Sebészet - Sebész

A sebészet a külső vagy a belső szervek elváltozásait vagy betegségeit nem gyógyszerekkel, hanem műtéttel vagy különböző eszközös beavatkozások segítségével végzi.

A sebészetet – a sebek, sebesülések (köztük a ficamok, rándulások és húzódások) ellátását – régebben nem orvos képzettségű borbélyok, csontkovácsok, majd később felcserek és seborvosok végezték.

Az általános sebészek elsősorban a hasi betegségek műtéteit, a pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, nyelőcső, emlő, és a végtagok bizonyos betegségeinek (visszér, érszűkület) műtéti kezelését végzik.  Ebből a szakterületből vált ki többek között a traumatológia, ortopédia, urológia idegsebészet, plasztikai sebészet, gyermeksebészet, mellkassebészet, szívsebészet, érsebészet, transplantációs sebészet is.

A sebészet napjainkban dinamikusan fejlődő ága, az ún.: laparoscopos sebészet művelése külön felszerelést és speciális jártasságot igényel. Ennek az eljárásnak a lényege, hogy kis hasfali nyílásokon bevezetett eszközökkel történik a beavatkozás.

A sebészeti betegségeket a megoldhatóságuk szerint 4 csoportba sorolhatjuk

Ambuláns sebészet

Az ambuláns sebészeti eljárásokat helyi érzéstelenítésben végezik, műtői körülmények között. A beteg a beavatkozást követően otthonába távozhat.

Egynapos sebészet

A leggyakrabban gerinc közeli érzéstelenítésben végzett műtétek, melyeknél a betegnek 12 órát kell a kórházban vagy egynapos sebészeti egységben, klinikán maradnia. Vannak beavatkozások, melyeket altatásban, vagy rövid vénás altatásban végeznek.

Kórházi ápolást igénylő betegségek

A kórházi ápolást igénylő betegségek esetén történő műtétek komolyabb, hosszabb műtétek, hosszabb altatást, érzéstelenítést igényelnek, illetve a felépüléshez is hosszabb idő szükséges. Általában a műtétek utáni első napokban szakápolást és szakorvosi felügyeletet igényelnek.

Speciális műtétek

Ide a nagyon komoly beavatkozásokat sorolják, a szívműtéteket, szervátültetéseket, protézisek beépítését stb.