* Szakorvos jelölt (rezidens): általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos, aki jogszabályok szerinti szakorvosi szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt. Ezen orvosok által önállóan nem végezhető szakmai tevékenységért teljes felelősséggel tartozik és azt közvetlenül felügyeli az egészségügyi szolgáltató szakorvosa az első részvizsgáig, utána pedig a szakorvosjelölt önállóan láthat el feladatokat. A foglaljorvost.hu felelősségét kizárja esetleges névazonosságért bármely szakorvos és szakorvosjelölt esetén.
A teljes vérkép elemzésével a vér egyes összetevőit elemzik ki. Egy ilyen vizsgálattal kiderülhet, hogy szenved-e valamilyen fertőző, gyulladást okozó betegségben, vérszegény-e valamint, hogy elégséges mennyiségű vitamint fogyaszt-e.
Labor vizsgálatok:
A labor vizsgálatok - vagy a laboratóriumi medicina – feladata, hogy egyszerű, világos választ adjon az orvosoknak a beteg állapotáról. A laboratóriumok által adott válasz legtöbbször igen egyszerű, (sokszor csak egy számérték a hozzátartozó mértékegységgel és referencia tartománnyal), az értelmezés viszont az esetek többségében meglehetősen bonyolult lehet.
A vér- és vizeletvizsgálatok mind a mai napig a diagnosztika legfontosabb és legegyszerűbb eszközei, alapvető információval szolgálnak a szervezet különféle anyagcsere-folyamatairól, a szervek, a sejtrendszerek , az immunrendszer működéséről és fertőzéseket okozó baktériumokat, vírusokat mutatnak ki.
A vérkép sejtes elemeit (haematokrit, haemoglobin, vérsejtsüllyedés) vizsgálja. A vizsgálat fontos adatokkal ad a szervezet kóros elváltozásairól. A fehérvérsejtek különböző típusait is megnézik (karélyos magvú fehérvérsejt, limfocita, eozinofil, bazofil, monocita).
Az ionok vizsgálata a víz- és sóháztartás állapotát mutatja meg a szervezetben.
A máj enzimek (ALAT, SGOT, SGPT, alkalikus foszfatáz, savanyú foszfatáz, LDH) a máj működési zavarairól tájékoztathatnak.
A vérben található még további fontos anyag - mint húgysav, lipidek, albumin, globulin, bilirubin, CN és vércukor – ezek vizsgálatával további hasznos információkhoz juthatunk a szervezetben zajló folyamatokról.
Vizeletből végzett laborvizsgálatok esetén a következőket nézik: fajsúlymérés (a vese működéséről, illetve a só-víz háztartás jellegéről ad információt), fehérje (csak vesebetegek vizeletében mutatható ki a jelenléte), cukor (csak cukorbetegség esetén fordul elő a vizeletben), bilirubin és vizelet üledék.
A legtöbb rutinvizsgálathoz vérre és az ezzel járó vérvételre van szükség. Az emberek általában ettől az apró beavatkozástól is félnek.
Általában két fő probléma fordul elő: a tűszúrás miatti fizikai és a vér látványából adódó érzelmi-pszichikai félelem. A legtöbb embernek azonban nem okoz gondot a vérvétel, az apró tűszúrás.
Az általános vizeletvizsgálatra bármikor ürített vizelet alkalmas. A legjobb azonban a reggeli első vizelet, mivel ez a legkoncentráltabb, és így ez jelzi legnagyobb valószínűséggel a rendellenességeket. A vizelet ürítése előtt alaposan meg kell tisztítani, le kell mosni a húgycső környékét, mert a környező bőrfelületről (különösen nők esetében) baktériumok és különböző sejtek kerülhetnek szennyezésként a vizeletbe. A vizelet ürítésekor az első részt a WC-be kell üríteni, majd 10-15 ml-t kell engedni egy tiszta vizelettartályba, majd a többit ismét hagyni kell a WC-be ürülni. A vizeletgyűjtésnek ezt a módját hívják középsugaras vizeletgyűjtésnek.
Számos vizsgálatnál nem egyetlen, mindenkire egyformán érvényes referencia tartomány van. Az eredményt sok tényező, köztük például az életkor és a nem is befolyásolhatja. Az eredmény függhet pl. a vérvétel időpontjától, a koffein-tartamú italok (kávé, tea) fogyasztásától, a dohányzástól, az alkoholfogyasztástól, a C-vitamin-fogyasztástól, az étkezési szokásoktól (vegetáriánus szemben a húsevőkkel), a stressztől és az izgalomtól, vagy a terhességtől. Még a vérvételkor elfoglalt testhelyzet is befolyásolhatja néhány teszt eredményét.