Kiváltó okok, tünetek, kezelés
Garatgyulladás az orvosi kifejezés a torokgyulladásra. A garatgyulladás a torok hátsó részét, a garatot bélelő nyálkahártya gyulladása. A garatgyulladás kellemetlen, kaparó, torokszárazság érzéssel jár. A torokban érzett erős fájdalom miatt kellemetlen a nyelés is. A garatgyulladás kezelése annak függvénye, hogy mi váltja ki. A garatgyulladás gyakran előforduló állapot, és csak ritka esetben ad aggodalomra okot.
A garatgyulladás okai és előfordulása
A garatgyulladás tipikus tünetei
Hogyan diagnosztizálják a garatgyulladást?
A garatgyulladás kezelése és az otthoni gyógymódok
Hogyan lehet megelőzni a garatgyulladást?
Okozhat torokgyulladást vírus, például szokványos megfázás, valamint bakteriális fertőzés, például az A-csoportú Streptococcus. A vírusos garatgyulladás akár magától is gyógyulhat nagyjából egy héten belül.
Amennyiben háziorvoshoz fordulunk torokfájással, az orvos megállapítja a torokgyulladást kiváltó okot, amely segít leszűkíteni számára a kezelési lehetőségeket.
A közönséges náthát kiváltó gyakori vírusok okozhatnak garatgyulladást. Ide sorolhatjuk a rhinovírust, koronavírust vagy parainfluenza vírust.
Torokgyulladással járhat az adenovírus fertőzés, amely az általános megfázáson túl, akár kötőhártya-gyulladást is okozhat.
Az influenza kísérő tünete is lehet garat-, azaz torokgyulladás.
Az Epstein-Barr vírus okozza a mononucleosis nevű járványos vírusfertőzést, amely számos influenza-szerű tünetet válthat ki. Ez a vírus nyál útján terjedhet. Átterjedhet tehát ez a fertőző betegség egyik személyről a másikra közös evőeszközhasználattal, de akár köhögés és tüsszentés útján, vagy csókolózással. A mononucleosis, vagy (Pfeiffer-féle) mirigyláz nevű betegséget éppen emiatt nevezik „csókbetegségnek” is. Leginkább a tizenéveseket és fiatal felnőtteket érinti.
Bár kevésbé gyakori, bakteriális fertőzés is okozhat garatgyulladást. Az A-csoportú Streptococcus baktérium is lehet felelős a gyermekek körében a garatgyulladás kialakulásáért. Ezt a garatgyulladást, amelyet a Streptococcus-fertőzés vált ki, gyakran emlegetjük szintén torokgyulladásként.
Felsorolunk néhány olyan bakteriális fertőzést, amelyek szintén okozhatnak garatgyulladást:
Vannak tényezők és körülmények, amelyek fogékonyabbá tehetnek bennünket a garatgyulladás kialakulására. Az alábbi kórelőzményeket tekinthetjük kockázatnövelőnek ezek közül:
Mind a vírusos, mind a bakteriális garatgyulladás fertőző. A garatgyulladást okozó mikroorganizmusok általában az orrban és a torokban élnek. Amikor a beteg köhög vagy tüsszent, a vírus vagy baktérium a szervezetéből nagy sebességgel jut ki a levegőbe.
Megfertőződhetünk a levegőben lebegő, a tárgyakon megtapadó, vagy beteg megérintése útján a saját szervezetünkbe a kezünkkel bevitt baktériumok és vírusok által. Ezért rendkívül fontos, hogy közösségben tartózkodást vagy tömegközlekedéssel utazást követően mindig alaposan mossunk kezet mielőtt étkezünk vagy az arcunkat, szemünket a kezünkkel érintenénk.
A fertőződést követően még nem mutatjuk azonnal a tüneteket, de már mi magunk is fertőzők lehetünk, mivel néhány napos lappangási idővel is számítanunk kell a garatgyulladás kapcsán.
Fontos, hogy garatgyulladás esetén az orvos tanácsait és javaslatát követve maradjunk távol a közösségtől, lehetőleg a kezelés teljes ideje alatt és az első láztalan napot, valamint az antibiotikum kezelés befejezését követően még legalább 24 órán keresztül.
A garatgyulladás legjellemzőbb tünete a torokfájás, a kaparó és égő torok, valamint az ezek miatt kellemetlen nyelés.
A fertőzés típusától függően további tünetek is jelentkezhetnek:
A mononucleosissal összefüggő garatgyulladásnak további tünetei is lehetnek:
A bakteriális garatgyulladás tünetei lehetnek:
A torokfájásnak számos oka lehet. Jóllehet vírusfertőzés a garatgyulladás leggyakoribb oka, mégis elengedhetetlen az alapos vizsgálat a torokgyulladás tényleges okának az azonosításához. A helyes diagnózis elengedhetetlenül fontos a betegség sikeres kezelése érdekében.
A háziorvos vagy a fül-orr-gégész szakorvos rendszerint fizikális vizsgálattal kezdi a garatgyulladás diagnosztizálását. Kikérdezi a beteget a panaszairól, számba veszi az aktuális tüneteket, megvizsgálja a páciens torkát, fülét és orrát, mert ezeken a területeken jól láthatók az orvos számára a fertőzés jellegzetességei, jelei és nyomai.
Amikor a beteg tünetei és a fertőzésének a jelei egyértelműen vírusfertőzésre utalnak, az orvos várhatóan nem rendel el további vizsgálatokat.
Ha az orvos a betegség hátterében bakteriális fertőzésre gyanakszik, akkor torokkenetet vehet a diagnózis megerősítéséhez. A beteg torkából vett kenet mintát laboratóriumban elemzik.
A garatgyulladás kezelése attól függ, hogy mi az oka a megbetegedésnek.
Bakteriális fertőzések esetén az orvos előírhat antibiotikumkezelést. Az antibiotikum segít enyhíteni a tüneteket és megelőzni a szövődmények, például a reumás láz kialakulását.
Fontos, hogy az előírt ideig szedni kell az antibiotikumot ahhoz, hogy a fertőzés teljes mértékben megszűnjön és ezzel megelőzzük a felülfertőződést.
A vírusos garatgyulladás nem reagál az antibiotikumokra, és általában magától elmúlik. Azonban vény nélkül kapható fájdalom- és lázcsillapító készítmények az orvos javaslatára, az előírt ideig és a tünetek enyhítésére szedhetők.
Milyen otthoni gyógymódokkal lehet a gyógyulást elősegíteni?
Mindenképpen maradjunk otthon a kezelés időtartama alatt, hogy semmiképpen ne fertőzzünk meg másokat a közösségben. Az otthoni kezelés része kell legyen:
A garatgyulladás kialakulásának kockázata a következőképpen mérsékelhető:
A fentiekben ismertetett tünetek észlelése esetén mindenképpen forduljunk mielőbb orvoshoz annak érdekében, hogy a közösségünkben ne fertőzzünk meg másokat, és a járványos időszakban minél hamarabb meg tudjuk fékezni a betegség terjedését.