tünetek, okok és megelőzés

A vakbélgyulladás gyakran hirtelen jelentkező és sürgős orvosi beavatkozást igénylő állapot, amely ha kezeletlenül marad, komoly szövődményekhez vezethet. A vakbélgyulladás az egyik leggyakoribb sürgősségi sebészeti beavatkozást igénylő állapot, de megfelelő időben történő felismeréssel és kezeléssel általában teljesen gyógyítható. Sokféle tünet utalhat rá, amelyeket nagyon fontos, hogy ismerjünk.

Milyen betegség a vakbélgyulladás?

Tipikus tünetek és megjelenési formák

Vakbélgyulladás okai és előfordulása

Hogyan diagnosztizálják a vakbélgyulladást?

Hogyan kezelhető a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás lehetséges szövődményei

Milyen eredményességgel gyógyul a vakbélgyulladás?

Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?

A megelőzés fontossága és módszerei

Milyen betegség a vakbélgyulladás?

A vakbél a vastagbél egy leágazása, amely a hasüreg jobb alsó részében található. A betegség elnevezése félrevezető, mert nem a vakbél gyulladásáról van szó, hanem annak csak egy részének, a féregnyúlványnak a heveny megbetegedéséről (emiatt a pontos megnevezése: „heveny féregnyúlvány-gyulladás”). A vakbélgyulladás egy kifejezetten gyakori megbetegedés, amely sürgős sebészeti beavatkozást igényel.

Tipikus tünetek és megjelenési formák

A vakbélgyulladás tünetei eltérők lehetnek a betegség stádiumától függően. A leggyakoribb és legkorábban jelentkező tünet a heveny hasi fájdalom, amely először bizonytalan köldöktáji, majd gyomortájéki fájdalomként jelentkezik, végül átvándorol a has jobb alsó részébe. A fájdalom mozgásra, köhögésre vagy nevetésre erősödik.

A hasi fájdalmat egyéb tünetek is kísérhetik:

• Étvágytalanság, hányinger, hányás
• Láz, hőemelkedés, hidegrázás
• Székrekedés vagy hasmenés
• Vizeletürítési nehézség vagy fokozott vizelési inger
• Kemény és feszes hasfal

• Légszomj, szapora pulzus, alacsony vérnyomás

Vakbélgyulladás okai és előfordulása

A vakbélgyulladás kialakulásának legfőbb oka a féregnyúlvány nyílásának elzáródása, amely megakadályozza a nyák kiürülését. Az elzáródást kiválthatja bélsárrög vagy bélsárkő, amely a széklet túlzott keménységére utalhat, vagy idegentest, például magvak, gyümölcsök héja, ritka esetben daganat. Fertőzés vagy allergia következtében megduzzadó nyirokszövet is előidézheti a vakbélgyulladást.

Az elzáródás következtében pangás alakul ki, majd előbb a féregnyúlvány nyálkahártyája, végül annak teljes fala is gyulladt lesz. A gyulladás hatására a féregnyúlványban normálisan is jelen lévő baktériumok elszaporodnak és gennyesedést okoznak. Ha a gyulladást nem kezelik időben, a féregnyúlvány elhalhat, és átfúródhat (perforálódhat), ami súlyos szövődményeket okozhat^.

Hogyan diagnosztizálják a vakbélgyulladást?

A vakbélgyulladás diagnosztizálása nem egyszerű, mert nincs egyértelmű laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálat, amely biztosan kimutatná a betegséget. A diagnózis felállítása több lépésből áll, amelyek között szerepel az anamnézis és a fizikális vizsgálat, amely során kizárnak egyéb, hasi fájdalmat okozó betegségeket.

 Laborvizsgálatokra is sor kerülhet, amelyek segíthetnek kimutatni a gyulladás jeleit. A szervezetben lévő gyulladást jelzi a fehérvérsejtszám vagy a C-reaktív fehérje (CRP) szintjének emelkedése. A képalkotó vizsgálatok, mint például az ultrahang, a CT vagy az MRI segíthetnek felismerni a féregnyúlvány elváltozásait vagy a már kialakult szövődményeket.

Hogyan kezelhető a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás sebészeti beavatkozással kezelhető, amely során eltávolítják a gyulladt féregnyúlványt (appendektómia). A műtétet a tünetek jelentkezését követően lehetőleg minél hamarabb el kell végezni, hogy megelőzzék a perforációt és a hashártyagyulladást.

A műtétet általános érzéstelenítés mellett végzik, akár nyílt hasi metszéssel, akár laparoszkóposan (kis bemetszéseken keresztül). A műtét után antibiotikumot és fájdalomcsillapítót kap a beteg, és pár nap múlva hazamehet. A teljes felépülés 2-4 hétig tarthat.

Ritka esetekben, ha a beteg állapota nem teszi lehetővé a műtétet, vagy ha a gyulladás korai stádiumban van, akkor konzervatív kezelést alkalmazhatnak, amely antibiotikumok és folyadék adását jelenti. Ebben az esetben szoros megfigyelésre van szükség, hogy elkerüljék a szövődményeket.

A vakbélgyulladás lehetséges szövődményei

A vakbélgyulladás súlyos szövődményekkel járhat, amelyek életveszélyesek is lehetnek. Ezek közé tartoznak:

• perforáció, amikor a féregnyúlvány fala átszakad, így a baktériumok és a genny beürülnek a hasüregbe. Ez hashártyagyulladást (peritonitisz) okozhat. Hashártyagyulladás esetén a hasüreg belső fala gyullad be, amely lázzal, hányingerrel, hányással, erős hasi fájdalommal és sokkos állapottal járhat. A hashártyagyulladás életveszélyes állapot, amely sürgős sebészeti beavatkozást és intenzív ellátást igényel

• gennyes tályog, alakul ki, vagyis a genny egy körülhatárolt területen gyűlik össze a hasüregben. Ez lázzal, rossz közérzettel és jól lokalizálható fájdalommal járhat. A tályog kezelése általában antibiotikumokkal és a genny lecsapolásával történik,
• bélelzáródás kialakulásakor a bélcsatorna részlegesen vagy teljesen elzáródik. Ezt az állapotot hányinger, hányás, puffadás és székrekedés kísérheti. A kezelése általában sebészeti, amely során eltávolítják az elzáródást okozó szövetet vagy bélszakaszt.

Milyen eredményességgel gyógyul a vakbélgyulladás?

A vakbélgyulladás jól gyógyul, ha időben felismerik és kezelik a betegséget. A műtét után a betegek többsége teljesen felépül, és nem marad visszatérő panaszuk. Kórházból való távozás után szükséges a seb megfelelő ápolása, a gyógyszerek szedése, a pihenés és a diéta betartása. A műtét után 2-4 hétig kerülni kell a nehéz fizikai terhelést.

Ritka esetekben előfordulhatnak szövődmények vagy visszaesés, amelyek ronthatják a gyógyulást vagy újabb műtétet igényelhetnek.

Milyen kontrollvizsgálatokat rendelhet el a szakorvos?

A vakbélgyulladásban szenvedő betegeknek a szakorvos általában 1-2 héten belül elrendelheti a kontrollvizsgálatot, amely során megvizsgálja a műtéti sebet, ellenőrzi a labor-eredményeket, és felírja a szükséges gyógyszereket.

A megelőzés fontossága és módszerei

Bár a vakbélgyulladás pontos oka ismeretlen, vannak olyan tényezők, amelyek csökkenthetik a betegség kialakulásának kockázatát vagy késleltethetik a tünetek megjelenését. Ezek közé tartoznak az egészséges táplálkozás, amely magas rost-, zöldség-, gyümölcs-, joghurt- és probiotikum-tartalmú ételekből áll. Ezek segítenek megelőzni a székrekedést, a bélsárkő képződését és a bélflóra egyensúlyának felborulását.

A rendszeres mozgás javítja az emésztést, a bélmozgást és az immunrendszer működését, segít megelőzni az elhízást, a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, amelyek növelik a vakbélgyulladás kockázatát.

Fontos tényező lehet a megelőzésben az is, ha az emésztőrendszeri betegségeket, mint a nyombélfekélyt, az irritábilis bél szindrómát vagy akár az ételallergiát megfelelő módon kezelik.