Napszúrás és hőguta

Napszúrás: tünetek, okok, megelőzés

Napjainkban már jó, ha van előre kidolgozott stratégiánk arra, hogyan tervezzük átvészelni a kánikula heteit. A hűvös lakást magunk mögött hagyva előre át kell gondolnunk, hogy lesz-e alkalmunk elegendő folyadékot inni, amíg távol leszünk. Gondolnunk kell arra is, hogy legyen nálunk baseballsapka, kalap vagy kendő, amellyel a napszúrás ellen tudunk védekezni, ha huzamosabb ideig tervezünk a napon tartózkodni. Azonban az átgondolt felkészülés ellenére is megesik olykor, hogy az intenzív szabadtéri tevékenységek a kánikulában napszúráshoz vagy hőgutához vezetnek. Fontos ismernünk ezeknek a betegségeknek a tüneteit, hogy tudjuk, mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulnunk.

Milyen betegség a napszúrás és a hőguta?

Tipikus tünetek és megjelenési formák

A napszúrás és a hőguta okai és előfordulása

Hogyan diagnosztizálják a napszúrást és a hőgutát?

A napszúrás és a hőguta lehetséges szövődményei

Hogyan kezelhető a napszúrás és a hőguta?

A megelőzés fontossága és módszerei

Milyen betegség a napszúrás és a hőguta

Az extrém meleg és a napsütés hatására alakulhatnak ki ezek az állapotok.

Napszúrást az kap, aki sokáig tartózkodik a napon fedetlen fejjel. Ezt a súlyos állapotot az váltja ki, hogy huzamos ideig a nap közvetlenül éri a fejtetőnket és a tarkónkat.

A hőgutát ezzel szemben nem csupán a közvetlen napsütés okozza, hanem az extrém magas külső hőmérséklet és az olykor hozzá társuló magas páratartalom is.

Testünk e tényezők, vagyis az erős napsütés, a magas hőmérséklet és páratartalom hatására nem tud kellőképpen lehűlni. A testhőmérsékletünk is emelkedik (a kritikus határ 40^oC) megfelelő hőleadás hiányában. Hőguta esetén, a napszúrással szemben, nemcsak a fejünk, hanem teljes testünk felmelegszik.

A szervezetünkben milyen problémákat okoz mindez? Hogyan ismerhetjük fel a tünetegyüttest, ha kialakul a kritikus állapot?

Tipikus tünetek és megjelenési formák

Ha tudjuk, hogy az érintett huzamosabb ideig tartózkodott a napon, a napszúrás tüneteit azonnal fel fogjuk ismerni: a beteg kivörösödik, a bőre forró lesz és száraz tapintású. Erős fejfájásra, gyengeségre, hányingerre panaszkodik ilyenkor az érintett. Érdemes ellenőrizni a pulzusát.

Magas láza van, ha szaporán ver a pulzusa. A napszúrásra jellemző tünet, hogy a beteg olthatatlan szomjúságot érez, kábult, gyenge. Gyakori, hogy napszúrás miatt a hányingert hányás is kíséri. Súlyos esetben a napszúrás hatására eszméletvesztés is bekövetkezhet.

A másik „kánikula-betegség”, a hőguta tulajdonképpen a szélsőségesen magas hőmérséklet miatt kialakuló hipertermia vagy túlhevülés. Ez az állapot életveszélyessé válik, amint a testhőmérséklet 40 Celsius-fok fölé szökik.

Általában meleg, párás körülmények mellett végzett túlzott fizikai aktivitás vagy intenzív erőkifejtés következménye lehet a hőguta.

A magas testhőmérséklet, kipirosodás, fejfájás, gyengeség, hányinger mellett a hőgutára jellemző tünetek:

• Anhidrózis (száraz bőr, ami nem izzad, ami a nem fizikai megterhelés miatt kialakuló hőgutánál gyakoribb).
• Ataxia (mozgási és koordinációs problémák).
• Egyensúlyi problémák.
• Delírium (zavartság vagy dezorientáció).
• Szédülés.
• Fokozott izzadás, ami az edzés befejezése után is folytatódik (gyakoribb a fizikai terhelés miatt kialakuló hőgutánál).
• Forró, kipirosodott bőr vagy nagyon sápadt bőr.
• Alacsony vagy magas vérnyomás.
• Hányinger és hányás.
• Oliguria (alacsony vizeletmennyiség).
• Gyors légzés vagy tachikardia (gyors szívverés).
• Gyengeség.
• Görcsrohamok.
• Szinkópe (ájulás) vagy eszméletvesztés.

Tekintettel arra, hogy a hőguta nagyon súlyos egészségi állapot, kezelés hiányában a hőguta szervi elégtelenséghez, agykárosodáshoz, kómához vagy akár halálhoz is vezethet.

A napszúrás és a hőguta okai és előfordulása

A napszúrás és a hőguta az extrém magas hőmérséklet, a kánikula okozta betegségek legkomolyabb formája.

Alapvetően azért alakul ki a hőguta, mert a testünk több hőt vesz fel, mint amennyit lead. A testünk belső hőmérséklete magasabb, mint a külső hőmérséklet.

A hőguta agykárosodáshoz, szervi elégtelenséghez vagy halálhoz vezethet. A hőgutának két típusa van:

Fizikai megterhelés miatt kialakuló hőguta:

A hőgutának ez a típusa általában meleg, párás körülmények között végzett fizikai munka, vagy intenzív testmozgás, túlterhelés eredménye. Néhány óra alatt kialakulhat.

Nem fizikai terhelés miatt kialakuló hőguta:

Ez a hőguta általában az életkor vagy már kialakult egészségi állapotok miatt következik be a kánikula idején. Több napig tart, amíg végül egyértelműen megmutatkoznak a tünetei.

Gyermekek és idősek esetében különösen veszélyes lehet a napszúrás és a hőguta egyaránt, mert a testhőmérsékletüket nem mindig tudják hatékonyan szabályozni.

A szabadban fizikai munkát végzők is a napszúrás és a hőguta magas kockázatának vannak kitéve.

Hőguta esetén azonnal hívjunk mentőt, mert ha elmarad a gyors ellátás, a hőguta halálos kimenetelű is lehet.

A hideg borogatással is sokat segíthetünk, és amennyiben a beteg eszméleténél van, itassunk vele izotóniás italt vagy enyhén sós vizet.

A hőguta kockázatát növelhetik az alábbi tényezők:

• Alkoholfogyasztás.
• Kiszáradás.
• A testhőmérséklet szabályozásának képességére kiható gyógyszerek: vízhajtó, nyugtató, szívgyógyszer és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek.
• Bizonyos betegségek, amelyek befolyásolják az izzadás képességét, mint például a cisztás fibrózis.
• Bizonyos egészségi állapotok, mint például az alvászavar vagy a szív, tüdő, vese, máj, pajzsmirigy vagy érrendszeri problémák.
• Nehéz, vastag vagy szoros ruházat viselése, mint amilyenek a munkavédelmi szempontból előírt személyi védőfelszerelések.
• Magas láz.
• Elhízás.
• Korábbi hőguta.
• Rossz fizikai kondíció, vagy ha nincs hozzászokva valaki az extrém meleghez.

Hogyan diagnosztizálják a napszúrást és a hőgutát?

Ezeket a betegségeket általában a sürgősségi osztályon diagnosztizálják. Gyorsan feltérképezik a tüneteket, elvégzik a fizikális vizsgálatot, testhőmérsékletet mérnek. Vér- vagy vizeletvizsgálatot is elrendelhetnek. További vizsgálatok közé tartozhat a mellkas röntgen vagy az elektrokardiogram (EKG), amellyel a szív funkcióit, állapotát és elektromos aktivitását mérik fel.

A napszúrás és a hőguta lehetséges szövődményei

A kezeletlen napszúrás és hőguta életveszélyes állapotokat idézhet elő. A hőgutában szenvedők sokkot kaphatnak vagy kómába eshetnek.

A magas testhőmérséklet a következőket okozhatja:

• Akut légzési distressz szindróma (ARDS).
• Agykárosodás.
• Veseelégtelenség.
• Májelégtelenség.
• Anyagcsere-diszfunkció.
• Idegkárosodás.
• Csökkent véráramlás a szívhez és más keringési problémák.

Hogyan kezelhető a napszúrás és a hőguta?

Érdemes a napszúrást kapott személy testének a hűtésével kezdeni a kezelést: locsoljuk vagy zuhanyozzuk a beteg fejét hideg vízzel, vagy tegyünk hideg vizes borogatást a fejére, nyakára, csuklójára.

A napszúrást követően 24-48 órán belül tilos újra napra menni.

A hőguta azonnali orvosi kezelést igényel. Miközben várjuk a mentő érkezését, próbáljuk a lehető legjobban lehűteni az érintettet:

• Távolítsuk el az érintettről a szoros vagy nehéz ruházatot.
• Helyezzünk jégtasakot vagy vizes ruhát a nyakra, az ágyék és a hónalj területére.
• Itassunk enyhén sós vizet vagy valamilyen sportitalt a beteggel.
• Fektessük le az érintettet hűvös, árnyékos, jól szellőző helyen.
• Ha lehetséges, mártózzon hűvös vízbe a beteg teljes testtel.
• Permetezzük vízzel a beteget és közben legyezzük a testét.
• Kövesük figyelemmel a beteg légzését.
• Ne adjunk semmilyen gyógyszert a betegnek.

A kórházban a hőgutában szenvedő személy szakszerű ellátásban fog részesülni a diagnózis alapján.

Az egészségügyi ellátás keretében biztosított hűtő kezelést akkor hagyják abba, amikor páciens testhőmérséklete nagyjából 38,5 Celsius-fok alá visszamegy. A kórházban töltött idő hossza a hőguta súlyosságától és a szervek funkcionálásától függ.

A megelőzés fontossága és módszerei

Két fontos dolog, amit, ha betartunk, nagy valószínűséggel nem fogunk napszúrástól szenvedni.

Egyik: fogyasszunk a nap folyamán sok folyadékot, lehetőleg vizet – akár csapvizet vagy ásványvizet –, semmiképp sem alkoholt, kávét vagy cukros italt.

Másik: Védjük a fejünket a közvetlen napsugaraktól! A fejfedők közül bármelyik jó megoldás: kalap, sapka, kendő.

A legtöbb esetben megelőzhető a hőguta, ha igyekszünk betartani az alábbi javaslatokat:

• Kerüljük a megerőltető fizikai aktivitást forró, párás körülmények között.
• Fogyasszunk sportitalokat, enyhén sós vizet vagy levest.
• Hagyjuk, hogy a testünk fokozatosan hozzászokjon a meleg hőmérséklethez. Ez akár több hetet is igénybe vehet. Ez az egyik legfontosabb, amikor forró kánikulai körülmények között kell dolgoznunk vagy ilyen feltételek mellett tervezünk sportolni.
• Soha ne hagyjuk a gyermekeket (vagy házi kedvenceinket) zárt, könnyen felforrósodó térben vagy autóban.
• Lehetőleg tartózkodjunk légkondicionált vagy jól szellőző helyiségekben hőséghullámok, illetve kánikula idején.
• Viseljünk könnyű, világos színű és laza ruházatot, ha mégis ki kell mennünk a szabadba, de akár a felmelegedett lakásban is megelőzhetjük ezzel a bajt.

Fontos, hogy legyünk körültekintők, tervezzünk előre és tartsuk be az ajánlásokat minden esetben, amikor a kánikulára és annak veszélyeire figyelmeztetnek!