1989-ben szereztem pszichológus diplomát az ELTE-n, illetve egy évet hallgattam pszichológiát a University of British Columbia-n, Kanadában. Egyéni terápiában és pszichodráma csoportban szereztem meg a pszichológiai tanácsadáshoz szükséges saját élményt. A klienseimmel folytatott munka mellett egy tréning céget vezetek, ahol erős stresszel való megküzdést, bizonytalan, kockázatos helyzetekben való döntéshozatalt, reflexív-direktív kommunikációt és csoportban való hatékony működést tanítunk élmény alapú szerepjáték módszerrel.

Eddigi munkám során mindig az emberi viselkedés és annak megváltoztatása foglalkoztatott, elsősorban társadalmi méretekben. Foglalkoztam tömegkommunikációval, közösség építéssel, dolgoztam politikusokkal, üzletemberekkel és sérülékeny közösségek tagjaival. Négy kontinensen vezettem helyi kormányzást és gazdaságfejlesztést támogató programokat. A pszichológus legfontosabb gyógyító eszköze saját maga. Ezek a tapasztalatok fontos segítséget adnak nekünk klienseimmel való munkánkban. Angolul is dolgozom, második diplomámat a Johns Hopkins University-n szereztem az Egyesült Államokban.

Felnőttekkel dolgozom, integratív megközelítésben, ami annyit tesz, hogy a módszert mindig a klienshez igazítjuk és a munka során változtatjuk is, ha szükséges. Különböző lelki nehézségeknek sokszor ugyanaz a gyökere, és azonos élmények különböző tünetekhez vezetnek, ezért sokféle elakadással, pszichés tünettel foglalkozom. Néhány példa arra, hogy miben kérnek, kérhetnek segítséget kliensek:  

• „Társasági embernek tartanak, de ilyenkor szerepet játszom és közben félek, hogy a többiek rájönnek. Őszintétlen vagyok a kapcsolataimban. Valójában magányos vagyok és megijedtem, hogy ez már egész életemben így is marad.”
• „Magas társadalmi státuszban élek, anyagi jómódban. Soha életemben nem tudtam örülni annak, amit elértem, minidig kevésnek érzem magam. A munkámban tudok döntéseket hozni, a magánéletemben mégis kicsúszik minden a kezemből. Miközben mindenki irigyel vagy felnéz rám, titokban boldogtalan vagyok.”
• „Nem tudom megfogalmazni, hogy mi a felelősségem anyaként a gyermekeim iránt, ahogy életem vége felé közelítek. Félek, hogy úgy megyek majd el, hogy ez rendezetlen marad.”
• „Időnként minden ok nélkül rám tör a sírás, és hosszú percekig nem tudom abbahagyni. Kiemelkedően sikeres vagyok a munkámban, tisztelnek és szeretnek a körülöttem lévők. Van férjem. Mégis szétvet a feszültség és nem tudom miért?” 
• „Harmincas éveim közepén járok, szüleimmel élek és még nem volt párkapcsolatom. Barátaim sincsenek. Valami baj van velem.”
• „Az ötödik hosszú távú kapcsolatomat teszem tönkre. Gyereket szeretnék, lassan kifutok az időből, miért csinálom ezt és hogy hagyjam abba?”
• „28 éves, diplomás, kutató-mérnök nő vagyok. Felnőttem, szeretnék önálló döntéseket hozni, de lépten-nyomon azt veszem észre, hogy a szüleimnek való megfelelésből cselekszem. Szeretem őket, de úgy érzem tönkretesznek, még ha akaratlanul is.”

A „sokféle problémával foglalkozom” alól van kivétel: nem vállalok evészavaros klienst, illetve általában is, ha úgy látom, hogy az Ön esete pszichiáter vagy másik szakember közreműködését igényli, akkor azt megmondom, megbeszéljük és segítek ilyet találni.