* Szakorvos jelölt (rezidens): általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos, aki jogszabályok szerinti szakorvosi szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt. Ezen orvosok által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik és azt közvetlenül felügyeli az egészségügyi szolgáltató szakorvosa az első részvizsgáig, utána pedig a szakorvosjelölt önállóan láthat el feladatokat. A foglaljorvost.hu felelősségét kizárja esetleges névazonosságért bármely szakorvos és szakorvosjelölt esetén.
A hematológia a vér összetételének megváltozásából adódó megbetegedésekkel, a vérképző- és nyirokszervek problémáival foglalkozó tudományág. Legfőbb területei a véralvadási zavarok, vérszegénység és vérképzőszervi daganatok vizsgálata.
A hematológiai megbetegedésekre általában valamely más célú vérvétel rossz eredménye derít fényt. A konkrét diagnózis felállítására célzott vérkép és kiegészítő vizsgálatok elvégzése után kerülhet sor. Gyakori, hogy a vérösszetétel megváltozása más betegség tünete.
Haematológia:
A hematológia a vérképző- és a nyirokszervek betegségeivel foglalkozik, egyik ága - a hemosztazeológia - pedig a véralvadás zavaraival. A vér és vérképző szervek betegségeivel leggyakrabban a belgyógyász és gyermekgyógyász találkozik.
A gyermekgyógyász-hematológus főleg a veleszületett vérképző szervi betegségek és a gyermekkorban fellépő rosszindulatú vérképző szervi betegségek (például leukémiával) vizsgálatát és kezelését végzi.
A belgyógyász-hematológus a vérszegénység különböző formáival, a felnőttkori rosszindulatú vérképző szervi betegségekkel (leukémiák és nyirokszervi daganatok, lymphomák), valamint a különböző véralvadási zavarokkal foglalkozik elsősorban.
Sokszor a vérvétel után derül ki valamilyen vérképeltérésre. Ismerjük a fehérvérsejtek, vörösvértestek és a vérlemezkék fontosságát. Bármely alkotó elemből akár több, akár kevesebb van, az zavarokat okozhat a szervezetben. De lehet olyan is, hogy a sejtes véralkotóelemek száma majdnem, vagy teljesen normális, azonban működésük mégis károsodott (pl. nem megfelelő a szervezet védekezőképessége, vagy a vér oxigénszállító teljesítménye). A vérkép eltérései mellett a nyirokcsomók, lép megnagyobbodása is utalhat hematológiai betegségre, de ezek lehetnek egyéb betegségek tünetei is. Ilyen a legtöbb vérszegénység, de lehet valamilyen fertőzés, úgynevezett autoimmun kórkép, vagy akár kezelést nem igénylő ártatlan jelenség is a háttérben.
A hematológiai megbetegedések a fehérvérsejtek, vörösvérsejtek, vérlemezkék megbetegedéseit, vagy a véralvadásban szerepet játszó faktorokat érintik, ilyenek például az anaemiák (vérszegénység), a különböző leukémiák, a trombózis, a lymphomák (nyirokrendszerből kiinduló daganatos betegség), hemofília (vérzékenység). Szintén a hematológia foglalkozik a trombózis, az ismeretlen eredetű tüdőembólia kezelésével és kivizsgálásával.
Az általános belgyógyászati vizsgálat és a kórelőzmények megis
merése után kerül sor a mennyiségi és minőségi vérkép adatainak áttekintésére. Ezeket a vizsgálatokat ma már számítógépes laborautomaták segítik. Sok esetben alkalmazzák a hematológia klasszikus vizsgáló módszereit, a vérkenet és a csontvelőkenet vizsgálatát.
A vérkenet készítése során egy csepp, az ujjbegyből levett vért kennek szét egy kis tárgylemezre, azt egy speciális festékekkel megfestik és több száz- vagy ezerszeres nagyítással mikroszkóp alatt vizsgálják. Ebben az esetben a vér alakos elemei, a vörös- és fehérvérsejtek, valamint a vérlemezkék figyelhetők meg. Komoly hematológiai betegség gyanúja esetén a csontvelő vizsgálata is szükséges. Ezt leggyakrabban egy speciális tűvel a szegycsont velőüregéből veszik. Egyes esetekben a "crista biopsia" vizsgálatra is sor kerülhet, amikor a csípőlapát tarajából vesznek csontvelőt. Ezt a vizsgálatot általában altatásban végzik.