Stroke
A stroke (szélütés, gutaütés) a szívroham megfelelője, csak éppen az agyat érinti. Akkor következik be, ha valamiyen oknál fogva az agy bármelyik részének a vérellátottsága nem megfelelő. Az agyvérzés életveszélyes állapot. Létfontosságú a sürgős orvosi ellátás a tartós károsodás vagy a halál megelőzése érdekében.
Milyen tipikus tünetekre figyeljünk?
Kit érinthet a stroke betegség?
Hogyan diagnosztizálják az agyvérzést?
Hogyan lehet megelőzni a stroke kialakulását?
Gyógyulás és felépülés esélyei
A stroke agyvérzést is jelenthet (vérzéses stroke). Ez az életveszélyes állapot akkor következik be, amikor az agy bármelyik területén a vérellátás nem megfelelő. Leggyakrabban artériaelzáródás, vérrög keletkezése miatt kialakuló trombózis vagy az agyban elpattanó ér miatt keletkezett vérzés miatt jön létre stroke. Az állandó vérellátás hiányában az agy adott területén az agysejtek az oxigénhiány miatt elhalnak.
FONTOS:
Az stroke életveszélyes állapot. A halál és tartós agykárosodás elkerülése érdekében minden másodperc számít. Ha a stroke tüneteit tapasztalja magán, vagy a környezetében élők körében bárkin, AZONNAL hívja a 112-t! Minél hamarabb kezelik, annál valószínűbb, hogy maradandó károsodás nélkül gyógyul a stroke beteg.
Milyen tipikus tünetekre figyeljünk?
A stroke figyelmeztető jeleinek felismerése tekintetében a kulcs: A GYORS ORVOSI SEGÍTSÉG!
Az alábbi tünetek figyelmeztető jelek:
- Hirtelen egyensúlyvesztés.
- Hirtelen látásvesztés az egyik vagy mindkét szemben. Kettős látást tapasztal
- Kérje meg az érintett személyt, hogy mosolyogjon. Mosolya közben az ajak, illetve mellette az arc egyik, vagy mindkét oldalon az izomgyengeség vagy bénulás miatt lebiggyed.
- A szélütést szenvedő személy gyakran tapasztal izomgyengeséget teste egyik oldalán. Kérje meg, hogy emelje fel a karját. Ha korábban nem tapasztalt még ilyet, de most az igyekezete ellenére az egyik oldali kar alacsonyabban marad, ugyanakkor az arcizom is aszimmetrikus, akkor ezek utalhatnak stroke-ra.
- A stroke gyakran vált ki beszédzavart. Elmosódott lehet a beszéd, vagy jellemzően nem jutnak az érintett eszébe a megfelelő szavak.
- A gyógyulás esélyei rendkívül nagy mértékben függnek attól, hogy sikerül-e időben orvost hívni!
- Az idő fontos tényező a stroke esetében. Fontos még azt is megjegyezni pontosan hánykor észlelték először a tüneteket. Ez hatalmas segítség lesz az orvos számára is, hiszen ebből tudja majd azonnal, hogy milyen kezelési lehetőségek jöhetnek szóba a beteg esetében.
Kit érinthet a stroke betegség?
Bárki szenvedhet gutaütést. Sajnos akár gyermekek is. A stroke kockázata azonban mindenkinél eltérő mértékű. A szélütés gyakrabban fordul elő az évek előrehaladtával (az esetek körülbelül kétharmada 65 év felettieknél következik be).
Természetesen az egészségi állapot jelentős mértékben fokozza a stroke kockázatát. Mely állapotok ezek?
Az agyvérzés tekintetében a kockázatot növeli a magas vérnyomás (hipertónia), gyakoribb az agyvérzés kialakulása, olyanoknál akiknek korábban volt már agyvérzésük. Az agylágyulásnál a magas koleszterinszint (hiperlipidémia), a 2-es típusú cukorbetegség jelent kockázatot, gyakoribb a kórkép azoknál, akik szívritmuszavarban (pl. pitvarfibrilláció) szenvednek, illetve átestek már szívrohamon, vagyis volt már szívinfarktusuk korábban.
A stroke az agy számára ugyanolyan, mint a szívroham a szívre nézve. Amikor kialakul az agylágyulás, az agy egy részének a vérellátása megszűnik, vagyis ezen a részen oxigénhiányos állapot jön létre. Oxigénellátottság hiányában azonban az érintett agysejtek nem tudnak működni.
Ha az agysejtek túl hosszú ideig maradnak oxigén nélkül, elhalnak. Az agy károsodása adott területen véglegessé válik, amennyiben kiterjedtebb területen halnak el agysejtek a stroke miatt. Ez az agyterület nem képes ellátni emiatt a funkcióját.
Amennyiben időben sikerül helyreállítani a véráramlást a károsodás megakadályozható vagy legalábbis mérsékelhető az agykárosodás mértéke. Ezért annyira kritikus az idő-tényező a stroke kezelésében.
Az agyvérzés tünete lehet az alábbiak közül egy vagy több jelenség is:
- Egyoldalú gyengeség vagy bénulás.
- Afázia (beszédprobléma vagy beszédképesség elvesztése).
- Elmosódott vagy torz beszéd (dysarthria).
- Az arc egyik oldalán az arcizmok lebénulnak.
- Hirtelen részleges vagy teljes érzékelés elvesztése (látás, hallás, szaglás, íz és tapintás).
- Elmosódott vagy kettős látás (diplopia).
- Koordinációképesség elvesztése vagy ügyetlenség (ataxia).
- Szédülés.
- Hányinger és hányás.
- Nyak merevsége.
- Érzelmi instabilitás és személyiségváltozás.
- Zavartság vagy izgatottság.
- Görcsök.
- Memória elvesztése (amnézia).
- Fejfájás (általában hirtelen és súlyos).
- Ájulás vagy eszméletvesztés.
- Kóma.
Amikor átmeneti iszkémiás roham (TIA) következik be a betegnél, azt „mini stroke-nak” nevezik. Ez hasonló a szélütéshez, de a hatása csak átmeneti. Erre azért nagyon fontos odafigyelni, mert az érintett személy esetében magas a kockázata a tényleges stroke kialakulásának a közeljövőben.
Az iszkémiás és a vérzéses stroke-nak számos oka lehet.
Az iszkémiás stroke-ot jellemzően vérrög váltja ki.
Ezek a következő okokból alakulhatnak ki:
- Véralvadási rendellenességek.
- Pitvarfibrilláció (különösen, ha alvási apnoe miatt következik be).
- Szívműködési rendellenességek (pitvari szeptális defektus vagy kamrai szeptális defektus).
- Hajszálérelzáródás vérrög miatt.
A vérzéses stroke-ot is több dolog okozhatja:
- Magas vérnyomás, különösen, ha tartósan magas vérnyomás értékeket tapasztalunk, vagy hirtelen nagyon magasra szökik a vérnyomás, vagy együtt a kettőt tapasztaljuk.
- Agyi aneurizma, vagyis az agyban valamelyik ér falának az elvékonyodása, és kidudorodása, elrepedése vérzéses stroke-hoz vezethet.
Számos más állapot is fokozhatja a stroke agyvérzés kockázatát:
- Magas koleszterinszint
- Migrénes fejfájás (különösen, akiknél migrén aura is jelentkezik, magasabb a kockázata az agyvérzés kialakulásának).
- 2-es típusú cukorbetegség.
- A dohányzás és egyéb dohánytermékek használata (beleértve az e-cigarettázást és a passzív dohányzást is).
Hogyan diagnosztizálják az agyvérzést?
Az agyvérzést neurológus diagnosztizálja. Általában képalkotó vizsgálatokat végeznek a stroke diagnosztizálásához, amelyet más tesztekkel is kombinálnak.
A neurológiai vizsgálat során a szakorvos keresi azokat a jellegzetes tüneteket, amelyek egyértelműen utalnak arra, hogy az agy valamelyik része nem működik megfelelően.
Az agyvérzés gyanújának beigazolásához a neurológus szakorvos a számítógépes tomográfián (CT) kívül elrendeli a laboratóriumi vérvizsgálatot is. A vérvizsgálat eredménye utalhat fertőzésre vagy a szív károsodásának jeleire, a véralvadási rendellenességekre, de megállapítható az eredményből a vércukorszint, a vesék és a máj megfelelő működése, vagy éppen működési zavara is.
Elektrokardiogram (rövidítve EKG) segíthet beigazolni azt, hogy nem szívprobléma áll a tünetek hátterében.
Mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és az elektroencefalográfia (EEG) segíthet kizárni a vérrögök, görcsök vagy a kapcsolódó problémák által okozott egyéb problémákat.
A stroke kezelése többféle tényezőtől függ, beleértve a tünetek súlyosságát, a beteg életkorát, az egészségi állapotát, a stroke típusát és a kiváltó okot, valamint kialakulásának idejét.
A kezelés célja a stroke okozta károsodás megállítása vagy a károsodás mértékének a csökkentése annak érdekében, hogy a beteg életminősége javuljon.
A kezelés egyik célja, hogy megakadályozzák a stroke újbóli kialakulását.
Hogyan lehet megelőzni a stroke kialakulását?
A stroke kockázatának csökkentése érdekében fontos az egészséges életmód kialakítása és fenntartása.
A stroke kockázatának csökkentéséhez hozzájárulhatnak az alábbi lépések:
- Dohányzás abbahagyása.
- Mérsékelt alkoholfogyasztás.
- Egészséges, magas rosttartalmú és alacsony telített zsír- és koleszterintartalmú étrend követése
- Rendszeres testmozgás a vérkeringés javítása érdekében.
- A vérnyomás, a koleszterinszint és a vércukorszint rendszeres ellenőrzése, szükség esetén a rendellenes állapot kezelése.
- A szakorvos által előírt gyógyszerek szedése.
Gyógyulás és felépülés esélyei
A stroke kimenetele nagyban függ az érintett agyterület sérülésének a súlyosságától, a beteg korától és egészségi állapotától, valamint a beavatkozás és kezelés gyorsaságától és hatékonyságától.
Sokan teljesen felépülnek a stroke-ból.
Azok esetében, akik tartós károsodást szenvednek a stroke hatására rehabilitáció, fiziológiás- és beszédterápia segíthet visszanyerni a károsodott képességeiket és javítani az életminőségüket.
Stroke-ot követően kihívásokkal járhat az élet, de sok erőforrás és támogatás áll már a betegek rendelkezésre. Ezek segítenek nekik alkalmazkodni a megváltozott élethelyzethez, vagy éppen javítani az életminőségüket.
A rehabilitáció, a terápia, vagy akár a támogató csoportok mind segíthetnek a felépülésben és az új életmód kialakításában.
