Lepkehimlő
Mi okozza, mik a tünetei és hogyan kezelhető?
A lepkehimlő (angol nyelvterületen ötödik betegségnek, vagy pofonbetegségnek nevezik) a parvovírus B19 fertőzés után először az arcon jelentkező élénkpiros bőrkiütés. Főleg gyerekeket érint, ritkább esetekben azonban a felnőtteket is megfertőzheti. A lepkehimlő általában néhány nap alatt magától elmúlik.
Mi okozza a lepkehimlőnek nevezett bőrkiütést?
Mennyire gyakori előfordulású a lepkehimlő?
Elkaphatják-e felnőttek is a lepkehimlőt?
Lepkehimlő tünetei felnőtteknél
Milyen tünetekkel jár a lepkehimlő?
Vannak-e a lepkehimlőnek szövődményei?
Lepkehimlő szövődményei felnőtteknél
Hogyan diagnosztizálják a lepkehimlőt?
Hogyan kezelhető a lepkehimlő?
Mikor térhet vissza a gyermek a közösségbe?
Milyen betegség a lepkehimlő?
A lepkehimlőt (erythema infectiosum) gyermekbetegségnek tekintik. A betegség magyar neve a gyermek orcáján, mindkét oldalon szimmetrikusan megjelenő piros kiütés foltokra utal.
Mi okozza a lepkehimlőnek nevezett bőrkiütést?
A lepkehimlőt az igen gyakori és fertőző parvovírus B19 nevű vírus okozza. Az emberi parvovírus, más néven B-19-es parvovírus eltér a kutyákat és macskákat érintő parvovírustól. A lepkehimlő (piros kiütés) tipikusan 4-14 nappal azután jelenik meg, hogy a gyermeket megfertőzte a parvovírus B19. Miután megfertőzi a gyermeket, a vírus a közösség többi gyermektagjára köhögéssel vagy tüsszentéssel terjed át.
A lepkehimlő általában nem számít súlyos állapotnak. Rendszerint kezelés nélkül elmúlik.
Miért nevezik angol nyelvterületen ötödik betegségnek a lepkehimlőt? A lepkehimlőt angolul egyrészt ötödik betegségnek nevezik azért, mert ez volt az ötödik ismert vírusos bőrkiütéses betegség a gyerekeket érintő hat állapot közül: kanyaró, skarlát, rubeola, Dukes-betegség, Erythema infectiosum (lepkehimlő), rózsahimlő. Másik elnevezése a „pofon betegség” pedig egyértelműen arra utal, hogy a gyermek két orcáján jellegzetes foltban kialakuló kiütéses felület a pofoncsapás után is megjelenő bőrkipirosodáshoz hasonló piros foltra emlékeztet.
Mennyire gyakori előfordulású a lepkehimlő?
A lepkehimlő az egyik leggyakoribb vírusos kiütéses betegség gyermekközösségekben. Jellemzően az 5 és 15 év közötti gyerekeket érinti, különösen tavasszal és nyáron.
Elkaphatják-e felnőttek is a lepkehimlőt?
A lepkehimlőt csak nagyon ritka esetekben kapják el felnőttek. Gyermekkorban általában átesik mindenki ezen a betegségen, így a felnőttek szervezete rendszerint már rendelkezik a megfelelő védelemmel a lepkehimlőt okozó vírussal szemben.
Lepkehimlő tünetei felnőtteknél
Azok a felnőttek, akik a parvovírus B19-cel fertőződnek rendszerint kiütés megjelenése nélkül, főképpen influenzaszerű tüneteket tapasztalnak. Felnőttek esetében gyakori panasz a fájdalom a csukló-, kéz- és térdízületekben.
Milyen tünetekkel jár a lepkehimlő?
A parvovírus B19 fertőzés általában enyhe influenzaszerű tünetekkel kezdődik. Ebben az időszakban a legfertőzőbb a vírus. Az ilyenkor tapasztalható tünetek a következők lehetnek:
- Fáradékonyság.
- Fejfájás.
- Izomfájdalom.
- Hőemelkedés vagy alacsony láz (37°-38,5°C).
- Orrfolyás.
- Torokfájás.
A parvovírus B19 fertőzésen átesett gyerekek 20%-a nem tapasztalja egyáltalán ezeket a tüneteket, ennek ellenére ebben az időszakban adják tovább a vírust társaiknak.
Néhány nappal az influenzaszerű tünetek jelentkezése után tűnnek fel az élénkpiros kiütések (lepkehimlő) a gyermek orcáján. Amikor a kiütések megjelennek, az influenzára jellemző tünetek már megszűnnek.
Esetenként előfordulhat, hogy a test többi részén is kialakul a kiütés. Ez általában „csipkés” alakzatra emlékeztető, esetleg viszkető nagyobb kiterjedésű bőrfelületet érinthet a
- karon,
- combon,
- lábszáron,
- mellkason és háton,
- valamint a gyermek fenekén.
A lepkehimlőben szenvedő gyerekek 10%-a tapasztal ízületi fájdalmat.
Fertőző-e a lepkehimlő?
A parvovírus B19 nagyon intenzíven fertőző vírus. A szájüregben és az orrnyálkahártyán felszaporodó vírusok cseppfertőzéssel, tüsszentés vagy köhögés útján jutnak ki újra a környezetbe és így terjednek át a többi gyermekre. Ha egy fertőzött személy beszél, köhög vagy tüsszent a gyermek közelében, a gyermek megfertőződhet a vírussal.
A B19-es parvovírus által okozott megbetegedés hatására már kialakult, magyarul lepkehimlőnek nevezett kiütés már nem fertőző.
Vannak-e a lepkehimlőnek szövődményei?
Egészséges gyerekeknél és felnőtteknél a lepkehimlő nagyon ritkán okoz szövődményeket.
Ez a betegség azok esetében okozhat problémát, akiknek már kialakult vérképzőszervi betegségük van vagy egyéb okok miatt le van gyengülve az immunrendszerük. A vírus befolyásolhatja a szervezet vörösvértest termelését. A gyermek szervezetében a vörösvértestek mennyisége jelentős mértékben lecsökkenhet.
Az alábbi betegségek megléte fokozhatja a fenti szövődmény kialakulásának a kockázatát:
- leukémia,
- HIV,
- sarlósejtes vérszegénység,
- örökletes vérképzőrendszeri betegség a thalassaemia,
- szervátültetést követő legyengült immunrendszeri állapot.
Ha a gyermekénél megállapították már a fenti betegségeket és influenzaszerű tünet vagy a lepkehimlőre jellemző bőrkiütése jelentkezik, mindenképpen keresse fel a kezelőorvost.
Lepkehimlő szövődményei felnőtteknél
A parvovírus B19-fertőzésen átesett felnőtteknél esetleg kialakulhat krónikus (hosszú távú) parvovírussal asszociált ízületi gyulladás, vagy akár több ízületet érintő krónikus ízületi gyulladás, poliartritis is kialakulhat az erre fogékony betegeknél.
Lepkehimlő terhesség alatt
Ha a kismama elkapja a lepkehimlő betegséget (B-19-es parvovírussal fertőződik), a fertőzés átterjedhet a magzatra. Nagyon ritka esetben a magzatra veszélyes szövődmények alakulhatnak ki, amelyek okozhatnak:
- vetélést vagy méhen belüli magzatelhalást
- Hydrops fetalis-t, amikor nagy mennyiségű folyadék halmozódik fel a magzat szöveteiben és szerveiben
A kismamák szempontjából megnyugtató lehet az a tény, hogy a felnőttek nagyon nagy százaléka még gyermekkorában átesett a B-19-es parvovírus fertőzésen, vagyis a szervezete már kialakította a védettséget a vírussal szemben.
A szülész-nőgyógyász szakorvost érdemes tájékoztatnia a kismamának, ha tudomása van arról, hogy érintkezett lepkehimlős beteggel.
Hogyan diagnosztizálják a lepkehimlőt?
A háziorvos a gyermek tünetei alapján diagnosztizálja a lepkehimlőt. A jellegzetesen a lepkeszárnyra emlékeztető alakban megjelenő kiütések miatt kipirosodott arc tipikus jele a betegségnek. A kiütések megjelenését megelőzhetik enyhe influenzaszerű tünetek is.
Hogyan kezelhető a lepkehimlő?
A lepkehimlő tünetei általában néhány napon belül elmúlnak rendszerint kezelés nélkül is.
Vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapító adható a gyermeknek, amennyiben kialakul a lázas állapot vagy ízületi fájdalomra panaszkodik a gyermek.
Figyelmesen olvassa el és kövesse a gyógyszer adagolására érvényes utasításokat.
Megelőzhető-e a lepkehimlő?
Nem alkalmaznak védőoltást a lepkehimlő megelőzésére. Mivel a vírus cseppfertőzéssel könnyen terjed, a megfelelő higiénia a legjobb módja a betegség megelőzésének, ennek része a
- gyakori és alapos kézmosás
- zsebkendőbe vagy könyökhajlatba tüsszentés vagy köhögés
Amennyiben van rá mód kerülni kell a szoros kontaktust a fertőzött személlyel, vagyis azok a gyerekek, akiknél tapasztaljuk az enyhe influenzaszerű tüneteket, lehetőleg ne menjenek közösségbe.
Mikor térhet vissza a gyermek a közösségbe?
Amíg a gyermek influenzaszerű tüneteket tapasztal, fertőző. Ebben az időszakban érdemes mindenképpen otthontartani. Miután megjelenik a lepkehimlő kiütés, a gyermek már nem fertőző, így visszatérhet az iskolába vagy az óvodába, ha jól érzi magát. Érdemes azonban ilyenkor is otthon maradnia a gyermeknek 2-3 napig, amíg visszahúzódnak a kiütések, hogy ne alakuljon ki a fokozott aktivitás miatt az izzadással együtt járó viszketés.
Bármilyen kérdés vagy kétely merül fel a lepkehimlő betegség kapcsán, keresse fel háziorvosát.
Forrás: https://my.clevelandclinic.org/health/diseases/15774-fifth-disease
