Pathológia - Szülész-pathológus

A pathológia (a görög pathosz = fájdalom és logosz = tudomány szavakból) vagy kórtan a beteg sejtek, szövetek és szervek elváltozásaival foglalkozik.

„A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre.”

A pathológus

A patológusok egyik legfontosabb feladata a betegségekben elhunytak boncolása és a halál okának megállapítása.

A patológusoknak azonban ennél jóval több feladata is van, ez azonban sokszor nem jelent orvos-beteg kapcsolatot, így sok esetben nem is tudunk róla. Legfontosabb szerepük a szövettani vizsgálatoknál és a diagnosztikai eljárásokban van. Legtöbbször daganatos betegségek kórismézésében vesznek részt, de sok egyéb más betegség feltárásánál is fontos a szerepük, pl. gyulladások, anyagcserezavarok, májzsugor.

A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a pathológia vizsgálja

• Etiológia: mi okozza a betegséget
• Patogenezis: a betegség lefolyása, mechanizmusa
• Morfológia: a sejteket, szöveteket, szerveket érintő szerkezeti változások
• Klinikai szempont: a morfológiai változások funkcionális következményei

 A pathológia területei

• Anatómiai pathológia
• Törvényszéki pathológia
• Citopathológia
• Citogenetika
• Mikrobiológia
• Nosológia (a betegségek osztályozásának tudománya)
• Hematológia
• Immunológia
• Kórszövettan (károsodott szövet mikroszkópos elemzése)

A patológia módszerei

1. Makroszkópos pathológia (autopsia, necropsia vagy boncolás)
2. Mikroszkópos pathológia (szövettan, immunhisztokémia, elektronmikroszkópia)
3. Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése