Napszúrás és hőguta
Napszúrás: tünetek, okok, megelőzés
Napjainkban már jó, ha van előre kidolgozott stratégiánk arra, hogyan tervezzük átvészelni a kánikula heteit. A hűvös lakást magunk mögött hagyva előre át kell gondolnunk, hogy lesz-e alkalmunk elegendő folyadékot inni, amíg távol leszünk. Gondolnunk kell arra is, hogy legyen nálunk baseballsapka, kalap vagy kendő, amellyel a napszúrás ellen tudunk védekezni, ha huzamosabb ideig tervezünk a napon tartózkodni. Azonban az átgondolt felkészülés ellenére is megesik olykor, hogy az intenzív szabadtéri tevékenységek a kánikulában napszúráshoz vagy hőgutához vezetnek. Fontos ismernünk ezeknek a betegségeknek a tüneteit, hogy tudjuk, mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulnunk.
Milyen betegség a napszúrás és a hőguta?
Tipikus tünetek és megjelenési formák
A napszúrás és a hőguta okai és előfordulása
Hogyan diagnosztizálják a napszúrást és a hőgutát?
A napszúrás és a hőguta lehetséges szövődményei
Hogyan kezelhető a napszúrás és a hőguta?
A megelőzés fontossága és módszerei
Milyen betegség a napszúrás és a hőguta
Az extrém meleg és a napsütés hatására alakulhatnak ki ezek az állapotok.
Napszúrást az kap, aki sokáig tartózkodik a napon fedetlen fejjel. Ezt a súlyos állapotot az váltja ki, hogy huzamos ideig a nap közvetlenül éri a fejtetőnket és a tarkónkat.
A hőgutát ezzel szemben nem csupán a közvetlen napsütés okozza, hanem az extrém magas külső hőmérséklet és az olykor hozzá társuló magas páratartalom is.
Testünk e tényezők, vagyis az erős napsütés, a magas hőmérséklet és páratartalom hatására nem tud kellőképpen lehűlni. A testhőmérsékletünk is emelkedik (a kritikus határ 40oC) megfelelő hőleadás hiányában. Hőguta esetén, a napszúrással szemben, nemcsak a fejünk, hanem teljes testünk felmelegszik.
A szervezetünkben milyen problémákat okoz mindez? Hogyan ismerhetjük fel a tünetegyüttest, ha kialakul a kritikus állapot?
Tipikus tünetek és megjelenési formák
Ha tudjuk, hogy az érintett huzamosabb ideig tartózkodott a napon, a napszúrás tüneteit azonnal fel fogjuk ismerni: a beteg kivörösödik, a bőre forró lesz és száraz tapintású. Erős fejfájásra, gyengeségre, hányingerre panaszkodik ilyenkor az érintett. Érdemes ellenőrizni a pulzusát.
Magas láza van, ha szaporán ver a pulzusa. A napszúrásra jellemző tünet, hogy a beteg olthatatlan szomjúságot érez, kábult, gyenge. Gyakori, hogy napszúrás miatt a hányingert hányás is kíséri. Súlyos esetben a napszúrás hatására eszméletvesztés is bekövetkezhet.
A másik „kánikula-betegség”, a hőguta tulajdonképpen a szélsőségesen magas hőmérséklet miatt kialakuló hipertermia vagy túlhevülés. Ez az állapot életveszélyessé válik, amint a testhőmérséklet 40 Celsius-fok fölé szökik.
Általában meleg, párás körülmények mellett végzett túlzott fizikai aktivitás vagy intenzív erőkifejtés következménye lehet a hőguta.
A magas testhőmérséklet, kipirosodás, fejfájás, gyengeség, hányinger mellett a hőgutára jellemző tünetek:
- Anhidrózis (száraz bőr, ami nem izzad, ami a nem fizikai megterhelés miatt kialakuló hőgutánál gyakoribb).
- Ataxia (mozgási és koordinációs problémák).
- Egyensúlyi problémák.
- Delírium (zavartság vagy dezorientáció).
- Szédülés.
- Fokozott izzadás, ami az edzés befejezése után is folytatódik (gyakoribb a fizikai terhelés miatt kialakuló hőgutánál).
- Forró, kipirosodott bőr vagy nagyon sápadt bőr.
- Alacsony vagy magas vérnyomás.
- Hányinger és hányás.
- Oliguria (alacsony vizeletmennyiség).
- Gyors légzés vagy tachikardia (gyors szívverés).
- Gyengeség.
- Görcsrohamok.
- Szinkópe (ájulás) vagy eszméletvesztés.
Tekintettel arra, hogy a hőguta nagyon súlyos egészségi állapot, kezelés hiányában a hőguta szervi elégtelenséghez, agykárosodáshoz, kómához vagy akár halálhoz is vezethet.
A napszúrás és a hőguta okai és előfordulása
A napszúrás és a hőguta az extrém magas hőmérséklet, a kánikula okozta betegségek legkomolyabb formája.
Alapvetően azért alakul ki a hőguta, mert a testünk több hőt vesz fel, mint amennyit lead. A testünk belső hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet.
A hőguta agykárosodáshoz, szervi elégtelenséghez vagy halálhoz vezethet. A hőgutának két típusa van:
Fizikai megterhelés miatt kialakuló hőguta:
A hőgutának ez a típusa általában meleg, párás körülmények között végzett fizikai munka, vagy intenzív testmozgás, túlterhelés eredménye. Néhány óra alatt kialakulhat.
Nem fizikai terhelés miatt kialakuló hőguta:
Ez a hőguta általában az életkor vagy már kialakult egészségi állapotok miatt következik be a kánikula idején. Több napig tart, amíg végül egyértelműen megmutatkoznak a tünetei.
Gyermekek és idősek esetében különösen veszélyes lehet a napszúrás és a hőguta egyaránt, mert a testhőmérsékletüket nem mindig tudják hatékonyan szabályozni.
A szabadban fizikai munkát végzők is a napszúrás és a hőguta magas kockázatának vannak kitéve.
Hőguta esetén azonnal hívjunk mentőt, mert ha elmarad a gyors ellátás, a hőguta halálos kimenetelű is lehet.
A hideg borogatással is sokat segíthetünk, és amennyiben a beteg eszméleténél van, itassunk vele izotóniás italt vagy enyhén sós vizet.
A hőguta kockázatát növelhetik az alábbi tényezők:
- Alkoholfogyasztás.
- Kiszáradás.
- A testhőmérséklet szabályozásának képességére kiható gyógyszerek: vízhajtó, nyugtató, szívgyógyszer és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek.
- Bizonyos betegségek, amelyek befolyásolják az izzadás képességét, mint például a cisztás fibrózis.
- Bizonyos egészségi állapotok, mint például az alvászavar vagy a szív, tüdő, vese, máj, pajzsmirigy vagy érrendszeri problémák.
- Nehéz, vastag vagy szoros ruházat viselése, mint amilyenek a munkavédelmi szempontból előírt személyi védőfelszerelések.
- Magas láz.
- Elhízás.
- Korábbi hőguta.
- Rossz fizikai kondíció, vagy ha nincs hozzászokva valaki az extrém meleghez.
Hogyan diagnosztizálják a napszúrást és a hőgutát?
Ezeket a betegségeket általában a sürgősségi osztályon diagnosztizálják. Gyorsan feltérképezik a tüneteket, elvégzik a fizikális vizsgálatot, testhőmérsékletet mérnek. Vér- vagy vizeletvizsgálatot is elrendelhetnek. További vizsgálatok közé tartozhat a mellkas röntgen vagy az elektrokardiogram (EKG), amellyel a szív funkcióit, állapotát és elektromos aktivitását mérik fel.
A napszúrás és a hőguta lehetséges szövődményei
A kezeletlen napszúrás és hőguta életveszélyes állapotokat idézhet elő. A hőgutában szenvedők sokkot kaphatnak vagy kómába eshetnek.
A magas testhőmérséklet a következőket okozhatja:
- Akut légzési distressz szindróma (ARDS).
- Agykárosodás.
- Veseelégtelenség.
- Májelégtelenség.
- Anyagcsere-diszfunkció.
- Idegkárosodás.
- Csökkent véráramlás a szívhez és más keringési problémák.
Hogyan kezelhető a napszúrás és a hőguta?
Érdemes a napszúrást kapott személy testének a hűtésével kezdeni a kezelést: locsoljuk vagy zuhanyozzuk a beteg fejét hideg vízzel, vagy tegyünk hideg vizes borogatást a fejére, nyakára, csuklójára.
A napszúrást követően 24-48 órán belül tilos újra napra menni.
A hőguta azonnali orvosi kezelést igényel. Miközben várjuk a mentő érkezését, próbáljuk a lehető legjobban lehűteni az érintettet:
- Távolítsuk el az érintettről a szoros vagy nehéz ruházatot.
- Helyezzünk jégtasakot vagy vizes ruhát a nyakra, az ágyék és a hónalj területére.
- Itassunk enyhén sós vizet vagy valamilyen sportitalt a beteggel.
- Fektessük le az érintettet hűvös, árnyékos, jól szellőző helyen.
- Ha lehetséges, mártózzon hűvös vízbe a beteg teljes testtel.
- Permetezzük vízzel a beteget és közben legyezzük a testét.
- Kövesük figyelemmel a beteg légzését.
- Ne adjunk semmilyen gyógyszert a betegnek.
A kórházban a hőgutában szenvedő személy szakszerű ellátásban fog részesülni a diagnózis alapján.
Az egészségügyi ellátás keretében biztosított hűtő kezelést akkor hagyják abba, amikor páciens testhőmérséklete nagyjából 38,5 Celsius-fok alá visszamegy. A kórházban töltött idő hossza a hőguta súlyosságától és a szervek funkcionálásától függ.
A megelőzés fontossága és módszerei
Két fontos dolog, amit, ha betartunk, nagy valószínűséggel nem fogunk napszúrástól szenvedni.
Egyik: fogyasszunk a nap folyamán sok folyadékot, lehetőleg vizet – akár csapvizet vagy ásványvizet –, semmiképp sem alkoholt, kávét vagy cukros italt.
Másik: Védjük a fejünket a közvetlen napsugaraktól! A fejfedők közül bármelyik jó megoldás: kalap, sapka, kendő.
A legtöbb esetben megelőzhető a hőguta, ha igyekszünk betartani az alábbi javaslatokat:
- Kerüljük a megerőltető fizikai aktivitást forró, párás körülmények között.
- Fogyasszunk sportitalokat, enyhén sós vizet vagy levest.
- Hagyjuk, hogy a testünk fokozatosan hozzászokjon a meleg hőmérséklethez. Ez akár több hetet is igénybe vehet. Ez az egyik legfontosabb, amikor forró kánikulai körülmények között kell dolgoznunk vagy ilyen feltételek mellett tervezünk sportolni.
- Soha ne hagyjuk a gyermekeket (vagy házi kedvenceinket) zárt, könnyen felforrósodó térben vagy autóban.
- Lehetőleg tartózkodjunk légkondicionált vagy jól szellőző helyiségekben hőséghullámok, illetve kánikula idején.
- Viseljünk könnyű, világos színű és laza ruházatot, ha mégis ki kell mennünk a szabadba, de akár a felmelegedett lakásban is megelőzhetjük ezzel a bajt.
Fontos, hogy legyünk körültekintők, tervezzünk előre és tartsuk be az ajánlásokat minden esetben, amikor a kánikulára és annak veszélyeire figyelmeztetnek!
