Haematológia - Haematológus

A hematológia a vérképző- és a nyirokszervek betegségeivel foglalkozik, egyik ága - a hemosztazeológia - pedig a véralvadás zavaraival. A vér és vérképző szervek betegségeivel leggyakrabban a belgyógyász és gyermekgyógyász találkozik.

A gyermekgyógyász-hematológus főleg a veleszületett vérképző szervi betegségek és a gyermekkorban fellépő rosszindulatú vérképző szervi betegségek (például leukémiával) vizsgálatát és kezelését végzi.

A belgyógyász-hematológus a vérszegénység különböző formáival, a felnőttkori rosszindulatú vérképző szervi betegségekkel (leukémiák és nyirokszervi daganatok, lymphomák), valamint a különböző véralvadási zavarokkal foglalkozik elsősorban.

Sokszor a vérvétel után derül ki valamilyen vérképeltérésre. Ismerjük a fehérvérsejtek, vörösvértestek és a vérlemezkék fontosságát. Bármely alkotó elemből akár több, akár kevesebb van, az zavarokat okozhat a szervezetben. De lehet olyan is, hogy a sejtes véralkotóelemek száma majdnem, vagy teljesen normális, azonban működésük mégis károsodott (pl. nem megfelelő a szervezet védekezőképessége, vagy a vér oxigénszállító teljesítménye). A vérkép eltérései mellett a nyirokcsomók, lép megnagyobbodása is utalhat hematológiai betegségre, de ezek lehetnek egyéb betegségek tünetei is. Ilyen a legtöbb vérszegénység, de lehet valamilyen fertőzés, úgynevezett autoimmun kórkép, vagy akár kezelést nem igénylő ártatlan jelenség is a háttérben. 

A hematológiai megbetegedések a fehérvérsejtek, vörösvérsejtek, vérlemezkék megbetegedéseit, vagy a véralvadásban szerepet játszó faktorokat érintik, ilyenek például az anaemiák (vérszegénység), a különböző leukémiák, a trombózis, a lymphomák (nyirokrendszerből kiinduló daganatos betegség), hemofília (vérzékenység). Szintén a hematológia foglalkozik a trombózis, az ismeretlen eredetű tüdőembólia kezelésével és kivizsgálásával.

Haematológiai vizsgálati módszerek

Az általános belgyógyászati vizsgálat és a kórelőzmények megis
merése után kerül sor a mennyiségi és minőségi vérkép adatainak áttekintésére. Ezeket a vizsgálatokat ma már számítógépes laborautomaták segítik. Sok esetben alkalmazzák a hematológia klasszikus vizsgáló módszereit, a vérkenet és a csontvelőkenet vizsgálatát.

A vérkenet készítése során egy csepp, az ujjbegyből levett vért kennek szét egy kis tárgylemezre, azt egy speciális festékekkel megfestik és több száz- vagy ezerszeres nagyítással mikroszkóp alatt vizsgálják. Ebben az esetben a vér alakos elemei, a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék figyelhetők meg. Komoly hematológiai betegség gyanúja esetén a csontvelő vizsgálata is szükséges. Ezt leggyakrabban egy speciális tűvel a szegycsont velőüregéből veszik. Egyes esetekben a "crista biopsia" vizsgálatra is sor kerülhet, amikor a csípőlapát tarajából vesznek csontvelőt. Ezt a vizsgálatot általában altatásban végzik.