A diagnosztika központokban különböző módszerrel végeznek képalkotást (CT, ultrahang, röntgen) az aktuális problémáknak megfelelően. A minél korábbi észlelés és kezelés elősegíti a minél hatékonyabb gyógyulást is.
Manapság a diagnosztikai eljárások széles köre áll rendelkezésre. A szakorvos meghallgatja a tüneteket, meghatározza a szükséges eljárást, kiértékeli a kapott leleteket, javaslatot tesz a továbbiakra vonatkozóan.
(16)
Csecsemő ultrahangos szakorvos, Diagnoszta, Radiológus, Ultrahangos szakorvos
Az orvosi diagnosztika egyrészt különböző módszerek és technikák segítségével megállapítja magát a betegséget, másrészt kialakítja a kezelés irányát.
A diagnosztizáló orvos kikérdezi a beteget a tünetekről, panaszokról, kórelőzményekről, és minden egyéb a betegség kialakulását előidézhető tényezőről. A vizsgálatok ezek után kezdődhetnek csak.
A panaszok, tünetek ismeretében az orvos fizikai vizsgálatot végez. Megtekinti, megtapintja, megkopogtatja vagy meghallgatja a beteg testrészt. Vérnyomást és pulzust mér, illetve egyéb egyszerű vizsgálatot végez.
Ezután következhetnek az eszközös vizsgálatok:
A differenciál diagnózis, más néven elkülönítő diagnózis azon alapszik, hogy több betegség tünetei hasonlóak, vagy megegyeznek, de a különböző tesztek és vizsgálatok alapján lehet kizárni egyes betegségeket. Ilyenkor a diagnosztizáló orvos lépésről lépésre, vizsgálatról vizsgálatra jut el a végső diagnózishoz.
