Tünetek, okok és megelőzés

A hirsutizmus betegség a nőknél hormonális rendellenesség hatására jelentkező állapot. Legfőbb tünete ennek a betegségnek az, hogy a nő testén a férfiakéra emlékeztető helyeken, azaz az arcon, a mellkason és a deréktájon jelentkezik túlzott mértékű sötét vagy durva szőrzetnövekedés.

Milyen betegség a hirsutizmus?

Milyen tünetek utalhatnak a hirsutizmus betegségre?

Milyen okok állhatnak a hirsutizmus hátterében?

Hogyan diagnosztizálható a hirsutizmus betegség?

Kezelhető-e a hirsutizmus?

Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen hirsutizmusnak?

Milyen betegség a hirsutizmus?

A hirsutizmus leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy az érintett nő szája és álla környékén kiszőrösödés észlelhető. Hirsutizmus miatt a nőknél jelentkező  túlzott szőrnövekedés a férfi hormonok (androgének), elsősorban a tesztoszteron túltermelődéséből adódik. A hirsutizmus tünetei többféleképpen kezelhetők.  

Milyen tünetek utalhatnak a hirsutizmus betegségre?

A hirsutizmusnak szembetűnő  tünete az erős és sötét tónusú testszőrzet megjelenése a nő testének olyan tájain, ahol egyébként nem jellemző a szőrösödés a nők körében. E hormonzavar esetén az erős szőrzet elsősorban  arcon, a mellkason, a has alsó részén, a belső combokon és a hát alsó részén nő.

A magas androgénszint miatt a hirsutizmust idővel egyéb tünetek kialakulása is jellemzi, ezt a folyamatot virilizációnak nevezik. A virilizáció alatt azt értjük, hogy a nők férfias testi jegyekkel kezdenek rendelkezni. E férfias tulajdonságok lehetnek az alábbiak:

• Mélyülő hang
• Kopaszodás
• Aknes bőr
• A mellméret csökkenése
• Növekvő izomtömeg
• A csikló megnagyobbodása

Mindenképpen érdemes endokrinológus szakorvoshoz fordulni, amennyiben túl sok durva szőrzet jelenik meg az arcunkon vagy a testünkön. A túlzott arc- vagy testszőrzet gyakran egy mögöttes egészségügyi probléma tünete. Keresse fel a bőrgyógyász szakorvost vagy az endokrinológust, ha pár hónapon belül erőteljes vagy gyors szőrnövekedést tapasztal az arcán vagy a testén, vagy ha virilizáció jeleit észleli magán.

Milyen okok állhatnak a hirsutizmus hátterében?

A hirsutizmus betegség hátterében az esetek nagy részében egy nőgyógyászati betegség, a policisztás ovárium szindróma (PCOS) áll. Ez a rendellenesség gyakran már pubertáskorban jelentkezik és a nemi hormonok egyensúlyhiányát okozza. Ez a nőgyógyászati állapot diagnózis hiányában gyakran sok évig elhúzódik, és kísérő tüneteként jelentkezik a túlzott szőrnövekedés, rendszertelen menstruáció, elhízás, meddőség  és az is jellemző, hogy ciszták alakulnak ki miatta a petefészkekben.

A másik kiváltó oka a hirsutizmus állapotának a Cushing-szindróma. Ez akkor fordul elő, amikor a nő szervezetében a kortizolszint a normális értéket tartósan meghaladja. Kialakulhat ez a magas kortizol szint a mellékvesék rendellenes működése miatt, de akár bizonyos gyógyszeres kezelések miatt is lehet ez az érték az elfogadhatónál magasabb.

Okozhat hirsutizmust veleszületett mellékvese hiperplázia is. Ez az örökletes állapot a mellékvesék által termelt szteroid hormonok, köztük a kortizol és androgén abnormális termelésével jellemezhető.

Ritka esetben kialakulhat androgént termelő daganat a petefészkekben vagy a mellékvesékben, amely szintén a hirsutizmus okozója lehet.

Hirsutizmust okozhatnak például az endometriózis kezelésére használt gyógyszerkészítmények is.

Hogyan diagnosztizálható a hirsutizmus betegség?

A vérben lévő hormonszint vérvizsgálattal meghatározható, így a tesztoszteronhormon mennyisége is kimutatható, mint a hirsutizmus kiváltó oka.

A nőgyógyász szakorvos elvégzi a szokásos vizsgálatokat, és igyekszik ezekkel az alapos vizsgálatokkal meghatározni azt is, hogy nem daganat áll-e a hormonális egyensúlyhiány hátterében.

Kezelhető-e a hirsutizmus?

Amennyiben nem diagnosztizálnak endokrin rendellenességet, vagy egyéb nőgyógyászati, illetve daganatos betegséget a hirsutizmus hátterében, nincs szükség gyógyszeres kezelésre.

Alapjában véve a hirsutizmust kiváltó ok az, amely kezelést igényelhet.

Ha gyógyszeres kezelés válik szükségessé, az alábbiak jönnek leggyakrabban szóba:

• Fogamzásgátló készítmények: A fogamzásgátló tabletták vagy más hormonális fogamzásgátlók, amelyek ösztrogént és progesztint tartalmaznak, jól alkalmazhatók abban az esetben ha túlzott androgéntermelés váltja ki a hirsutizmus állapotát és tüneteit. Az orális fogamzásgátlókkal a kezelés gyakori azoknál a nőknél, akik egyelőre nem terveznek gyermekvállalást.
• Anti-androgének. Ezek a gyógyszerek blokkolják az androgének kötődését a receptorukhoz a szervezetben. Olykor az orális fogamzásgátlóval történő kezelést követően javasolja a kezelőorvost ezt a kezelési módot, amennyiben a fogamzásgátlóval nem érték el a kívánt eredményt. Lehetséges mellékhatások közé tartozik a menstruációs rendellenesség. Mivel ezek a gyógyszerek születési rendellenességeket okozhatnak, fontos a fogamzásgátlás alkalmazása szedésük során.
• Állandó szőrnövekedést gátló kenőcs. Az eflornitin tartalmú kenőcs vényköteles. Ezeket kifejezetten a nők arcán található túlzott szőrzetre használják. Közvetlenül az érintett bőrfelületre kell napi rendszerességgel felvinni. Lassítja az új szőrzet növekedését, de nem távolítja el a meglévő szőrt. Lézerterápiával kombinálva is használható a jobb eredmény eléréséhez.

A hirsutizmus miatt jelentkező nem kívánt szőrnövekedés ellen alkalmazhatók különféle szőrtelenítési módszerek mellett az alábbiak is, mert ezek hosszabb ideig tartó eredményt nyújtanak:

• Lézeres szőrtelenítő kezelés.
• Szőrtelenítés elektrolízissel.

Milyen szövődményei lehetnek a kezeletlen hirsutizmusnak?

A hirsutizmus érzelmileg megterhelő lehet. A nők érthető módon feszélyezve érezhetik magukat, és akár depresszióssá is válhatnak a nem kívánt szőrzet miatt.

Bár a hirsutizmus nem okoz fizikálisan szövődményeket, a hormonális egyensúlyhiány mögött álló betegség okozhat. Ha hirsutizmus mellett rendszertelenné válik a menstruáció, előfordulhat, hogy policisztás ovárium szindróma az oka a hormonális egyensúlyhiánynak, amely pedig a termékenységet gátolhatja.

Mivel egyes gyógyszerek okozhatnak születési rendellenességeket, egyeztesse a kezelőorvosával, hogy javasolja-e a gyermekvállalást abban az időszakban, amíg a diagnosztizált hirsutizmus gyógyszeres kezelése folyamatban van.