Reumatológia, Konzultáció, általános vizsgálat - Reumatológus

Reumatológia:

Reumatológia

Sokszor nem különíthető el könnyen, milyen panaszokkal fordulhatunk reumatológushoz és milyenekkel kell az ortopédiát keresnünk. Míg utóbbi a mozgás szervrendszereinek egészével foglalkozik, addig a reumatológus ennek ízületeken kívüli részeivel. Ide tartoznak az inak, izmok és szalagok is. A szakorvosok az ezeket érintő problémákat nem műtéti úton igyekeznek kezelni, tehát például gyógyszerekkel, vagy fizikoterápiával, masszázzsal és gyógytornával.

Milyen panaszokkal fordulhatunk reumatológushoz?

A reumatológia a mozgásszerveket érintő gyulladások, illetve fájdalom kezelésének tudománya. Az ezeket érintő panaszokkal bátran felkereshetjük tehát a szakrendelést.

Ezek közé tartozik például:

• az ízületi fájdalom (csukló, boka, váll, könyök, térd, csípő), amit nem sérülés okoz,
• ízületi gyulladásra utaló jelek: duzzanat, pirosság, nyomásérzékenység,
• az ízületek mozgatásakor jelentkező ropogás, vagy fájdalom,
• ízületi merevség, ami hosszú ideje fennáll és korlátozza a szabad mozgást,
• hát- és gerincfájdalom,
• izomfájdalom,
• csontritkulás gyanúja.

A reumatológiai vizsgálat menete

A reumatológiai vizsgálat egy beszélgetéssel kezdődik, melynek során a reumatológus kikérdezi a beteget a panaszairól. Ezalatt térjünk ki arra, hogy pontosan hol jelentkezik a fájdalom, mióta érezzük, esetleg milyen gyakorisággal. Érte-e valamilyen trauma az adott testrészt, ami kiválthatta a panaszokat? Előfordult-e valamilyen rovarcsípés, vagy vannak-e egyéb kísérő tünetek? A pontos kórelőzmény felállításához a reumatológus kitér a családban előforduló betegségekre, illetve korábbi műtéteinkre, panaszainkra, szedett gyógyszereinkre.

Ezt egy vizuális és egy fizikális vizsgálat követi. Ezek során a szakorvos először szemrevételezi az adott testrészt, azon szemmel látható jeleket keres, például duzzanatot, pirosságot. Ezután a testrész átmozgatásával ellenőrzi annak mozgástartományát, az izomerőt és a reflexeket. Tapitással továbbá pontosabban megállapítható a fájdalom kiindulási helye, illetve a gerinc és csípő problémák esetében a járás vizsgálatára is sor kerül.

Amennyiben szükségét érzi, a szakorvos további neurológiai vizsgálatokat is kérhet. Néhány mozgásszervi panasz hátterében ugyanis neurológiai gondok is állhatnak. A pontos diagnózis felállításához ezen kívül laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokra is szükség lehet. Ezek közül a leggyakoribbak az ultrahang, a röntgen, az MRI és a CT, illetve a csontritkulás kizárására a csontsűrűség-mérés is.

Milyen reumatológiai betegségek vannak?

A reumatológus a betegségek nem műtéti kezelésében nyújt segítséget szakrendelése keretein belül. Ide tartoznak például a kopásos, degeneratív ízületi megbetegedések is, mint a spondylosis, ami a gerinc mozgásképességének beszűkülésével jár. Ennek során a csigolyák közti távolság csökken, az azokat összetartó szalagok elmeszesednek, ami nehézkessé teszi a mozgásukat. Ez érintheti a gerinc alsó, középső és nyaki szakaszát is, kezelés nélkül pedig komoly következményekkel járhat.

A degeneratív ízület betegségek másik formája az arthrozis, ami a csontok felszínét borító porcok elvékonyodásával jár. Ennek következtében az ízület begyulladhat, amit kívülről bőrpír, melegség és duzzanat jelezhet, illetve mozgásképessége is beszűkülhet, a hétköznapi mozdulatok fájdalmassá válhatnak.

A reumatológus foglalkozik továbbá más mozgásszervi panaszokat okozó betegségekkel is. Ezek közé tartozik:

• a rheumatoid arthritis: hétköznapi nevén reumatikus ízületi gyulladás, aminek következtében az ízületi hártya megvastagodik, az ízület megduzzad és el is deformálódhat megfelelő kezelés hiányában. Izületi gyulladást kezel Dr. Puskás Réka reumatológus szakorvos.
• ínhüvelygyulladás: leggyakrabban a kézfej, illetve a csukló érintett, de túlerőltetés hatására a lábfej és boka területén is kialakulhatnak tünetek. Az ínhüvely megduzzadásával és az inak csúszását elősegítő anyag összetételének megváltozásával jár, amit éles fájdalom és a mozgást követő ropogás kísér. Ínhüvelygyulladással foglalkozik többek között Dr. Pál Mónika reumatológus szakorvos.
• köszvény: anyagcserezavarból eredő betegség, ami az ízületekben a húgysav lerakódásához vezet, ez pedig az ízületek gyulladását okozza.
• lupus (SLE): az autoimmun betegségek közé tartozik, tehát a szervezet saját védőrendszerét fordítja maga ellen. Általános tünetekkel jár, melyek között előfordul a láz, hasmenés és a gyengeség is, amiket az immunrendszer által megtámadott szervek panaszai egészítenek ki. Ez leggyakrabban az ízületeket érinti és azok gyulladásával, fájdalmával, illetve merevségével jár. Autoimmun-gyulladásos izületi betegségekkel Dr. Sterba Gréta reumatológushoz érdemes fordulni.
• Brechterew-kór: ez a betegség a csigolyák, a keresztcsont, illetve a csípőcsont közötti ízületeket érinti, azok meszesedésével jár és végül teljes merevségüket okozhatja. Laborvizsgálatokkal, vérmintából jól kiszűrhető a betegségre való hajlam, ha pedig a családunkban korábban előfordult hasonló, megelőzés céljából is érdemes ellenőriztetni.
• Sjögren-szindróma: az autoimmun betegségek közé tartozik és egyéb tünetek mellett például sokízületi gyulladást okoz. Attól függően, hogy kiterjed-e más szervekre, befolyásolja-e a mirigyműködést további tünete lehet még a szem- és szájszárazság és a bőr kiszáradása is.
• csontlágyulás: a csontanyagcsere zavara, aminek következtében a csontképződés során úgynevezett mineralizációs zavar alakul ki. Ez azt jelenti, hogy a csontok ásványianyag tartalma megváltozik és szövetük a normálisnál jelentősen lágyabbá válhat.

A reumatológiai betegségek közé tartoznak ezeken kívül a gerinc problémái is, mint a lumbágó, derékfájás és az idegbecsípődés is, de csontritkulás esetén is reumatológus szakembert kell felkeresni.