Porckorongsérv

 Okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A porckorongsérv, más néven gerincsérv, a gerincoszlopot alkotó csigolyák közötti porckorongok károsodásából eredő állapot. Ezek a porckorongok rugalmas párnázottságot biztosítanak a csigolyák között. A porckorongok teszik lehetővé a gerinc mozgékonyságát és ütéscsillapító funkciót látnak el.

A porckorongot tulajdonképpen két rész alkotja. A külső gyűrű rostos szerkezetű (anulus fibrosus), míg a porckorong belső részét a kocsonyás mag (nucleus pulposus) képezi. Porckorongsérvről akkor beszélünk, amikor a belső mag kitüremkedik a külső gyűrűn keresztül, és nyomja a közeli idegeket. Ez jellegzetes fájdalommal és egyéb neurológiai tünetekkel jár.

Mi okozza a porckorongsérv kialakulását?

Milyen tünetek utalhatnak porckorongsérvre?

A porckorongsérv diagnosztizálása

Milyen módon kezelhető a porckorongsérv?

A porckorongsérv megelőzése

A porckorongsérv leggyakrabban az ágyéki (lumbális) szakaszon alakul ki, de előfordulhat a nyaki (cervikális) gerincszakaszon is. A tünetek változók lehetnek attól függően, hogy a sérv melyik területen helyezkedik el és mennyire nyomja az idegeket. Egyes embereknél a porckorongsérv teljesen tünetmentes maradhat, míg másoknál súlyos fájdalmat és mozgásukban tapasztalt nehézségeket okozhat.

Mi okozza a porckorongsérv kialakulását?

A porckorongsérv leggyakoribb oka a porckorongok fokozatos kopása és degenerációja, amely az életkor előrehaladtával természetes folyamat. Idővel a porckorongok elveszítik rugalmasságukat és folyadéktartalmukat, így hajlamosabbá válnak a sérülésre.

Emellett a következő tényezők is növelhetik a porckorongsérv kialakulásának kockázatát:

• Helytelen testtartás – a gerincre ható egyenlőtlen terhelés miatt fokozottan sérülhetnek a porckorongok.
• Mozgásszegény életmód – a gerinc és a környező izmok gyengüléséhez vezethet.
• Túlsúly – extra terhelést jelent a gerinc számára, különösen az ágyéki szakaszon.
• Nehéz tárgyak helytelen emelése – ha a hátizmok helyett a gerinc veszi át a terhelést, nagyobb az esély a sérv kialakulására.
• Dohányzás – csökkenti a porckorongok vérellátását, ami gyorsítja azok degenerációját.
• Hosszan tartó ülőmunka vagy vezetés – a gerincre ható nyomás miatt fokozódhat a porckorongok terhelése.
• Genetikai hajlam – bizonyos emberek örökletesen hajlamosabbak a porckorongsérv kialakulására.

Milyen tünetek utalhatnak porckorongsérvre?

A porckorongsérv tünetei attól függnek, hogy a gerinc melyik szakaszán alakul ki a sérv, és mely idegekre gyakorol nyomást.

• Ágyéki szakaszon kialakuló sérv: Gyakori tünet a derékfájás, amely kisugározhat a farpofákba, a combokba és a lábakba. Előfordulhat zsibbadás, bizsergés vagy izomgyengeség is az alsó végtagokban.
• Nyaki szakaszon kialakuló sérv: A fájdalom a nyakból a vállakba, karokba sugárzik, és szintén előfordulhat zsibbadás, bizsergés vagy izomgyengeség a felső végtagokban.

A tünetek súlyossága egyénenként eltérő lehet. Egyes esetekben a sérv tünetmentes maradhat, míg másoknál jelentős mértékben korlátozhatja a fájdalom a mozgást.

A porckorongsérv diagnosztizálása

Amennyiben a tüneteink alapján arra gyanakszunk, hogy porckorongsérvünk van, érdemes felkeresni a pontos diagnózis felállítása érdekében a megfelelő szakorvost.

A porckorongsérv kezelésével az ortopéd orvos, a reumatológus és a neurológus szakorvos foglalkozik. Bizonyos esetekben az említettek közül mindegyik szakorvos bevonására is szükség lehet a megfelelő kezelés érdekében.

A porckorongsérv diagnosztizálása a beteg kórtörténetének felvételével és fizikális vizsgálatával kezdődik.

A szakorvos neurológiai vizsgálatot is végezhet annak érdekében, hogy ellenőrizze az alábbiakat:

• Reflex
• Az izomzat ereje (izomerő)
• Járóképesség
• A finom érintések, tűszúrások vagy vibráció érzékelésének képessége.

A legtöbb porckorongsérv esetében a diagnózishoz elegendő a fizikális vizsgálat és a kórtörténet felvétele. Ha azonban az egészségügyi szakember más állapotot gyanít, vagy pontosan látni szeretné, mely idegek érintettek, elvégeztetheti az alábbi vizsgálatokat is.

Képalkotó vizsgálatok

• Röntgen – A hagyományos röntgenfelvételek nem mutatják ki a porckorongsérvet, de kizárhatnak más, hátfájást okozó tényezőket. A röntgen segítségével kimutatható például fertőzés, daganat, gerincoszlopi elváltozások vagy törött csont.
• CT-vizsgálat – A CT-berendezés különböző irányokból készít röntgenfelvételeket, majd ezeket összeillesztve keresztmetszeti képet alkot a gerincről és a környező struktúrákról.
• MRI – Ez a vizsgálat részletes képet alkot a test belső szerkezetéről rádióhullámok, valamint erős mágneses mező segítségével. Alkalmas annak pontos meghatározására vagy megerősítésére, hogy pontosan hol helyezkedik el a porckorongsérv és megmutathatja, mely idegeket érint.
• Mielogram – E vizsgálat során kontrasztanyagot fecskendeznek a gerincfolyadékba, mielőtt CT-vizsgálatot végeznének. Ezzel az eljárással kimutatható a gerincvelőre vagy az idegekre nehezedő nyomás, amelyet akár porckorongsérv is okozhat.

Idegi vizsgálatok

Az idegvezetéses vizsgálatok és az elektromiográfia (EMG) azt mérik, hogy az elektromos impulzusok milyen hatékonyan haladnak az idegszövetben. Ezek a vizsgálatok segíthetnek pontosan meghatározni az idegkárosodás helyét.

• Idegvezetéses vizsgálat – Ennek során a bőrre helyezett elektródák segítségével mérik az idegek és az izmok elektromos impulzusait és működését. A vizsgálat azt méri, hogyan továbbítják az idegek az elektromos jeleket, amikor kis áramot vezetnek keresztül rajtuk.
• Elektromiográfia (EMG) – Az EMG során az orvos egy tűelektródát szúr a bőrön keresztül különböző izmokba. A vizsgálat elemzi az izmok elektromos aktivitását nyugalomban és összehúzódás közben.

Milyen módon kezelhető a porckorongsérv?

A porckorongsérv kezelése lehet konzervatív vagy műtéti, a tünetek súlyosságától és a sérv mértékétől függően. A konzervatív kezelés része azoknak a tevékenységeknek a megváltoztatása, amelyek fájdalmat okoznak, továbbá kiegészül fájdalomcsillapító gyógyszerek szedésével is. Ez a kezelés a legtöbb ember esetében néhány napon vagy héten belül enyhíti a tüneteket.

Konzervatív kezelés

• Gyógyszeres kezelés: A porckorongsérv által okozott fájdalmat és az esetleges gyulladást fájdalomcsillapítóval, gyulladáscsökkentővel és izomlazítóval mérsékelhetik a kezelés keretében. Vény nélkül kapható fájdalomcsillapítókat alkalmaznak, ha a fájdalom enyhe vagy közepes mértékű. Ilyen készítmények az acetaminofen (például Tylenol és Panadol), az ibuprofén (például Advil, Motrin IB) vagy a naproxen-nátrium (például Aleve).

• Fizioterápia: Gyógytornász irányítása mellett speciális gyógytorna gyakorlatokkal igyekeznek erősíteni a hátizmokat, javítani a testtartást és növelni a gerinc stabilitását.
• Életmódbeli változtatások: A kezeléseken túl szükség lehet a helyes testtartás elsajátítására, a megfelelő emelési technikák begyakorlására és az ideális testsúly fenntartására, mert mindezekkel csökkenthető a gerinc terhelése.
• Neuropátiás gyógyszerek – Ezek a gyógyszerek az idegi impulzusokat befolyásolják a fájdalom csökkentése érdekében. Ide tartozik a gabapentin (Neurontin), a pregabalin (Lyrica), a duloxetin (Cymbalta) és a venlafaxin (Venlafaxini hydrochloridum).
• Izomlazítók – Izomgörcsök esetén izomlazítókat írhat fel a kezelőorvos. Gyakori mellékhatásuk a szedáció és a szédülés.
•  Opioidok – Az opioidok mellékhatásai és a függőség kialakulásának lehetősége miatt a szakorvosok többsége óvatos ezek felírásával porckorongsérv esetén. Ha azonban más gyógyszerek nem enyhítik a fájdalmat, az egészségügyi szakember rövid távú opioidkezelést fontolóra vehet. Ilyen lehet például a kodein vagy az oxikodon-acetaminofen kombináció (például Percocet). Az opioidok lehetséges mellékhatásai közé tartozik a szedáció, a hányinger, a zavartság és a székrekedés.
• Kortizoninjekciók – Ha a szájon át szedhető gyógyszerek nem enyhítik a fájdalmat, a szakorvos javasolhatja a kortikoszteroid-injekciós kezelést. Ezt a gyógyszert a gerincidegek körüli területre fecskendezhetik be. A gerinc képalkotó vizsgálata segíthet a tű pontos pozícionálásában.

Műtéti kezelés

Ha a konzervatív kezelések nem vezetnek eredményre, vagy ha súlyos tünetek, például tartós fájdalom, izomgyengeség vagy vizeletürítési problémák jelentkeznek, műtéti beavatkozás válhat szükségessé. A leggyakoribb műtéti eljárás a porckorongsérv eltávolítása, vagy discectomia, amelynek eredményeképpen felszabadítják a nyomás alatt lévő idegeket.

Nem minden betegnek van szüksége műtéti beavatkozásra a porckorongsérv kezeléséhez.

Ha azonban a konzervatív kezelések hat hét elteltével sem hozzák meg a kívánt állapotjavulást, illetve a tünetek nem enyhülnek, a műtét lehetőségként felmerülhet, különösen, ha az alábbi tünetek tartósan fennállnak:

• Rosszul kontrollálható fájdalom
• Zsibbadás vagy gyengeség
• Nehézséget okoz az állás vagy a járás
• Hólyag- vagy bélműködési zavarok alakulnak ki.

A legtöbb esetben a sebészek csupán a kitüremkedő porckorongrészt távolítják el. Ritkán előfordulhat, hogy az egész porckorong eltávolítására van szükség. Ilyen esetekben a csigolyákat csontátültetéssel kell összekötni.

A csontfúzió folyamata hónapokig tart, ezért a gerinc stabilitásának fenntartása érdekében fém implantátumokat helyeznek be. Ritkán az orvos javasolhatja porckorong protézis beültetését.

A porckorongsérv megelőzése

A porckorongsérv megelőzése érdekében fontos a rendszeres testmozgás, különösen a hátizmokat erősítő gyakorlatok végzése.

Az egészséges testsúly fenntartása, a helyes testtartás és az ergonomikus munkakörnyezet kialakítása szintén hozzájárul a gerinc egészségének megőrzéséhez.

Kerülni kell a hirtelen, nagy terhelést jelentő mozdulatokat és a nehéz tárgyak helytelen emelését.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni?

Javasolt szakorvoshoz fordulni, ha:

• A hát- vagy nyakfájdalom kisugárzik a karokba vagy a lábakba.
• Tartós zsibbadás, bizsergés vagy izomgyengeség tapasztalható.
• A fájdalom hosszabb időn keresztül fennáll, és a pihenés sem hoz enyhülést.
• Mozgáskorlátozottság alakul ki, vagy az érintett testrészek érzéketlenné válnak.
• Vizelet- vagy székletürítési problémák jelentkeznek (ez sürgős orvosi beavatkozást igényelhet).

A porckorongsérv időben történő felismerése és kezelése segíthet megelőzni a hosszú távú szövődményeket és javítani az életminőséget.