainknak az egyensúlya borul fel.
Gyakran előforduló tünetek diszbiózis esetén:
- rossz lehelet (halitózis)
- gyomorrontás
- hányinger
- székrekedés
- hasmenés
- puffadás
- vizelési nehézségek
- hüvelyi vagy végbélviszketés
- mellkasi fájdalom
- kiütés vagy bőrpír
- fáradtság
- koncentrációs nehézség
- szorongás
- depresszió
Hogyan diagnosztizálják a diszbiózist?
A háziorvos az alábbi diagnosztikai vizsgálatok elvégzésének bármelyikét kérheti:
A vizelet szerves savtartalmának a vizsgálata
A vizeletmintában bizonyos baktériumok által termelt savak jelenlétét vizsgálják. Ha rendellenes szerves sav szintet mutatnak ki a vizeletben, az azt jelentheti, hogy bizonyos baktériumok túlszaporodtak a szervezetünkben.
Átfogó székletvizsgálat
A székletmintából a baktériumokat vagy gombákat mutatják ki e vizsgálat során és azt vizsgálják, hogy a mikrobióták egyensúlyban vannak-e.
Hidrogén kilégzési teszt
Az orvos cukoroldatot (laktulóz) itat a pácienssel, majd egy speciális műszerbe kell meghatározott időnként fújnia. A műszerbe lélegzett levegőben a baktériumok által termelt hidrogéngáz mennyiségét vizsgálják. A hidrogéngáz szintjéből állapítják meg, hogy kimutatható-e a mikrobióták egyensúlyának a hiánya. Ezt a tesztet gyakran használják a vékonybélben a baktériumok túlszaporodásának (SIBO) a vizsgálatára.
Az orvos baktérium- vagy szövetmintát (biopsziát) is vehet az aktív fertőzés területéről, hogy megállapítsa, milyen baktériumok okozzák a fertőzést.
Hogyan kezelhető a diszbiózis?
Ha a bakteriális egyensúlyhiány egy adott gyógyszerkészítmény miatt következik be, az orvos javasolhatja a gyógyszer szedésének felfüggesztését annak érdekében, hogy a szervezetünkben a mikrobiom egyensúlya helyreálljon.
A belgyógyász szakorvos írhat fel olyan gyógyszereket is, amelyek segítenek a mikróbáink egyensúlyának a szabályozásában:
- ciprofloxacin hatóanyagtartalmú antibiotikum a diszbiózis okozta bélfertőzések kezelésére szolgál
- rifaximin a diszbiózissal gyakran összefüggő irritábilis bél szindróma (IBS) tüneteinek kezelésére szolgáló antibiotikum
- co-trimoxazole tartalmú antibiotikum a diszbiózis miatt kialakuló bél- és húgyúti fertőzések kezelésére való
A kezelésnek része-e az étrendváltoztatás?
Ha az étrendünk hozzájárult a baktériumegyensúlyhiány kialakulásához, a kezelőorvos segít az állapotunk javulásához szükséges étrend kidolgozásában.
Ez nem csupán arról gondoskodik, hogy kellő mennyiségben jussunk megfelelő minőségű tápanyaghoz, vitaminokhoz és ásványianyagokhoz, hanem a baktériumflóránk egyensúlyának a helyreállítására és fenntartására is alkalmas.
Ennek az étrendnek tartalmaznia kell:
- B-komplex vitaminokat, például B-6 és B-12
- kalciumot
- magnéziumot
- béta-karotint
- cinket
Az étrendedbe beépíthető élelmiszerek közé tartozik:
- sötét levelű zöldségek, például spenót és kelkáposzta
- halak, például lazac és makréla
- friss húsok (nem feldolgozott húskészítmény)
Kerülendő élelmiszerek közé tartozik:
- feldolgozott húsok, például felvágottak és sózott vagy konzerv húsok
- szénhidrátok kukoricából vagy kenyérből
- bizonyos gyümölcsök, például szőlő
- tejtermékek, például joghurt, tej és sajt
- magas cukortartalmú ételek és szirupok
A pre- és probiotikumok is hozzájárulnak a mikrobióták egyensúlyának a fenntartásához. Ezek a táplálékkiegészítők baktériumkultúrákat tartalmaznak. Egyeztesd a háziorvossal vagy a gasztroenterológus szakorvossal, hogy melyik típusú pre- vagy probiotikum-készítményre van szükséged ahhoz, hogy a szervezeted mikrobiomjában az egyensúly helyreálljon és fenn is maradjon.
Milyen szövődményei lehetnek a diszbiózisnak?
A diszbiózis szoros kapcsolatban áll bizonyos betegségekkel és állapotokkal, például
- irritábilis bél szindróma (IBS)
- bélbetegségek
- candida
- cöliákia
- szivárgó bél szindróma
- cukorbetegség
- elhízás
- policisztás ovárium szindróma (PCOS)
- bőrbetegségek, például ekcéma
- májbetegségek
- szívbetegségek vagy szívelégtelenség
- késői demencia
- Parkinson-kór
- vastagbél- vagy végbélrák
A diszbiózis állapota rendszerint gyógyszeres kezeléssel, valamint életmódbeli változtatásokkal gyorsan javítható. Ha azonban kezeletlen marad, krónikus állapotokhoz vezethet, amelyek miatt akár IBS is kialakulhat.
Fontos, hogy orvoshoz forduljunk, amikor szokatlan vagy tartós gyomorfájdalmat vagy bőrirritációt tapasztalunk. Minél hamarabb diagnosztizálják a diszbiózist, annál kisebb az esélye, hogy további szövődmények alakuljanak ki.
Diszbiózis megelőzése
- Antibiotikumot kizárólag orvos felügyelete mellett szabad szedni.
- Kérdezd meg a háziorvost, hogy javasolja-e neked pre- vagy probiotikum táplálékkiegészítők szedését.
- Fogyasszunk kevesebb alkoholt, mert megzavarhatja a bélbaktériumok egyensúlyát.
- Gondoskodj a napi szájhigiéniáról, hogy megakadályozd a baktériumok túlzott elszaporodását a szájüregben.
- Mindig használj óvszert, hogy megakadályozd a nemi úton terjedő bakteriális vagy gombás fertőzések terjedését.
