Aranyér

Az aranyér egyike azoknak a betegségeknek, amelyek az emberi civilizáció fejlődésének a következményeként alakultak ki és sújtják modern korunk ülő életmódra kényszerülő emberét. A felegyenesedett testhelyzet önmagában megerőltetést jelent a medencefenék és a végbél területére, ám ezen kívül az elégtelen mennyiségű folyadékfogyasztás és a rostszegény táplálkozási szokások miatt gyakorivá váló székrekedés, egyéb erőlködés, vagy akár a szülés is okozhatja aranyér kialakulását. Meg lehet-e életmódváltoztatással előzni ezt a kellemetlen és fájdalmas állapotot?

Milyen betegség az aranyér?

Milyen tünetekről ismerhető fel az aranyér?

Mi okozhatja az aranyér betegséget?

Hogyan diagnosztizálható az aranyér betegség?

Az aranyér otthoni kezelésének lehetőségei

Az aranyér eltávolítása minimálisan invazív eljárásokkal

Megelőzhető-e bármilyen módon az aranyér kialakulása?

Milyen betegség az aranyér?

Az aranyér egy érbetegség. A visszérbetegséghez (varix) hasonlóan a vénákat érinti, de az aranyér (hemorroid) az alsó végbélszakaszban és a végbélnyílásnál lévő vénák megduzzadása és az ér falának a kiöblösödése miatt alakul ki.

Aranyér a végbél belsejében (belső aranyér), valamint a végbélnyílás körül lévő bőr alatt is (külső aranyér) megjelenhet.

Számos lehetőség áll rendelkezésre az aranyér kezelésére. Sok esetben az otthoni kezelésekkel és életmódbeli változtatásokkal is tapasztalják az érintettek a tüneteik enyhülését.

Milyen tünetekről ismerhető fel az aranyér?

Az aranyér tünetei általában attól függően változók, hogy milyen típusú aranyér alakult ki a páciensnél, azaz a végbélnyíláshoz viszonyítva hol helyezkedik el.

Amikor a végbélen belül helyezkedik el, belső aranyérről beszélünk. E helyen kialakuló aranyérbetegség nem okoz tüneteket, és nem látható, de általában nem is érezhető, vagyis rendszerint nem okoz kellemetlenséget sem. Azonban székletürítés közben az erőlködés vagy irritáció az alábbiakat okozhatja:

• Fájdalommentes vérzést a székletürítés során. Kis mennyiségű élénkvörös vér lehet látható a vécépapíron vagy a vécében.
• Kifordul az aranyér, vagyis előreesik a végbél utolsó szakaszában és átnyomódik a végbélnyíláson. Ez már lehet fájdalmas és kellemetlen irritációval járhat.

A végbélen kívül, a végbélnyílás külső részén kialakuló aranyér a külső aranyér. Ezek a végbélnyílás körüli bőr alatt találhatók. A tünetei közé tartozhatnak:

• Viszketés vagy irritáció az anális régióban.
• Fájdalom vagy kellemetlenség a végbélnyílás területén.
• Duzzanat a végbélnyílás körül.
• Vérzés.

A külső aranyér betegség fájdalmas formája a trombotizált aranyér. Ez az állapot akkor alakul ki, amikor feltorlódik a vér a külső aranyérben és vérrög (trombus) képződik. A trombotizált aranyér okozhat:

• Erős fájdalmat.
• Duzzanatot.
• Gyulladást.
• Kemény, elszíneződött csomót a végbélnyílás közelében.

Mindenképpen érdemes proktológus szakorvoshoz fordulni, ha székletürítés során vérzést tapasztalunk, vagy ha a már diagnosztizált aranyér állapota nem javul egy hét otthoni ápolás után.

Fontos tudni azonban, hogy végbélvérzés nem csupán aranyér miatt következhet be. Ha változást tapasztalunk a már megszokott székletürítési szokásainkban, megváltozik tartósan a széklet színe vagy állaga, és mindezt vérzés kíséri, azt más betegségek is okozhatják. A szakorvos ki tudja zárni alapos vizsgálatok alapján a vastagbélrákot és a végbélrákot is.

Haladéktalanul menjen a sürgősségi osztályra, és kérjen ellátást, ha nagy mennyiségű végbélvérzést tapasztal, amit szédülés kísér, esetleg bekövetkezik az ájulás is.

Mi okozhatja az aranyér betegséget?

A végbélnyílás körüli vénák nyomás hatására megnyúlhatnak és kidudorodhatnak. Az aranyér kialakulhat az alsó végbélben megnövekedett nyomás miatt az alábbiak következtében:

• Erőlködés a székletürítéskor.
• Rendszeres ülés hosszú ideig a vécén.
• Ülő munka.
• Krónikus hasmenés vagy székrekedés.
• Elhízás.
• Terhesség és a szülés.
• Anális közösülés.
• Alacsony rosttartalmú étrend.
• Nehéz tárgyak rendszeres emelése.

Az aranyér kialakulásának kockázata az életkor előrehaladtával nő. Ennek oka, hogy a végbélnyílás és a végbél vénáit támogató szövetek gyengülhetnek és megnyúlhatnak. Ez terhesség alatt is előfordulhat, mivel a baba súlya nyomást gyakorol az anális régióra, ezért kíséri gyakran aranyér a szülést.

Hogyan diagnosztizálható az aranyér betegség?

A proktológián a szakorvos a vizsgálat alatt láthatja a külső aranyereket.

A belső aranyér diagnosztizálása további vizsgálatokat is igényel.

• Fizikális végbélvizsgálat. A szakorvos e vizsgálat során ellenőrzi manuális vizsgálattal, hogy van-e bármilyen rendellenesség, vagy kinövés a végbél ujjal is elérhető részein.
• Vizsgálat speciális orvosi eszközökkel. A belső aranyér gyakran túl puha ahhoz, hogy érezhető legyen a manuális végbélvizsgálat során. A proktológus szakorvos anoszkóppal, proktoszkóppal vagy szigmoidoszkóppal is megvizsgálhatja a vastagbelet és a végbél alsó részét.

A kezelőorvos teljes vastagbélvizsgálatot is javasolhat kolonoszkópiával, ha:

• a páciens tünetei arra utalnak, hogy más emésztőrendszeri betegsége is lehet.
• A vastagbélrák kialakulásának kockázati tényezői fennállnak.
• A páciens középkorú, és nem volt a közelmúltban kolonoszkópiája.

Az aranyér otthoni kezelésének lehetőségei

Gyakran jó megoldás lehet az aranyérrel járó enyhe fájdalom, duzzanat és gyulladás mérséklésére valamilyen otthoni gyógymód.

• A kellemetlen fájdalom enyhíthető fájdalomcsillapítóval.
• Áztassa rendszeresen meleg fürdőben vagy ülőfürdőben az anális területet.
• Alkalmazzon vény nélkül kapható aranyérkenőcsöt vagy kúpot, amelyek hidrokortizont tartalmaznak.
• Fogyasszon rostban gazdag ételeket. Ez lágyítja a székletet és növeli annak tömegét, ami segít elkerülni az erőlködést.

Az aranyér eltávolítása minimálisan invazív eljárásokkal

Az el nem álló vérzés vagy a fájdalmas aranyér esetén a szakorvos a minimálisan invazív eljárások valamelyikét fogja kezelésként javasolni. Ezeket a beavatkozásokat járóbeteg-ellátás keretében végzik el.

• Aranyérgyűrűzés (ligatio). Gumigyűrűt helyez a kezelőorvos az aranyér tövére, ami elzárja az aranyér vérellátását, így az néhány nap alatt elhal és lelökődik.
• A szkleroterápiával a kezelőorvos egy oldatot fecskendez az aranyér szövetébe, amely annak az összezsugorodását váltja ki.
• A koagulációs eljárásokhoz lézert, infravörös fényt vagy hőt használnak. Ezek a kisméretű, vérző belső aranyereket zsugorítja.

Az aranyeret sebészeti eljárással is kezelik. Csak a páciensek kis százalékánál van szükség műtéti beavatkozásra az aranyér eltávolításához. Azonban, ha egyéb eljárás nem működik hatékonyan, vagy nagy méretű aranyerek alakultak ki a páciensnél, a kezelőorvos az alábbi beavatkozásokat javasolhatja:

• Aranyér eltávolítása műtéttel. A sebész különböző műtéti eljárásokat alkalmazhat a beteg állapotának megfelelően a vérző szövet eltávolításához. Az aranyérműtét menetéről a kezelő orvos tájékoztatja a beteget részletesen. Az aranyérműtét a leghatékonyabb és legteljesebb módja a súlyos vagy visszatérő aranyér kezelésének.
• Aranyér elzárása kapcsozással. Ezt az eljárást az aranyér vérellátásának elzárására használják. Általában csak belső aranyér esetén alkalmazzák. A kapcsozás általában kevesebb fájdalmat okoz, mint az aranyérműtét, és gyorsabb visszatérést tesz lehetővé a szokásos tevékenységekhez. Az aranyérműtéthez képest azonban a kapcsozás az aranyér visszatérése és a végbélnyíláson keresztül történő kitüremkedése szempontjából nagyobb kockázattal jár.

Keresse fel a proktológus szakorvost a legjobb kezelési módok mielőbbi megkezdése céljából.

Megelőzhető-e bármilyen módon az aranyér kialakulása?

Mivel egyrészt a nem megfelelő étrend felelős az aranyér kialakulásáért , erre érdemes nagyon nagy figyelmet fordítanunk. A rostban gazdag étrend segít megelőzni a székrekedést és a hasmenést is. Tekintettel arra, hogy mindkettő megerőlteti a végbélnyílás területén a szöveteket, lehetőleg mindkét székletürítési állapotot célszerű megelőzni.

Az aranyér megelőzése érdekében, valamint a már kialakult tünetek mérsékléséért az alábbi jótanácsokat érdemes szem előtt tartani és betartani:

• Fogyasszon rostban gazdag ételeket. Egyen több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát. Ez lágyítja a székletet és növeli annak tömegét és segít elkerülni az aranyér okozta erőlködést. A rostartalmú étrendet fokozatosan érdemes bevezetni, mert hozzá kell szoknunk a gyakoribb puffadáshoz.
• Igyon sok folyadékot. Igyon naponta 6-8 pohár vizet és egyéb folyadékokat, hogy a széklet lágy maradjon. Lehetőleg kerüljük a rendszeres alkoholfogyasztást.
• Ne erőlködjön. Az erőlködés és a lélegzet visszatartása székletürítés közben nagyobb nyomást gyakorol az alsó végbélszakasz vénáira.
• Mozogjon rendszeresen. Maradjon aktív, hogy megelőzze a székrekedést és csökkentse a vénákra nehezedő nyomást. A testmozgás segíthet a felesleges testsúly leadásában is, ami szintén lehet az aranyér kialakulásának egyrészt okozója, másrészt súlyosbító tényezője.
• Ne üljön hosszú ideig a vécén, mert ez a testhelyzet növelheti a nyomást a végbélnyílás vénáiban.

Kellemetlen és kényelmetlen tüneteket okoz az aranyér betegség, de a fenti javaslatok, valamint a szakorvos által előírt kezelési módok segíthetnek az állapot megelőzésében és javításában egyaránt.