Karfájás
Milyen okai lehetnek annak, ha fáj a karunk?
Ha fáj a karunk, a vállunktól egészen a csuklónkig, illetve a kézfejünkig, bárhol jelentkező, és a közérzetünkre is kiható fájdalom, kellemetlen érzés, zsibbadás, vagy merevség érzete az, amire panaszkodhatunk. Ezeket a tüneteket leggyakrabban sérülés vagy megerőltetés okozhatja. Nem árt, ha azzal is tisztában vagyunk azonban, hogy számos más egészségügyi állapot is állhat annak a hátterében, hogy fáj a karunk.
Mi okozhat hónapokig tartó karfájdalmat?
Karfájdalmat okozó autoimmun betegségek
Hosszú ideje fennálló karfájdalom – krónikus okok
Mi jellemzi a szívroham miatt kialakuló karfájdalmat?
A bal kar fájdalma mindig szívroham jele?
Mi miatt fájhat a karunk?
A karunknak több része van – a válltól a csuklóig – így annak is többféle oka lehet, hogy mi miatt tapasztalunk kellemetlen fájdalmat, merevséget vagy éppen zsibbadást ebben a testrészünkben. Lehet valami komolyabb probléma áll a háttérben, de előfordulhat az is, hogy egyszerűen sportbaleset, megerőltetés, vagy túlzott igénybevétel az oka annak, ha fáj a karunk.
A karban jelentkező fájdalom kialakulása többféle szöveti struktúra – izmok, ínak, idegek, ízületek, csontok – működési zavarainak következménye lehet. A fájdalom minősége szerint pedig megkülönböztethetünk éles vagy tompa, tartós vagy csak időszakosan tapasztalt, önmagában jelentkező vagy más tünetekkel, például duzzadtsággal, elszíneződéssel vagy zsibbadással társuló fájdalmat.
Az okok az alábbi csoportokba sorolhatók:
- Megerőltetésből eredő mozgásszervi elváltozások
A kar túlterhelése vagy ismétlődő, monoton mozdulatsor (pl. sport, munkahelyi tevékenységek) következtében kialakuló mikrosérülések gyakran idéznek elő gyulladásos reakciókat.
- Kéztőalagút szindróma: Az ismétlődő csuklómozgások károsíthatják a fő ideget, ami zsibbadást, bizsergést, gyengeséget és fájdalmat okozhat.
- Befagyott váll: Az „adhesiv capsulitis” során a váll kötőszövete megvastagszik és megmerevedik, jelentősen korlátozva a mozgást. Nagyon fájdalmas, a gyógyulás akár 2 évig is eltarthat.
- Tendinitis (íngyulladás): Az izmokat a csontokhoz rögzítő ínak gyulladása leggyakrabban a vállban, könyökben vagy csuklóban okoz fájdalmat. Jellemző példák: teniszkönyök, golfkönyök, valamint a bicepszben kialakuló íngyulladás. Gyakran túlhasználat miatt kialakuló megerőltetés okozza.
- Bursitis (nyáktömlő-gyulladás): A nyáktömlőknek (bursák) az a szerepe, hogy csökkentik az ízületek, ínak és csontok között a mozgás közben kialakuló súrlódást. Gyulladásuk fájdalommal és a mozgás beszűkülésével járhat, különösen akkor, ha a váll és a könyök az érintett terület. A bursitis akkor jelentkezik, ha a bursák – apró folyadékkal telt tömlők – irritálódnak és begyulladnak. Leggyakrabban a könyökben és a vállban fordul elő.
- Traumás sérülések
Karunk megsérülhet nagyon sokféleképpen. Sportolás közben is bekövetkezhet karsérülés. Eleshetünk járás, lépcsőzés vagy futás közben, akár egyenetlen talajon egyszerű botlás vagy síkos járófelületen megcsúszás miatt is törést szenvedhetünk. Sérülés történhet akár közúti-, vagy autóbaleset következtében is.
Közvetlen mechanikai hatás – esés, ütközés, baleset – következtében megsérülhetnek a karjaink csontjai, ízületei, az ínak, valamint a karizmok is.
- Csonttörés (fractura): Felkarcsont (humerus), orsócsont (radius), a kézközépcsontok és ujjak törése esetén duzzanat, deformitás, intenzív fájdalom jelentkezik. A csonttörés nagyon heves fájdalommal jár. A törött csontok megakadályozzák a karunk adott részének a megszokott mozgatását. Ha a kar közvetlenül egy fizikai sérülés után kezd fájni, előfordulhat, hogy eltört. Tünet lehet a duzzanat, véraláfutás, zsibbadás vagy gyengeség. Minél előbb orvoshoz fordulsz, annál nagyobb az esélye, hogy a törés megfelelően gyógyul.
- Ficam, húzódás és rándulás (dislocatio, distorsio): Ebben az esetben az ízületi tok vagy az ízületi szalagok sérülnek. Ezeket a sérüléseket egyrészt jelentős fájdalom kíséri, amely megnehezíti, olykor teljesen mozgásképtelenné teszi a karunk sérült részét. Sérülés következtében az izmok (húzódás) vagy a szalagok (rándulás) is károsodhatnak. Tünetek lehetnek: fájdalom, duzzanat, véraláfutás, gyengeség és izomgörcsök. Ezek az állapotok általában önmaguktól is gyógyulnak, de ha a tünetek súlyosak, orvoshoz kell fordulni. A könyök vagy a váll is kificamodhat esés, baleset vagy sportolás közben. Gyermekeknél kialakulhat az ún. „dajka könyök”, ha egy felnőtt a kezénél fogva pörgeti körbe játékból a gyermeket.
- Rotátorköpeny-sérülés: A rotátorköpeny a váll része, amely izmokból és ínakból áll. Funkciója szerint a váll mozgatásáért és stabilizálásáért felelős. Az életkor előrehaladtával az ínak elkopnak, és könnyebben el is szakadhatnak. A fej feletti, ismétlődő mozdulatokat igénylő munka is károsíthatja ezt az izomtömeget a hátunk felső részén. A tünetek tompa fájdalomtól és gyengeségtől kezdve egészen az állandó, erős fájdalomig terjedhetnek. Gyanú esetén orvoshoz kell fordulni, akár gyógytornára is szükség lehet.
- Könyök túlzott kinyújtása (hiperextenzió): Torna, jóga vagy súlyemelés közben gyakran előfordul, hogy a könyökre túl nagy nyomás nehezedik. Ez károsíthatja az ínakat és szalagokat, aminek következtében gyakori fájdalmat tapasztalhatunk, de akár meg is duzzadhat ez a terület.
- Idegi eredetű fájdalmak
Az idegrendszer károsodása gyakran „kisugárzó”, égető vagy zsibbadással járó fájdalmat eredményez:
- Brachialis plexus sérülés (Parsonage-Turner szindróma vagy Plexus brachialis neuritis) A nyaki gerincből eredő ideghálózat sérülése vállba, karba, kézbe sugárzó fájdalmat, gyengeséget okozhat. Ha a nyakcsigolyák porckorongjai között kitüremkedő sérv kiszakad, égő fájdalom, zsibbadás, gyengeség, bizsergés vagy égő érzés jelentkezhet a karban.
- Carpalis alagút szindróma: A csuklónál futó középideg (nervus medianus) nyomódása zsibbadással, fájdalommal, finommozgás-zavarral jár.
- Cervicalis porckorongsérv: A csigolyák között lévő porckorongok lehetővé teszik a gerinc mozgékonyságát. Ha azonban kialakul a porckorongsérv (discus hernia) a nyaki gerinc szintjén, gyakran szenvedhetünk a karba sugárzó idegi fájdalom miatt, amit ez az állapot előidézhet.
- Becsípődött ideg: Ha a váll, nyak vagy könyök csontjai vagy szövetei összenyomnak egy ideget, az fájdalmat, zsibbadást, gyengeséget és bizsergést okozhat. A nyaki radikulopátia bizsergő érzést vagy zsibbadást, valamint gyengeséget okozhat a karban.
- Thoracic outlet szindróma (TOS), azaz a nyaki- és váll régió ereinek és idegeinek a rendellenes nyomódása miatt kialakuló mellkaskimeneti tünetegyüttes. A nyak és a mellkas közötti anatómiai régióban az erek és idegek nyomás alá kerülhetnek, ami felső végtagi fájdalmat, zsibbadást és érzékelészavart eredményezhet.
- Gyulladásos és degeneratív ízületi betegségek
- Oszteoartritisz: A porcszövetek kopása idővel a csontvégek súrlódásához vezet, ami fájdalmat és merevséget okoz, különösen a váll és könyökízületekben.
- Reumatoid artritisz: Autoimmun eredetű szisztémás gyulladás, amely a kéz, csukló és kar kisízületeit is érinti.
- Psoriasisos artritisz: A pikkelysömörhöz társuló gyulladásos ízületi betegség, mely fájdalmat, duzzanatot és merevséget okoz a karokban.
- Szív-eredetű fájdalom – amikor a bal kar jelez
A bal karba sugárzó fájdalom mellkasi nyomással, légszomjjal, hányingerrel társulva szívinfarktus jele lehet. A tünetek hirtelen jelentkeznek, életveszélyes állapot kialakulására figyelmeztethetnek, így azonnali orvosi ellátást igényelnek.
Az autoimmun betegségek során a szervezet saját immunrendszere támadja meg a test szöveteit. Néhány ilyen betegség – mint a reumás ízületi gyulladás, a lupus vagy a Sjögren-szindróma – fájdalmat okozhat a nyakban, karokban, könyökben, csuklóban és kézben.
Karunk fájdalmát okozhatják ritkábban előforduló okok
- Szeptikus ízületi gyulladás: Az ízület fertőződhet, például egy másik testrészből származó baktérium miatt vagy szúrt sérülés esetén. Természetes és műízületben is kialakulhat.
- Akut petyhüdt mielitisz (AFM): Ritka, de súlyos idegrendszeri betegség, amely kar- vagy lábfájdalmat is okozhat.
- Epehólyag-betegségek: Az epekövek vállba vagy a jobb karba sugárzó fájdalmat okozhatnak.
- Fibromialgia: Krónikus, kiterjedt fájdalmat okozó állapot, amely akár mindkét kart érintheti.
Mi jellemzi a szívroham miatt kialakuló karfájdalmat?
Gyakran a bal karban kialakuló fájdalom hozható összefüggésbe a szívproblémával.
Az angina, ami a szív vérellátásának csökkenése miatt alakul ki, vállfájdalmat okozhat. Szívroham miatt fájdalom jelentkezhet a karunkban, amikor a szív egy részének oxigénellátása érelzáródás miatt megszűnik.
Ha szívrohamod van, a karfájdalom hirtelen jelentkezik. A szívroham miatt érezhető karfájdalmat általában egyéb tünetek is kísérik:
- Mellkasi fájdalom, nyomás, szorító érzés
- Fájdalom kisugárzása a hátra, állkapocsba vagy gyomorba
- Légszomj
- Hányinger
- Szédülés
- Hideg verejtékezés
Gyanú esetén a kardiológiai kivizsgálás életet menthet.
Ha bármikor attól tartasz, hogy karfájdalmad szívrohammal függ össze, azonnal kérj sürgősségi segítséget.
Ha ilyen tüneteket tapasztalunk, vagy a környezetünkben bárki ezekre panaszkodik, a biztonság érdekében fontos azonnal mentőt hívni.
Saját magad és a közlekedésben résztvevők biztonsága érdekében is lényeges, hogy ne vezess autót ilyen állapotban, mert vezetés közben elájulhatsz.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Előfordulhatnak egyéb vészhelyzetek is, amelyek szintén szükségessé tehetik az azonnali orvosi ellátást:
- a fájdalom hirtelen jelentkezik és mellkasi nyomással jár,
- reccsenés vagy pattanás a sérülés pillanatában, ilyenkor törés, deformitás gyanúja merül fel,
- nem mozgatható a kar vagy kéz,
- a fájdalom nem csökken pihenésre és házi kezelésre.
- jelentős duzzanat vagy véraláfutás figyelhető meg az érintett végtagon
- erős fájdalom
- a kar vagy kéz mozgásképtelensége vagy érzéketlensége
- a karunkban kilátszik valamelyik csont
- a kar természetellenes szögben áll.
Fontos jelzése lehet a problémáknak, ha a karban érzett fájdalom mozgás közben fokozódik, pihenésre enyhül, majd ismét visszatér. Fordulj orvoshoz akkor is, ha a fájdalom idővel súlyosbodik, vagy bedagad, vörössé válik a karod.
A karfájás kezelése
Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy fáj a karunk, és biztosak vagyunk abban, hogy nincsen törés, az alábbi módon enyhíthetjük a kellemetlenséget:
- Lehetőleg pihentessük a fájó kart
- Jegelés legfeljebb 15–20 perces időtartamban, az erre a célra alkalmas, lehetőleg gyógyszertárban beszerzett jegelő eszközzel.
- A nyomókötés alkalmazása hatékonyan enyhítheti a karunk adott pontján érzett fájdalmat.
- Sok esetben segíthet a felpolcolás, vagyis az, ha a szív szintje fölé emelve rögzítjük a karunkat.
Gyulladáscsökkentő készítmények, óvatos nyújtás, és a fizikai aktivitás mérséklése segíthet a karunkban érzett fájdalom enyhítésében.
Makacs panasz esetén fordulj a háziorvoshoz, aki előírhatja a képalkotó vizsgálatokat (röntgen, MRI, ultrahang), valamint ortopédiai vagy reumatológiai konzultációt is javasolhat.
Az orvos különféle kezeléseket vehet igénybe a karfájdalmat kiváltó okok függvényében. Sínbe helyezve rögzítheti a kart, de javallhat gyógytornát vagy kezelheti a panaszokat fájdalomcsillapító készítményekkel is.
A karfájdalom sokféle okból jelentkezhet – a szívrohamtól a kisebb esésig. Ha légszomj vagy mellkasi fájdalom társul hozzá, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
Ha az otthoni kezelés nem enyhíti a fájdalmat, orvosi vizsgálat javasolt.
Megelőzés – amit mi magunk is megtehetünk, hogy ne fájjon a karunk
- Végezzünk alapos bemelegítést fizikai aktivitás előtt.
- Kerüljük a hosszú ideig tartó, ismétlődő mozdulatokat.
- Tartsunk rendszeres szünetet a számítógépnél ülve történő vagy manuális munkavégzés közben.
- Figyeljünk a helyes testtartásra.
- Viseljünk védőeszközt sport, kertészkedés vagy hideg időben.
A karfájdalom nem mindig veszélyes egészségi állapot, de sosem szabad félvállról venni.
Nagyon fontos azonban, hogy forduljunk inkább a háziorvoshoz, ha szokatlannak tartjuk a karunk fájdalmát, mert ez akár életmentő is lehet, ha komolyabb oka van a fájdalmainknak vagy a zsibbadásnak.
A kar fájdalma nem mindig jelez súlyos egészségügyi problémát. Egyes esetekben figyelmeztető jel lehet komolyabb kórfolyamatokra, például szívbetegségre vagy idegi eredetű károsodásra.
A panaszok korai felismerése és célzott kezelése elengedhetetlen a szövődmények megelőzése érdekében. Ha a fájdalom visszatérő, tartós, vagy más tünetekkel társul, ne késlekedjünk a háziorvoshoz vagy reumatológus szakemberhez fordulni.
