tünetek, okok és megelőzés

Képzeljük el, hogy éjszaka, miközben mélyen alszunk, hirtelen megszakad a légzésünk és testünk levegőért kezd küzdeni. Ez jellemzően alvászavarra utalhat, amely éppen abban nyilvánul meg, hogy alvás közben többször is kimarad a légzésünk. Ezt az alvászavart alvási apnoénak nevezik, és nem csupán attól kell emiatt tartanunk, hogy kialvatlanság fog gyötörni. Ez a betegség komoly egészségügyi következményekkel jár. Bemutatjuk az alvási apnoé tüneteit, okait és megelőzésének a lehetőségeit.

Milyen betegség az alvási apnoé?

Tipikus tünetek és megjelenési formák

Alvási apnoé okai és előfordulása

Hogyan diagnosztizálják az alvási apnoét?

Az alvási apnoé kezelése

Az alvási apnoé gyógyulási esélyei

Az alvási apnoé szövődményei

Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?

A megelőzés fontossága és módszerei

Milyen betegség az alvási apnoé?

Az alvási apnoét, mint alvászavart az jellemzi, hogy a mélyalvás közben a légzés kis időre kimarad. Ez a légzéskimaradás általában 10 másodpercnél hosszabb ideig tart, és éjszakánként többször is előfordulhat.

Az alvási apnoé két fő típusa az obstruktív alvási apnoé (OAA) és a centrális alvási apnoé (CAA). Az OAA esetén a torok izmai ellazulnak, és elzárják a légutakat. A CAA esetén az agy nem küld megfelelő jeleket a légzőizmoknak. Mindkét típus súlyos egészségügyi problémákat okozhat, ha nem kezelik időben a betegséget.

Tipikus tünetek és megjelenési formák

Az alvási apnoé leggyakoribb tünete a hangos horkolás, amelyet gyakran légzéskimaradások és fuldoklással, légszomjjal kísért ébredés követ. Az alvási apnoé miatt az alvás nem pihentető, ezért az érintettek napközben fáradékonyak, álmosak, ingerlékenyek és koncentrációs nehézségekkel küzdenek. Az alvási apnoé további tünetei lehetnek:

• reggeli fejfájás
• kiszáradt száj és torok
• magas vérnyomás
• szívritmuszavar
• depresszió
• szexuális teljesítmény zavara

Alvási apnoé okai és előfordulása

Az alvási apnoé kialakulásának több tényezője lehet, amelyek közül a legfontosabbak a következők:

• túlsúly
• nagy méretű nyelv, mandula vagy szájpad duzzadt állapota
• rövid nyaki szakasz vagy szűk állkapocs
• orrpolip vagy orrsövényferdülés
• dohányzás vagy alkoholfogyasztás
• gyógyszerek vagy altatók hatása
• agyi keringészavar vagy szívbetegség

Az alvási apnoé gyakori betegségnek számít. A férfiaknál négyszer gyakoribb, mint a nők esetében, és az életkor előrehaladtával növekszik a betegség kialakulásának kockázata. A gyerekeknél is előfordulhat, főleg megnagyobbodott mandula vagy kifejlett orrpolip esetén.

Hogyan diagnosztizálják az alvási apnoét?

Az alvási apnoé diagnózisa általában egy részletes kikérdezésen és fizikális vizsgálaton alapszik. Az orvos megvizsgálja a torok, az orr és a szájüreg állapotát. Emellett szükség lehet speciális vizsgálatokra is, mint például:

• poliszomnográfia: éjszakai alvásmonitorozás, amely során mérhető a légzés, az oxigénszint, a pulzus, az agyhullámok és az izommozgások változása.
• otthoni alvásdiagnosztika: egy egyszerűbb módszer, amely során egy kis készülékkel rögzíthető a légzés, az oxigénszint és a pulzus alvás közben.
• orrnyomásmérés: egy olyan vizsgálat, amely során egy vékony csövet helyeznek az orrba, és mérhető a légzési ellenállás.

Az alvási apnoé kezelése

Az alvási apnoé kezelése függ a típusától, a súlyosságától és az okától. A lehetséges kezelési módok közül a leggyakoribbak a következők:

• életmódváltoztatás: a túlsúly leadása, a dohányzás és az alkohol elhagyása, az oldalt vagy hason alvás előnyben részesítése, az allergia kezelése.
• CPAP-terápia: egy olyan készülék használata, amely egy maszkon keresztül folyamatosan nyomást fejt ki a légutakra, így megakadályozza az elzáródást.
• orális készülék: egy olyan fogszabályzó-szerű eszköz viselése, amely előretolja az állkapcsot vagy a nyelvet, így tágítja a légutakat.
• műtét: a beavatkozással korrekciót végeznek a torokban lévő szerveken, pl. mandulán, a szájpadon vagy eltávolítják az orrpolipot.

Az alvási apnoé gyógyulási esélyei

Az alvási apnoé gyógyítható, ha a beteg megfelelő kezelést kap. A kezelés hatására javulhat az alvásminőség, csökkenhetnek a tünetek, valamint a szövődmények kockázata. A gyógyulás érdekében fontos az orvos utasításainak betartása, a rendszeres kontrollvizsgálatokon való részvétel és az orvos által elrendelt életmódváltoztatás fenntartása.

Az alvási apnoé szövődményei

Az alvási apnoé súlyos szövődményeket okozhat, ha nem kezelik időben. Ezek közül a legveszélyesebbek:

• magas vérnyomás
• koszorúér-betegség
• szívinfarktus
• stroke

Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?

A szakorvos rendszeres kontrollvizsgálatokat rendelhet el az alvási apnoé kezelési eredményének ellenőrzése és a szövődmények megelőzése érdekében. A kontrollvizsgálatok közé tartozhat:

• Az alváslaboratóriumi vizsgálat (poliszomnográfia), amely méri az alvás közbeni légzést, oxigénszintet, szívritmust, agyi aktivitást és izommozgást.
• vérnyomásmérés,
• vérvizsgálat,
• EKG (elektrokardiográfia). Ez a vizsgálat segít felismerni és kezelni a szívritmuszavart és más szívbetegséget, amelyek összefügghetnek az alvási apnoéval.

A megelőzés fontossága és módszerei

Az alvási apnoé megelőzésének módja lehet:

• A testsúlycsökkentés túlsúlyos betegek esetében.
• A dohányzás elhagyása, mert a dohányzás irritálja a légutakat és növeli a gyulladást.
• Az alkohol és a nyugtatók kerülése, mert ezek ellazítják a légutak izmait, így beszűkül a levegő útja.
• Az oldalt vagy hason alvás előnyben részesítése.
• Az orr-légzés javítása, ha orrdugulás vagy orrpolip van. Ebben segíthet az orrspray, az orrcsepp, az orrsövényferdülés korrekciója vagy az orrpolip eltávolítása.
• A rendszeres testmozgás javítja az általános egészséget, erősíti a légzőizmokat és javítja az alvás minőségét.