Laktózintolerancia
Mi váltja ki és hogyan kezelhető a laktózintolerancia
A laktózintolerancia, vagyis a tejcukor-érzékenység olyan emésztési rendellenesség, amely a tejtermékekben lévő tejcukor, vagyis a laktóz nem megfelelő emésztésében nyilvánul meg. Rendszerint az váltja ki ezt az emésztési zavart, ha túl alacsony mennyiségben termelődik a vékonybélben a laktáz enzim, amely a tejcukor (laktóz) lebontásáért felelős.
Mivel jár a tejcukor-érzékenység
A laktózintoleranciára utaló tünetek
Mi okozza a laktózintoleranciát?
Veleszületett vagy fejlődési laktázhiány
Hogyan diagnosztizálható a laktózintolerancia?
Hogyan kezelhető a laktózintolerancia?
Mivel jár a tejcukor-érzékenység
Általában az emberi szervezet alacsony laktázszint mellett is képes lehet a tejtermékek emésztésére, de ha túl alacsony mennyiségben termelődik ez az emésztőenzim a szervezetünkben akkor kialakul a laktózintolerancia. A tejcukor-érzékenység tüneteit a tejtermékek fogyasztása után tapasztalja az érintett személy.
Akinél kialakul a laktózintolerancia, nem képes teljesen megemészteni a tejtermékekben található tejcukrot.
Erre az emésztési zavarra a szervezet a tejtermék elfogyasztását követően, viszonylag rövid időn belül hasmenéssel, valamint a fokozott bélgázképződés miatt kialakuló puffadással reagál. Ezt az állapotot, vagyis a tejcukor nem megfelelő lebontása miatt bekövetkező felszívódási zavart laktóz-malabszorpciónak is nevezik.
A tejcukorérzékenység kellemetlenségekkel jár, de alapjában véve ártalmatlannak tekinthető.
A tápanyagok emésztése és visszaszívása a vékonybélben és a vastagbélben történik, vagyis az emésztőszervrendszerünknek ez a két szakasza jelentős szerepet játszik az elfogyasztott tápanyagok hasznosulásában. Azok a tápanyagok azonban, amelyeknek az emésztése és felszívódása a beleinkben nem következik be, egyszerűen kiürülnek a széklettel a szervezetünkből. Ez történik a tejcukor-érzékenyek esetében a tejtermékekben található laktózzal is, vagyis emésztetlenül távozik az érintett személy szervezetéből miután a tápcsatornáján egyszerűen végighalad.
A laktózintoleranciára utaló tünetek
A laktózintolerancia jelei és tünetei a tejtermék elfogyasztásától számított általában 30 percen, de legfeljebb két órán belül jelentkeznek. Ezek a tünetek a következők:
- Hasmenés
- Hányinger, és néha hányás
- Hasi görcsök
- Puffadás
- Fokozott bélgázképződés
Mi okozza a laktózintoleranciát?
Amikor az emésztésünk rendben működik, a laktáz enzim a tejcukrot két egyszerű cukorrá – glükózzá és galaktózzá – alakítja. Így megemésztődve ezek a bélfalon keresztül felszívódnak a véráramba.
A tejcukor-érzékenység akkor fordul elő, amikor a vékonybél nem termel elegendő laktáz enzimet a tejcukor (laktóz) megemésztéséhez.
Ha laktázhiányban szenvedünk, a táplálékkal bevitt laktóz a vastagbélbe kerül anélkül, hogy megemésztődne és felszívódna. A laktózintolerancia jeleit és tüneteit, vagyis a hasmenést és a fokozott bélgázképződést az váltja ki, amikor a vastagbélben élő baktériumok kölcsönhatásba lépnek az emésztetlen laktózzal.
A laktázhiányt kiváltó okok alapján háromféle laktózintoleranciát különböztetünk meg:
Elsődleges laktózintolerancia
Az elsődleges laktózintolerancia a tejcukorérzékenység leggyakrabban előforduló típusa. Csecsemőként, amikor a fő táplálék még az anyatej, megfelelő mennyiségben termel az érintettek szervezete laktáz enzimet.
Fokozatosan áll át a kisgyermek szervezete a változatos összetételű étrendre. Ezzel a folyamattal párhuzamosan csökken a laktázenzim termelése, de általában elegendő termelődik egész életünkben ahhoz, hogy megemésszük az étrendünk részét képező tejtermékekben lévő tejcukrot.
Az elsődleges laktózintolerancia esetében a laktáztermelés felnőttkorra élesen, a normális mértéket meghaladó mértékben esik vissza, ami megnehezíti a tejtermékek emésztését.
Ez a laktózintolerancia akkor fordul elő, amikor a vékonybélben a laktáz termelése betegség, sérülés vagy a vékonybelet érintő műtét miatt csökken a normális szint alá.
Másodlagos laktózintoleranciát kiváltó betegség lehet bélfertőzés, cöliákia, a bélbaktériumok felszaporodása vagy összetételének negatív változása és a Crohn-betegség. Idővel az alapbetegség kezelése helyreállíthatja a laktázszintet, és a tünetek enyhüléséhez vezethet.
Veleszületett vagy fejlődési laktázhiány
Ideiglenes laktózintoleranciának tekinthető az a veleszületett laktázhiány, amely miatt a csecsemők laktózintoleranciával születnek.
Ez a fejlődési laktázhiány azokra a csecsemőkre jellemző, akik 34 hetes magzati kor előtt születnek. A koraszülött csecsemőknél is előfordulhat laktózintolerancia, mivel a laktázt termelő sejtek a harmadik trimeszter végéig nem fejlődnek ki. Ezeknek a koraszülötteknek a szervezete nem képes laktázt termelni. Idővel, amint ennek az enzimnek a termelése megkezdődik a bélben a probléma megszűnik.
A veleszületett laktózintolerancia tovább adódhat a szülőről az utódnak autoszomális recesszív öröklődési mintázat szerint. Ez azt jelenti, hogy például ez az emésztési zavar úgy öröklődik, hogy mindkét szülő hordozza a gént, amely a betegségért felelős, de magát a betegséget vagy a tünetegyüttest egyikük sem mutatja.
Hogyan diagnosztizálható a laktózintolerancia?
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a tejtermékek fogyasztását követően röviddel hasmenésünk van, vagy fokozott bélgázképződés kellemetlen tünete jelentkezik, gyanakodhatunk arra, hogy laktózintoleranciánk van.
Bár a tejtermékek fogyasztását mérsékelve vagy laktózmentes termékek fogyasztásával megszabadulhatunk a tünetektől, fordulhatunk akár online konzultáció formájában is gasztroenterológus szakorvoshoz, aki személyes találkozó keretében a diagnózist megerősítheti az alábbi gasztroenterológiai vizsgálatok valamelyikével:
- Hidrogén (H2) kilégzési teszt. A pácienssel a vizsgálat keretében magas laktóztartalmú folyadékot itatnak. A szakorvos ezt követően rendszeres időközönként méri a kilélegzett hidrogén mennyiségét. A túl magas hidrogénszint azt jelzi, hogy a szervezet nem tudja teljesen megemészteni és felszívni a laktózt.
- Laktóz tolerancia teszt. Két órával azután, hogy magas laktóztartalmú folyadékot iszik a páciens, vérvizsgálattal ellenőrzik a véráramban lévő glükóz szintjét. Ha a glükózszint nem emelkedik, az azt jelenti, hogy a szervezet nem megfelelően emészti és szívja fel a laktózt.
Hogyan kezelhető a laktózintolerancia?
Azoknál, akiknél az alapbetegség okozta a laktózintoleranciát, az állapot kezelése idővel helyreállíthatja a szervezetében a laktóz emésztését.
Egyéb esetekben elegendő lehet a laktózszegény étrend követése vagy a laktózmentes tejtermékek fogyasztása ahhoz, hogy elkerülhetők legyenek a kellemetlen tünetek.
A gasztroenterológus javasolni tud olyan laktáz enzim pótló készítményeket, amelyeket bevehetünk vagy a tejtermékekhez hozzákeverhetünk annak érdekében, hogy képesek legyünk megemészteni a laktózt.
Érdemes kísérletezni azzal, hogy milyen mennyiségű tejtermék váltja ki nálunk a szervezetünk kellemetlen reakcióját a laktózt tartalmazó ételekre.
Csak nagyon ritka esetben súlyos annyira a laktózintolerancia, hogy teljesen ki kellene zárni a tejtermékek fogyasztását az étrendből. Pótolni tudjuk könnyedén a tejtermékeket laktózmentes változatokkal.
A tejtermékek mérsékelt fogyasztása nem jelenti azt, hogy le kell mondanunk a kalcium bevitelről.
Egyéb élelmiszerek is fogyaszthatók kalcium forrásként:
- Brokkoli és leveles zöldségek
- Kalciummal dúsított termékek, mint gabonapelyhek és gyümölcslevek
- Konzerv lazac vagy szardínia
- Alternatív tej készítmények, például szójatej és rizstej
- Narancs
- Mandula, brazildió és szárított bab
A legtöbb laktózintoleráns személy fogyaszthat bizonyos mennyiségben tejterméket anélkül, hogy a tünetek jelentkeznének.
Az is előfordulhat, hogy fokozatosan növelve a tejtermékek bevitelét javul a tűrőképessége.
Az emésztésünket javíthatjuk probiotikumokkal is.
Probiotikumok megtalálhatók joghurt készítményekben, illetve kapszulás étrendkiegészítőként is fogyaszthatjuk ezeket.
A probiotikumokat alkalmazzák gyomor-bélrendszeri betegségek kezelésében is, akár hasmenés és irritábilis bél szindróma esetén. Ezek az élőflórás készítmények segíthetik a laktóz emésztését is.
A probiotikumokat általában biztonságosnak tekintik, és érdemes kipróbálni, ha más módszerek nem segítenek.
Ha úgy érezzük, hogy a kellemetlen hasi panaszainkat az okozza, hogy nem tudjuk megemészteni a tejcukrot, keressük fel először a háziorvost és szükség esetén forduljunk gasztroenterológus szakorvoshoz.
