Nárcisztikus Személyiségzavar
Azok az emberek, akiknek nárcisztikus személyiségzavaruk (NSZ) van, túlzottan nagy jelentőséget tulajdonítanak önmaguknak. Állandó dicséretre és figyelemre vágynak. A terápia segíthet tüneteik kezelésében.
Mi a nárcisztikus személyiségzavar?
Kiről van elnevezve a narcisztikus személyiségzavar?
Mi okozhat nárcisztikus személyiségzavart?
Mi alapján diagnosztizálható a nárcisztikus személyiségzavar?
Nárcisztikus személyiségzavar kezelése
Mi a nárcisztikus személyiségzavar?
A nárcisztikus személyiségzavarnak (NSZ) az a jellemzője, hogy önmagukról eltúlzottan jó képet alkotnak az érintettek. Fokozottan igénylik mások csodálatát és figyelmét.
Kiről van elnevezve a narcisztikus személyiségzavar?
A narcisztikus személyiségzavarban szenvedőket boldogtalanná és csalódottá teszi, ha a környezetüktől nem kapják meg a szerintük őket megillető dicséretet vagy különleges csodálatot. De miért is hívják ezt a személyiségzavart nárcizmusnak? Nárcisszusz, az ókori görög mitológiában egy rendkívül szép fiatalember, akiért rengeteg nő és férfi rajongott. Legendája leginkább az önmaga iránt érzett szerelmes rajongást és az önfeláldozó hűséget szimbolizálja.
Nárcisszusz a mitológia szerint sosem viszonozza szerelmei érzéseit. Egy napon azonban megpillantja saját tükörképét egy tiszta víztükrű forrásban, és azonnal beleszeret önmaga tükörképébe. Annyira elbűvöli saját képmása, hogy képtelen elszakadni tőle, és végül éhen hal a forrás partján, miközben egyre csak a tükörképében gyönyörködik. Azon a helyen, ahol meghal kinő egy virág, amelyet nárcisznak neveznek. Ez a virág lett a hiúság és az önimádat jelképe.
Nárcisszusz története azonban nem csupán a görög mitológiában, hanem a pszichológiában is ismertté vált. A nárcisztikus személyiségzavar kifejezés gyökereit ebben a mítoszban találjuk. E személyiségzavar jellemzője az önző, öntelt magatartás és az empátia hiánya.
Talán éppen az empatikus azonosulás képességének a hiánya miatt alakul ki unszimpátia másokban a nárcisztikus személyiségű emberek irányában. Beképzeltnek és fennhéjázónak tartják őket, emiatt nem közkedvelt, kevesen keresik e személyiségjegyekkel rendelkezők társaságát.
A nárcisztikus személyiségzavar az élet különböző területein okozhat konfliktusokat és nehézségeket az érintettek számára. Talán a legnehezebb kezelni e személyiségjegyeket a munkahelyi együttműködésben, valamint az iskolai közösségben, amelyek toleranciát, alázatot és empátiát egyaránt megkövetelnek a közösség tagjaitól, de akár a személyes vagy társas kapcsolatokban is megnehezítheti a mindennapokat a nárcisztikus személy viselkedése.
A nárcisztikus személyiségzavar tünetei és előfordulása
Ez a személyiségzavar alapvetően önbecsüléshiányból alakul ki. A férfiak körében valamivel gyakrabban fordul elő, mint a nőknél.
A nárcisztikus személyiségzavarral küzdő személy védekezésképpen gyakran válik arrogánssá, önzővé és követelőzővé. Előtérbe helyezi önmagát, és mások társaságát is csak addig keresi, ameddig pozitív hatással vannak rá az őt körülvevő emberek. Kompenzálják a korábban elszenvedett lelki sérelmeket azzal, hogy magas önbecsüléssel rendelkeznek, különlegesnek tartják magukat és úgy érzik, hogy másoknál jobbak.
Szükségük van a mindennapokban a rendszeres dicséretre és csodálatra, a kritikára azonban rosszul, akár dühösen reagálhatnak. A nárcisztikusok gyakran eltúlozzák tehetségüket és eredményeiket, miközben lebecsülik másokét.
A nárcisztikus személyiségzavar egyes jellemzői hasonlónak tűnhetnek az önbizalomhoz, de ez nem tekinthető egészséges önbizalomnak, hiszen az egészséges önbecsüléssel rendelkező emberek általában szerények, míg a nárcisztikus személyek ritkán azok. Hajlamosak magukat piedesztálra helyezni, és magukat mindenkinél jobbnak tartani.
A nárcisztikus személyiségzavarnak két altípusa van: a nyílt és a rejtett. A nyílt és a rejtett nárcisztikus személyiségzavar sok hasonló tulajdonságjeggyel és tünettel jellemezhető, de a személyiségzavarnak ezen altípusaiban szenvedők különböző módon lépnek kapcsolatba másokkal.
Azok, akik rejtett nárcisztikus személyiségzavarral rendelkeznek, gyakrabban mutatnak olyan tulajdonságokat, amelyek nem jellemzőek a nárcisztikus személyekre. Ilyen jegyek a kapcsolatteremtésben megnyilvánuló félénkség és az alacsony önbecsülés.
Nárcisztikus személyiségzavar tünetei általában a korai felnőttkorban jelentkeznek. Azok, akiknél mutatkoznak e személyiségzavar tünetei, nincsenek tudatában az állapotuknak, mivel a probléma ellentétes az önképükkel.
A narcisztikus személyekre jellemző tünetek:
- nagyképűek és dicsekvők, ami miatt mások kerülik őket
- kapcsolataik nem kielégítők
- boldogtalanokká, dühösekké és zavarodottakká válnak, ha a dolgok nem úgy alakulnak, ahogy szeretnék
- folyamatosan problémáik vannak a munkahelyen, iskolában, kapcsolataikban, pénzügyeik zavarosak, alkohol és drog problémáik is lehetnek
Mi okozhat nárcisztikus személyiségzavart?
A narcisztikus személyiségzavart kiválthatja egyrészről genetikai hajlam, másrészt a családi környezet járul hozzá a kialakulásához, ez utóbbi elemei lehetnek:
- gyermekkori bántalmazás
- elhanyagolás
- túlzott szülői féltés, és dédelgetés
- túlértékelés a szülő részéről
- a szülők részéről a gyermekekkel szemben támasztott irreális elvárások.
Mi alapján diagnosztizálható a nárcisztikus személyiségzavar?
A szakorvos célzottan kidolgozott kérdések alapján irányított beszélgetéseket folytat a páciensével. Informálódása közben feltérképezi a gyermekkori kórelőzményeket, mesélteti a pácienst a gyermekkori és családi körülményeiről.
A munkahelyi és egyéb közösségekben tapasztalt élethelyzeteket és konfliktusokat speciális interjú keretében kibeszélve további körülményeket tud a szakorvos feltárni a diagnózisa megerősítéséhez és egyéb hasonló személyiségzavarok kizárása érdekében.
Speciálisan összeállított személyiségfelmérő kérdőíveket is alkalmaznak a szélesebb körű információgyűjtéshez a szakorvosok. Az alábbi személyiségjegyek és viselkedésformák feltérképezésére is alkalmasak ezek a vizsgálatok.
Ezeknek a megléte az adott páciensnél utalhat a narcisztikus személyiségzavarra:
- túlértékeli önmaga jelentőségét
- több dologra érzi önmagát jogosultnak
- állandó csodálatot és dicséretet igényel
- különleges bánásmódot vár el, mivel felsőbbrendűnek érzi magát
- túlértékeli az elért eredményeit és tehetségét
- rosszul, olykor dühösen reagál a kritikára
- megszállottan foglalkozik a hatalommal, sikerrel és szépséggel
- kihasznál másokat a saját céljai elérése, vagy saját maga jobb színben feltüntetése érdekében
- nem képes és nem is igazán hajlandó mások szükségleteit felismerni, vagy mások érzéseit figyelembe venni
- arrogáns magatartás
A szakorvos a konkrétan-e személyiségjegyek felmérésére kidolgozott kérdőívet használja arra, hogy meg tudja állapítani, a páciensre illenek-e ezek a tulajdonságok.
Nárcisztikus személyiségzavar kezelése
A narcisztikus személyiségzavar kezelése elsősorban beszélgetésen alapuló pszichoterápiából áll. E kognitív viselkedésterápia célja a személyiség olyan irányú fejlesztése, hogy a kritikát fel tudja a páciens dolgozni düh nélkül, oda tudjon figyelni és tiszteletben tudja tartani mások érzéseit és igényeit.
A pszichológus által célzottan irányított beszélgetésekre épülő terápia segíthet megtanulni, hogyan építhet ki a páciens értékes kapcsolatot másokkal. A kezelés eredményeként képessé válhat arra, hogy pozitív irányba fejlessze kapcsolatait, melyek pedig nagymértékben javíthatják egyéb emberi kapcsolatait az élete számos területén.
- javulhat az együttműködés a munkatársaival és társaival
- képessé válhat fenntartani személyes kapcsolatait
- képessé válhat felismerni az erősségeit és lehetőségeit, így el tudja viselni a kritikát vagy a kudarcot
- megérti és képes kezelni az érzéseit
- meg tud küzdeni az önértékelési problémákkal
- képessé válik reális célokat kitűzni maga elé.
Mivel azonban a feltérképezést és a problémafeltárást követően a személyiségjegyek fejlesztése nehéz, sokaknál akár több év terápiára is szükség lehet, mielőtt konkrét javulást tapasztalna élethelyzetében a páciens. Lényeges emiatt a kitartó együttműködés a szakemberrel, mivel előfordulhat a páciens esetében depresszió kialakulása is, amelynek kezelését szintén a szakorvossal kell egyeztetni.
